Hasznos gyakorlatok a tudatos jelenlét megélésére

„Az ember könnyen idegenné válhat saját maga számára is. A tudatos jelenlét segít hazatalálni.”  (J. Teasdale)

A tudatos jelenlét Jon Kabat-Zinn szerint „a figyelem irányításának különleges módja: amely a jelen pillanatra vonatkozik; annyira mentes a reaktivitástól és ítélkezéstől, illetve annyira nyitott, amennyire csak lehetséges” (1). Más szavakkal: annyit jelent, mint teljesen a jelenben lenni, kíváncsisággal, együttérzéssel és elfogadással fordulni saját magunk és mások iránt. Az 5 legfontosabb tényező tehát: a jelen pillanatra irányított tudatos figyelem, ítélkezésmentesség, reaktivitásmentesség, kíváncsiság és elfogadás.

Jon Kabat-Zinn a hetvenes években fejlesztette ki a tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentés (MBSR) módszerét, amely a stresszkezelésben és fájdalomszindrómákban jelentett segítséget. Később, a kilencvenes években J. Teasdale és munkatársai a depressziós epizódok kezelésére a tudatosságon alapuló kognitív terápia (MBCT) elveit dolgozták ki. Ez a terápia két, a depresszió és sok más pszichés betegség gyökerét képező pszichológiai jelenségtől: a rágódástól és az elkerüléstől segít megszabadulni (2).

Ma már tanulmányok igazolják, hogy a mindfulness más kórképek kezelésében is hasznos. (Ilyen, mindfulness alapú pszichoterápia még az EMDR-terápia, a szenzorimotor pszichoterápia, a Schwartz által leírt Belső Családi Rendszer vagy a hipnózisban végzett ego-state terápia, a dialektikus viselkedésterápia (DBT), az ACT (elfogadás és elköteleződés terápia), MB-EAT (tudatos jelenlét alapú tréning a túlevés és elhízás kezelésére). A tudatos jelenlét gyakorlása csökkenti az emocionális reaktivitást, hatására nő a pszichológiai rugalmasság (rezíliencia), valamint a koncentrációs képesség, a memória, az érzelmek irányításának képessége, a stresszkezelő képesség, az empátia és a problémamegoldó képesség is. Ma már tudjuk, hogy a mindfulness alapú kommunikáció, az érzelmek azonosítása és partner felé történő kifejezése javítja a házastársi kapcsolat minőségét is.

Trauma, pszichés zavarok és a mindfulness kapcsolata

Hogyan kapcsolódik ide a trauma? A traumát elszenvedett személyeknél gyakran találhatóak olyan tünetek, amelyek valójában neurobiológiailag szabályozott kísérletek a megküzdésre: önsértések, szuicid vagy kockázatos viselkedés, önfeláldozás, addiktív viselkedés, evészavarok, szorongásos és depresszív állapotok (3). Ezek az implicit memóriához tartozó emlékek gyakran külön tárolódnak (kompartment), és bizonyos kiváltó tényezőkre (triggerek) az itt és most erejével törnek elő. Ha a kliensünknek pánikrohama van, a feltárás során kiderülhet, hogy gyermekkorában baleset után több hétig egyedül feküdt súlyosan beteg felnőttek között. Ebben az esetben a kórház „szaga” volt a trigger, ami „előhúzta” ezt az emléket.

A potenciális fenyegetésre az agy és a test stresszválaszt mobilizál. Ilyenkor a prefrontális kéreggel való kapcsolat blokkolt, és a „hüllőagy” irányít. A vegetatív idegrendszer szerencsére képes megtanulni az adaptív választ is a harc, menekülés vagy ledermedés (fight, flight, freeze) helyett. Ebben viszont nélkülözhetetlenek a mindfulness-technikák.

Terápiás szempontból nagyon fontos az edukáció, a normalizálás, a fiziológia elmagyarázása, ezután kezdhetünk mindfulness alapú technikákkal dolgozni. Megtanítjuk a pácienst, hogy miként figyelje meg az élményeit. A tudatos jelenlét képessége kulcsfontosságú ahhoz is, hogy a kettős tudatosságot (dual awareness) fenn tudjuk tartani: anélkül nézni rá a múlt eseményeire, hogy újraélnénk a negatív érzéseket, azaz tudjunk egyik lábunkkal a jelenben, másikkal a múltban állni. (Kutatások bizonyítják, hogy tudatos jelenlét során, amikor a mediális prefrontális kéreg aktiválódik, és megfigyelő tudatosság, „felülről szemlélés” következik be, a jobb féltekében csökken az amygdala aktivitása.) 

Hasznos gyakorlatok dióhéjban

Forrás: Medical Tribune 2018/12.

Először is: a megnevezés fontos. „Ne vesd meg: nevezd meg! (4). Továbbá megtanítjuk a pácienst figyelni „a jelen folyójára”, arra, hogy mi történik éppen az elmében, a testben és a környezetben (5). Az alap mindenképp a légzés(6). A 4/8 légzés azt jelenti, hogy négyig számolva lassan, orron át belélegzünk, majd lassan, szájon át kifújjuk a levegőt. „Lélegezd be a békét és a nyugalmat, és lélegezd ki a feszültséget és a stresszt.” (Nemrég Firenzében volt alkalmam részt venni egy mindfulness-tanfolyamon, ahol bemutattak egy kisfilmet egy baltimore-i – ez az egyik legveszélyesebb város az USA-ban – iskolából. Itt mindfulness-gyakorlatokkal kezdik a napot, és tanítják a stresszkezelést, és az a szlogenjük, hogy „Csak lélegezz!”. A tanárok és gyerekek egyaránt nagyon pozitív eredményekről számoltak be.)

Egy másik gyakorlat az 5 érzék (látvány, hang, illat, íz, tapintás) gyakorlat, ugyanis amikor az érzékszervekre összpontosítunk, a gondolatok háttérbe szorulnak, mert az elme nem képes egyszerre figyelni érzékszervekre és gondolatokra. Például a látás esetében úgy fókuszáljunk egy kis részletre, mintha még sosem láttuk volna. (Egyik páciensem azzal egészítette ki a mindfulness-gyakorlatokat, hogy amikor feszültnek érezte magát, telefonjával apró részletekből készített fotókat a sétája során.) Vagy használhatjuk tudatos érzékeléstárunk (olyan látvány, hang, illat, íz, tapintás megfigyelése, ami kellemes és megnyugtat – házi feladatként is hasznos). (Egyik páciens pl. a következőket mondta: Megnyugtat, ha otthon este a kanapén ülök, hallom a macska dorombolását, érzem a kedvenc füstölőm illatát, bekapok egy kis csokoládét, puha plédembe burkolózom, és simogatom a macska bundáját.”)

Segíthet továbbá az érzelmek tudatos megfigyelése is. Ahelyett, hogy azt mondanánk: „Szorongok”, mondjuk azt, hogy: „Az elmémben felbukkant egy szorongató gondolat” (5). Thich Nhat Hanh vietnami buddhista szerint: „Ha az ember szeretettel átöleli a félelmet, mint egy anya a síró gyermekét, akkor kezdi átalakítani azt.” Pánikroham alatt segít a nyugodt, lágy hang és a szemkontaktus, a lassú, mély légzések (4/8), vagy ha a pácienssel együtt lélegzünk. Ha ez nem elegendő, képzelje el, hogy a kezei kellemes, meleg vízbe merülnek, és lassan ellazulnak.

Gondolatok és mindfulness

A cél nem megszabadulni a gondolatoktól, hanem megváltoztatni a hozzájuk fűződő kapcsolatunkat, és azt mondani, hogy „Az a gondolat bukkant fel, hogy…” vagy „Ez csak egy gondolat”. Ebben több meditáció is segítségünkre lehet.

A fehér szoba meditáció lényege: Képzelje el, hogy az elméje egy fehér szoba, ahol bal és jobb oldalon is van ajtó. A gondolatok az egyiken bejönnek, a másikon meg kimennek. Ahogyan áthaladnak, szenvtelenül címkézze fel őket, és hagyja elmenni (5). A patak meditációban el kell képzelni egy patakot, amelyben mindenfélét – ágat, falevelet – szállít a víz. A patakban felbukkannak gondolatok, érzelmek is. Szemléljük meg, ha akarjuk, kivesszük és megnézzük őket, majd visszatesszük.  

Mindfulness és tudatos cselekvések

Cselekvéseink tudatos megélése is nagyban hozzájárul a tudatos jelenléthez. Például étkezés közben segít, ha megnézzük, megszagoljuk, majd lassan vesszük szájba és ízlelgetjük az ételt (7). Zuhanyzáskor jól használható pl. az 5 érzék gyakorlat (a víz csobogása, a fény csillanása, a habfürdő illata, a simogató érzet stb. megélése és megfigyelése). Tudatos mozgás lehet a séta vagy a yin jóga. Vegyünk például egy 55 éves depressziós nőbeteget, aki minden feladatot nehéznek érez. Nála ilyen javaslat merül fel: takarításkor először egy sarkot vagy egy szekrényt takarítson ki, tudatos figyelemmel. Mivel retteg a hétvégi főzéstől, pedig régebben szerette, a cselekvést örömteli részfeladatokra bontjuk: a piacon történő bevásárláskor figyelje a színeket és illatokat. A konyhában pedig figyeljen a hangokra, ízekre. Nagyon fontos az is, hogy a gyakorlatok végén mindig mondjunk magunknak dicséretet vagy köszönetet, amiért rászántuk az időt.

Schwartz (8) a belső megfigyelő énünket a következő minőségekkel jellemzi: kíváncsiság, együttérzés, nyugalom, tisztaság, kreativitás, bátorság, magabiztosság, kapcsolódás (az angol 8 C: curiosity, compassion, calm, clarity, creativity, courage, confidence, connectedness). Terápiás hitvallásunk szerint ez mindenkinél elérhető.

Végezetül pedig egy idézet Fekete István Lutra című regényéből, amelyben messzemenően tükröződik a tudatos jelenlét:

„A nap magasan járt már, és ragyogásában több volt a fény, mint a meleg. Ez a meleg azonban jóleső volt, mint a simogatás, és hozzátéve az illatokat, hangokat s a folyó beszélgető locsogását, csodálatos őszi délelőtté aranyozta a halászok külső és belső világát. Benne volt ebben az álomra készülő erdő, a párás mező, a magasan szálló ökörnyál, a varjak telt hasú károgása, a friss szántások föld- és kenyérszaga, az erdei avar kesernyés illata, a rőzsefüst kékes selyme, távoli kocsizörgés és hordókongás, benne volt a nyárból jött, de télbe tartó szelíd magyar ősz.”  

IRODALOM

1. Szondy Máté: Megélni a pillanatot. Mindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája. Kulcslyuk Kiadó, 2012
2. Teasdale J, Williams M, Segal Z. Tudatos jelenlét a gyakorlatban.  Kulcslyuk Kiadó, 2016
3. Fischer J. Healing the fragmented selves of trauma survivors. Routledge, 2017
4. Vax R. Mindfulness-kalauz. Hvg könyvek, 2016
5. McKay M. et al. Mind and emotions: A Universal Treatment for Emotional Disorders. New Harbinger Self-Help Workbook, 2011
6. Burdick D. Mindfulness Skills Workbook for Clinicians and Clients: 111 Tools, Techniques, Activities & Worksheets. PESI Publishing & Media, 2013
7. Schwartz RC. Introduction to the Internal Family Systems Model. Oak Park, 2001