A telemedicina a már bejáratott orvos-beteg kapcsolatban működik a legjobban

Európában a világjárvány előtt a távegészségügy és a telemedicina szolgáltatások még kevésbé voltak népszerűek, a szolgáltatók és a betegek is számos akadályba ütköztek, ha távolról szerettek volna egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni. A növekvő koronavírus-fertőzöttség és a személyes ellátást korlátozó lezárások miatt az utóbbi másfél évben viszont nagyobb rugalmasságra volt szükség az egészségügyi ellátásban, ennek köszönhetjük a telemedicina szolgáltatások ugrásszerű fejlődését. Ma már könnyen elérhetőek a telediagnosztika, telerehabilitáció, telediabetológia, telepszichiátria, telekardiológia szolgáltatásai.

Franciaországban tavaly március 23. és 29. között közel 500 000 távkonzultációra került sor, a március előtti heti 10 000 telekonzultációval szemben. Németországban a becslések szerint márciusban 19 500 orvosi konzultáció zajlott a digitális platformokon, szemben a január és február havi 1700 távkonzultációval. Norvégiában a háziorvossal folytatott e-konzultációk aránya a március 2-8. közötti 5 százalékról a március 16-22-e közötti időszakra közel 60 százalékra emelkedett, és mindaddig magas számokat mutatott, amíg a többi országhoz hasonlóan nem került sor a korlátozó intézkedések enyhítésére.  

A Prima Medica Egészséghálózat a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézet bevonásával felmérést készített a magyarok telemedicina használati szokásairól. A lakosságot reprezentáló vizsgálatban 500 fő számolt be tapasztalatairól, akik közül 42 százalék vett már részt valaha távkonzultáción. A válaszadók legtöbbje telefonon lépett kapcsolatba az orvosával, a digitális megoldások használata ugyanakkor egyelőre még kevésbé volt jellemző a magyar lakosságra. A kutatás kitért arra a kérdéskörre is, hogy mennyire voltak elégedettek a betegek a távkonzultáción tapasztalt szolgáltatásokkal, melyre 56 százalékuk pozitív választ, a megkérdezettek egyharmada pedig semleges visszajelzést adott.

 „A központjaink telemedicina betegforgalmi adatait elemezve azt látjuk, hogy a járvány bizonyos szakaszaiban egyértelműen megnőtt az igény erre a szolgáltatásra, vagyis a páciensekben van nyitottság arra, hogy kihasználják a távgyógyítás előnyeit. A március 16-i héten a telekonzultációk száma az ellátásaink 38 százalékát tették ki, mostanra viszont ez az arány 10 százalékon stabilizálódott. Ami azt jelenti, hogy 10 betegünkből 9 még továbbra is inkább a személyes vizitet választja, ha erre lehetősége van. Ugyanakkor a felmérés rámutat arra is, hogy minden második magyar nyitottan áll hozzá a távkonzultációs lehetőségekhez, éppen ezért fontos célkitűzés számunkra, hogy felkészítsük a pácienseinket a különböző digitális platformok használatára” – összegzi tapasztalatait dr. Babai László, az Egészséghálózat alapítója. 

A telemedicina egy eszköz, kiegészíti, de nem helyettesíti a személyes orvos-beteg kapcsolatot

A távegészségügy számos olyan eszközt és technológiát foglal magában, amelyek hatékonyan biztosítják a betegek ellátását. A telemedicina a távgyógyászat egy alcsoportja, ide tartozik minden orvosi vizit, amely személyes érintkezés nélkül, valamilyen telekommunikációs eszközön keresztül megy végbe, a telefonos receptfelírástól kezdve a videóhívás keretében történő leletértékelésig. 

„A távegészségügy az egészségügyi szolgáltatások többségét nem fogja tudni helyettesíteni, mégis fontos és egyre növekvő szerepet fog játszani a jövőnkben, ezért szeretnénk, hogy mind az orvosaink, mind a pácienseink beletanuljanak a használatába.  A realitások talaján kell maradnunk és tisztán kommunikálni a páciensek felé, hogy mit várhatnak el a telemedicinától. Mi jelenleg az endokrinológia, a tüdőgyógyászat, a trombózis kezelés, a kardiológia, az allergia, a hematológia, illetve a diabetológia területén működtetünk telemedicinát. Egy új informatikai rendszert és hozzá kapcsolódó platformot fejlesztettünk, melybe számos kényelmi szolgáltatást építettünk be, a hálózat korábbi pácienseinek visszajelzései alapján” – emeli ki dr. Babai László.

„Tapasztalataink szerint a telemedicina a már jól bejáratott orvos-beteg kapcsolatban működik a legjobban, ott, ahol a kapcsolat már meg van alapozva, és a kommunikáció és a technológiai felkészültség is mindkét fél részéről adott” – osztotta meg véleményét dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, belgyógyász, a Trombózis és Hematológiai Központ orvosa is. „A gyakori megfigyelést igénylő betegségek kezelése során a pácienseink utógondozásában rendkívül hasznos a távorvoslás, mint lehetőség. A különböző laborvizsgálatok eredményének átbeszéléséhez, illetve bizonyos kontrollvizsgálatok elvégzéséhez ugyanis nem feltétlen szükséges a betegnek vidékről felutaznia csak azért, hogy megbeszélhessük egymással, az eredmények alapján milyen változást látok az állapotában, vagy hogy ő elmondhassa, hogy a különböző tünetei a megbeszélt kezelés hatására miképp alakulnak.”

Mit érdemes átgondolniuk a pácienseknek mielőtt telemedicina szolgáltatást vesznek igénybe? 

• Fontos utánajárni, hogy adott probléma esetében ajánlott-e a telemedicina vagy hatékonyabb a személyes vizit? A bőrgyógyászatról például sokan azt feltételezik, hogy nagyon jól működik távolról, de azt is fontos tudni, hogy ezen a területen sok az akut beteg, és nem mindegy, hogy a páciens milyen képet készít az elváltozásról, illetve, hogy képes-e adott anyajegyről az orvos által használt technológia (pl. mesterséges intelligencia) számára értelmezhető felvételt készíteni.
• A távgyógyításnak alapfeltétele az orvos részéről a felkészültség, a kellő szaktudás, a rutin. Mindenképpen járjunk utána az orvos referenciájának. Ebben ma már számos megbízható orvoskereső szolgáltatás lehet a segítségünkre, ahol részletes visszajelzéseket olvashatunk a választott szakemberről.
• Lehetnek technikai problémák, melyekre még nincsen felkészülve a páciens vagy az orvos, például a rossz minőségű internetkapcsolat miatt megszakad a videóhívás, vagy hibás e-mail címre megy a lelet. A páciensnek mindenképpen fontos ismernie a digitális technológiát, illetve tisztában lennie a saját korlátaival.
• Nem mindenki tudja megfelelően használni a személyes érintkezés nélküli kommunikációs csatornákat, ebből is adódhatnak félreértések, ezek mind új helyzetek, melyekbe bele lehet tanulni, de megfelelő empátiára és türelemre van szükség mindkét fél részéről. A szakemberek ezért azt ajánlják, hogy amennyiben tehetjük, a telemedicina szolgáltatások igénybevétele előtt személyesen is építsük az orvos-beteg kapcsolatot.
• Szolgáltatónként változik, hogy mennyire kiszámítható, előre szabályozott rendszerek működnek a telemedicinális szolgáltatások során. Van-e kidolgozott protokoll arra az esetre, ha késik az orvos vagy a páciens nem jelenik meg? Ezekről érdemes előre tájékozódni a szolgáltatók honlapján, vagy személyesen az időpontfoglaláskor.