2021. június. 20., vasárnap - Rafael.
hirdetés
hirdetés

Hogyan csináljunk olimpiai bajnokot? (2.)

Heves érdeklődés kísér minden olyan kutatást, amely akár a legkisebb előnnyel kecsegteti a versenyzőket. A színfalak mögött minden élsportolóval pszichológusok, fiziológusok, mérnökök, biológusok és dietetikusok hada foglalkozik. Hogy mit tesznek, az jól őrzött titok; lehet azonban néhány megalapozott sejtésünk arról, hogy mit is csinálnak.

Sok éven át a sportolók sérüléseikre jégpakolást tettek, hogy enyhítsék a fájdalmat és csökkentsék a gyulladást. A sportolók hűtésének legújabb bolondériája az úgynevezett krioterápia. Ennek az a lényege, hogy a sportoló egy kamrában van és olyan hideg, erős légáramot bocsátanak rá, ami már bőven túl van a fogvacogtató szinten is: akár mínusz 160 Celsius fok is lehet a hőmérséklete. Ilyen kriokamrákat használt például a wales-i rögbiválogatott, hogy felgyorsítsák szervezetük helyreállását az intenzív tréningek után.

A krioterápia egyik célja az, hogy lassítsa az anyagcserét a sérült izmokban. A sérülés helyén először fokozódik a véráramlás, majd megszűnik, ami az érintett sejtek pusztulásához vezet. A krioterápia mögött meghúzódó elgondolás szerint az extrém hűtés véd a fenti folyamat ellen, lelassítva az immunrendszer kémiai anyagainak hatását – mondja Chris Bleakley sportkutató, az Ulsteri Egyetem munkatársa.

Egyesek azt is állítják, hogy azok a személyek, akik elég gyakran merülnek meg jeges vízben, ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben. „Vannak bizonyítékok arra, hogy a hideg vízbe merülés véd a megfázás ellen” – mondja Phil Glasgow olimpiai fizioterapeuta, az Észak-Írországi Sport Intézet munkatársa.

A párizsi INSEP intézet munkatársai a hidegvizes fürdő egy másféle hatását mutatták ki: a tréningezés után vett fürdő javította a sportolók teljesítményét egy evezési tesztben. Még jobb hatása volt annak, ha váltogatták fürdőzés közben a hideg és a forró vizet.

 

A versenyen hűvösnek kell lenni, nyugodtnak, összeszedettnek és mindenekfelett erősen kell koncentrálni. A megfelelő elmeállapotnak döntő szerepe van a sportsikerben. Ahhoz, hogy az optimális „zónába” kerüljenek, egyes sportolók megpróbálják szabályozni agyhullámaikat.

Ennek egyik módszere a neurofeedback, ami abból áll, hogy a személy fejére elektródákat helyeznek fel az agy elektromos aktivitásának mérése végett. Az agy elektromos jelét egy számítógép képernyőjén jelenítik meg, s így a személy valós időben láthatja és megtanulhatja, hogyan tudja befolyásolni. „Ez elérhető gyakorlatokkal vagy pedig az elme állapotának megváltoztatásával” – mondja John Gruzelier, a Londoni Egyetem munkatársa, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy ezzel a módszerrel már sikeresen befolyásolták zenészek és színészek képességeit.

A sport területén a neurofeedback segíthet a sportolóknak megtanulni, hogy miképp hozzák agyukat olyan állapotba, amelyben maximális a figyelem és az koncentráció szintje. Emellett javíthatja a szem-kéz koordinációt is – mondja Gruzelier, aki korábbi vizsgálataiban azt találta, hogy az ezt a módszert alkalmazó sebészek mozgása pontosabb lett és jobban teljesítettek a műtőbenírja a New Scientist.

Eddig még csak kevés kísérletet publikáltak a neurofeedbacknek a sportteljesítményre gyakorolt hatásáról; a módszer még csak gyerekcipőben jár. Persze, nem elképzelhetetlen az sem, hogy valaki már nagyszerű eredményeket ért el vele, de – érthető okokból – ezt nem osztja meg másokkal.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: New Scientist)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

A tsimane törzs tagjait nem első alkalommal vizsgálják. 2017-ben már nagy nyilvánosságot kapott az az eredmény, miszerint időseik szív- és érrendszeri egészsége egészen példátlan a világon.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez.