Ismét a kiürített ágyak nyomában...
Vajon a kiürített ágyak valójában milyen funkciót tölthetnek be a járvány elleni védekezésben? A kérdésre ezúttal a Napi.hu kereste a választ.
A vírusvédekezést eddig ágyszámokban és lélegeztető kapacitásokban kommunikálta a kormányzat, pedig a vírusellenes küzdelem ennél sokkal összetettebb struktúrát - intenzív terápiát, diagnosztikus eszközöket, PCR-labort, sok szakembert, szervezettséget, nagy mennyiségű védőeszközt, informatikát, minőségi elemeket - igényel. Arról, hogy a felszabadított ágyak milyen infrastruktúrában és személyzettel várják a súlyos állapotú covidos betegeket, nem közölnek adatokat. Darabszámban, megyei szinten láthatók az ágyszámok, de hogy szakmánként, kórházanként hol, mennyi és milyen minőségű szabadult fel, mennyi volt ebből az aktív és a krónikus ágy, nem tudni.
De lehet, hogy ez valójában nem is olyan fontos szám, ha igaz az az elmélet, mely szerint a felszabadított ágyak jelentős részére az ég világon senki nem akar koronavírusos betegeket küldeni. Ezekre üres állapotukban van szükség, pontosabban semmilyen más funkciójuk nincs, minthogy elvezényelhetők róluk az orvosok, a szakdolgozók azokhoz az ágyakhoz, amelyeken majd valóban a járványban megbetegedetteket gyógyítják.
Sok szó esik arról is, hogy milyen nehéz a nemzetközi adatokat összehasonlítani, hiszen minden országban más és más a regisztrációs rendszer, a fertőzöttség kritériuma, vagy a tesztek számbavétele. Mindeközben azonban arról se feledkezzünk meg, hogy az ágyak számának összehasonlítása legalább ennyire félrevihet, s lehet, hogy ha a felszereltséget és a személyzetet is számba vesszük, akkor itthon akár 4-5 üres ágyra is szükség lehet ahhoz, hogy például egy francia kórházi ágy felszereltségét és személyzetét biztosítsuk, ezt tovább gondolva pedig igencsak sok ágyat le kell nulláznunk ahhoz, hogy a megmaradókon megfelelő ellátást kaphassanak a koronavírus fertőzöttek.
Az ágyfelszabadítási akcióval most a rendszerbe random bekerült ágyak felszereltsége, az ezekhez kapcsolódó személyzet ismeretlen, de feltételezhető, hogy egy részük az imént felsoroltak, de akár több ok - például az épületen belüli elhelyezkedés, az intézmény jellege - miatt eleve alkalmatlan a vírusos betegek fogadására. Arra viszont alkalmasak így is, hogy a bármilyen csekély felszereltséget átadva hozzájáruljanak ahhoz, hogy a koronás betegek ellátásához valóban szükséges ágyakon koncentrálódhasson a megfelelő technika, eszköz és személyzet.
Hogy ez a felszabadított ágyak harmada, negyede, vagy ötöde, vagy mekkora része, nem lehet tudni- Ha mondjuk, egy átlagos kórházi ágyból 3-at, egy krónikus osztályos ágyból pedig 10-et kell beáldozni ahhoz, hogy egy intenzív ágy felszereltsége összeálljon, mindjárt reálisabb számhoz jutunk a vírusos betegek fogadására kész kapacitásbővülésről. Mindenesetre azt sem szabad elfelejteni, hogy minden egyes lélegeztetőgép beállításával nő az üresen hagyott és csökken a ténylegesen felhasználható ágyak száma, a heti 168 órában szükségszerűen a lélegeztető gépekhez irányítandó kapacitások miatt.
Vélhetően azonban a nagy ágykiürítési akció sem képes 8000 lélegeztetőgép 168 órás működtetéséhez szükséges humán erőforrást produkálni, míg egy háromezres lélegeztetést még menedzselhetőnek tartanak a szakértők a magyar egészségügyben is.