Itt a friss országjelentés a magyar egészségügyről
a gyerekek fertőző betegségek elleni átoltottságán kívül szinte az összes egészségügyi mutatóval a sereghajtók táborába tartozunk – derül ki a Napi.hu szerint az Európai Bizottság friss egészségügyi országprofiljából.
Csütörtökön tette közzé az Európai Bizottság 28 uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland egészségügyi rendszerének mélyreható, országspecifikus elemzését.
A magyarországi jelentésben megállapítják: a magyar egészségügyi eredmények a 2000 óta tapasztalható javulás ellenére még mindig elmaradnak a legtöbb uniós országétól, az uniós tagállamok vagy akár a visegrádi országok átlagától. Az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan kórházközpontú, és nem jut elegendő figyelem az alapellátásra és megelőzésre. További reformokra és beruházásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország lefaragja teljesítményhátrányát az EU többi részéhez képest. Az alábbiakban a jelentés főbb megállapításait idézzük.
Magyarországon a halálozások fele életmódbeli kockázati tényezőknek tulajdonítható. A magyarok Európa legerősebb dohányosai közé tartoznak. Aggasztó a magas alkoholfogyasztás és a kamaszkori nagyivás. Noha az elmúlt évtizedben csökkent a felnőttek alkoholfogyasztása, 2017-ben még mindig több mint 10 százalékkal magasabb volt az uniós átlagnál. Magyarországon a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozás az EU-ban. A nagyarányú dohányzás részben megmagyarázza a tüdőrák és más, dohányzáshoz köthető rákbetegségek okozta halálozást, de az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén is.
A magyar egészségügyi rendszert egyetlen egészségbiztosítási alap köré szervezték, így az erősen központosított. A rendszer szinte a teljes lakosságot biztosítja, de az ellátási csomag kevésbé nagyvonalú, korlátozottabb, mint a legtöbb uniós országban. Magyarország kevesebbet költ az egészségügyi ellátásra mint a legtöbb uniós ország. Az egészségügyi ágazat krónikusan alulfinanszírozott, és úgy tűnik, az egészségügy nem kiemelt prioritás, amint azt az egészségügyi közkiadások viszonylag alacsony részaránya is mutatja.
Az állam az egészségügyi kiadásoknak csak kétharmadát fedezi, ami jóval alacsonyabb az uniós átlagnál (79 százalék), a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulás aránya (27 százalék) pedig jóval magasabb az uniós átlagnál (16 százalék). Az egészségügyi kiadásokat Magyarországon az instabilitás jellemzi még egy adott pénzügyi éven belül is.
2016-ban Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a megelőzhető halálozás és az ötödik legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban. Ugyanebben az évben mintegy 30 ezer halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal.
A megelőzés és az alapellátás középpontba helyezése segíthet az elkerülhető elhalálozások csökkentésében. A dokumentum szerint az elmúlt években történtek erőfeszítések a minél alacsonyabb szinten történő definitív ellátás arányának növelésére például azzal, hogy támogatták a háziorvosok csoportpraxisba szerveződését, valamint az erőteljesebb feladatmegosztást az orvosok és más egészségügyi szakemberek, például az ápolók között. Az alapellátásban bevezetett közelmúltbeli kísérleti projektek ígéretes eredménnyel zárultak, de mint hangsúlyozzák, továbbra sem egyértelmű e kezdeményezések folyamatos finanszírozásának és bővítésének kérdése, szemlézi a dokumentumot a Napi.hu.
