Iszik, dohányzik és és korán hal a magyar
Megjelent az OECD legfrissebb, a tagországok, felvételre váró országok és partnerországok egészségi mutatóit összehasonlító kiadványa, a Health at a Glance (Egy pillantás az egészségre), közli az Index.
A vezető halálok az OECD-tagországokban továbbra is a rák, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések. Egyre nagyobb gondot okoznak a mentális betegségek is, a becslések szerint minden második ember átesik valamilyen mentális betegségen az élete folyamán.
Továbbra is sok ember életét megrövidíti a helytelen étkezés, a dohányzás és az alkohol. 2018-ban az OECD-országok polgárainak átlagos évi alkoholfogyasztása 9 liter alkohol volt fejenként, azaz nagyjából 100 üveg bor. Az OECD országaiban a felnőtt lakosság közel 4 százaléka alkoholfüggő és 18 százaléka napi szinten dohányzik. A felnőttek 56 százaléka túlsúlyos, az 5 és 9 év közötti gyerekeknek pedig majdnem harmada elhízott. Százezer főre levetítve 40 ember hal meg a lényszennyezés miatt, Kínában és Indiában ez a szám 140 fő.
Magyarország mind az elkerülhető halálesetek, mind a várható élettartam szempontjából a legrosszabbak között van. Az átlagos magyar 75,9 évet él, szemben a 80,7-es OECD-átlaggal, 100 ezer főre levetítve 388-an olyan betegségben halnak meg, amik megfelelő kezeléssel gyógyíthatók lett volna. Az elsők között vagyunk viszont dohányzás terén, valamint alkoholfogyasztásban. A magyar lakosság több mint negyede, 25,8 százalék naponta dohányzik, valamint 11,7 liter tiszta szesznek megfelelő alkoholos ital fogy fejenként évente.
Kétszer annyi ember hal meg a légszennyezés miatt hazánkban, mint az OECD-átlag, százezer főből 80 emberrel végez a levegő, amit belélegez.
A rákos megbetegedéseket a legkevesebben Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon élik túl.
A bárki számára elérhető CT- és MRI-készülékek száma Mexikóban, az Egyesült Királyságban és Magyarországon volt a legalacsonyabb.
