Egészségtervek készítését már 2015-ben javasolták
Nógrádban az országos átlag feletti a halálozás
Nógrád megyében jelentősen az országos átlag felett van a halálozás, a férfiaknál 12, a nőknél 9 százalékos az eltérés, emellett a várható élettartam mindkét nem esetében alacsonyabb a magyarországi átlagnál – derül ki a megye egészségi helyzetéről készült beszámolóból, amelyről csütörtökön tárgyalt a nógrádi közgyűlés.
Feketéné Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos tájékoztatója azt is tartalmazza, hogy a két legfontosabb halálok a rosszindulatú daganatok és a keringési betegségek. Utóbbit tekintve az agyérbetegségek és a magas vérnyomás okozta halálozás Nógrád megyében minden járásban meghaladja az országos átlagot. A 15 és 64 év közötti nők körében a légcső-, a hörgő- és a tüdőrák okozta halálozás adatai 17 százalékkal rosszabbak az országos átlagnál, míg a 15-64 éves férfiak körében a prosztata rosszindulatú daganata esetében az országosnál 20 százalékkal rosszabbak a mutatók Nógrád megyében. Az első lépcsőben ősszel kezdődő vastagbélrák-szűrési programhoz ugyanakkor Nógrád megyében csatlakozott a legtöbb háziorvos.
A beszámoló kitér arra is, hogy a 134 háziorvosi körzetből 18 betöltetlen. A megyében a háziorvosok átlagéletkora 61,7 év, a házi gyermekorvosoké 62,6 év, az orvosok egyharmada 65 év fölötti. A megyében dolgozó fogorvosok átlagéletkora 53 év, 28 százalékuk az év végéig betölti a 65. életévét.
A közgyűlés ülésén több képviselő drámainak nevezte a Nógrád megyei helyzetet. Borenszki Ervin (MSZP) kitért arra, hogy a mammográfiai szűrések aránya 2003-ban még meghaladta a 60 százalékot, erre az évre pedig 26 százalékra csökkent. Cseresnyés István (Jobbik) képviselő kérdésére, miszerint mi lenne a legfontosabb teendő, Feketéné Zeke Ildikó azt mondta, hogy egészségtervet kellene készíteni, ami feltárja az ok-okozati összefüggéseket és a beavatkozási lehetőségeket, akár az ellátórendszer átalakításával is. Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében több mint húsz orvosi rendelő újul meg Nógrádban, a salgótarjáni, a balassagyarmati és a pásztói kórházban pedig 20 milliárd forintot meghaladó fejlesztések történtek az utóbbi két évtizedben. Hozzátette, az infrastruktúra nagyjából rendelkezésre áll, az igazi kihívás az orvoshiány.
| Már három éve javasolták az egészségtervek elkészítését |
|
Az előző uniós ciklusban futó Egészségesebb egészségügyért program a módszertani kérdések kidolgozására fókuszált, amelyeket 2015-ben nyolc hónapon át a gyakorlatban is teszteltek. A pilotba 900 háziorvosi praxist vontak be az ország minden részéről. A résztvevő háziorvosok túlnyomó része pozitívan értékelte a módszertani fejlesztéseket, az egyéni egészségtervek kidolgozását például 80 százalékuk hasznosnak találta. A betegközpontú ellátás nem csak a biológiai problémára fókuszál, hanem az egyén szociális és kulturális hátterére is, holisztikusan szemlélve a klienst, hangsúlyt fektetve arra, hogy ő maga is felelős saját egészségi állapotáért. Az egészség tanácsadási folyamat – ennek irányelveit is elkészítették – lehetővé teszi például olyan egyéni egészségtervek kidolgozását, amelyben az egyénnel szemben csak olyan elvárásokat fogalmaznak meg, amelyeket teljesíteni tud. Ezeket a közösségi egészségtervekkel – amelyek 80-120 ezres populációra készülnek – összefűzve lehet egyénre szabott egészségvédelmi, betegségmegelőzési programot kínálni a pácienseknek. Mindehhez szoftverrendszer is készült, amelynek segítségével kiválasztható a kliens állapotának és lehetőségeinek leginkább megfelelő, lakóhelyhez közeli szolgáltatás. Az ebből eredő többletfunkciók azonban csak úgy érvényesülhetnek költséghatékonyan, ha a többletszolgáltatásokat nem szólópraxisokban, hanem team-munkában végzik el az orvosok, kompetenciákat átadva a szakdolgozóknak és a praxisközösségben dolgozó egészség tanácsadóknak, pszichológusoknak, gyógytornászoknak és dietetikusoknak. A pilot igazolta, hogy ha a táplálkozással, mozgással, lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadást az alapellátásba illesztik, az pozitív hatással lesz a lakosság egészségi állapotára. A módszertan mellé finanszírozási javaslat is készült, ebben a prevenciós feladatok és a páciensgondozás díjazását indikátorrendszer helyett – pozitív ösztönzőként – ráépülő, extrafinanszírozással képzelték el. T.O. |
