Három kutató kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat
Az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a kanadai Ralph Steinmannal megosztva kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a kanadai Ralph Steinmannal megosztva kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban.
Az illetékes bizottság indoklása szerint Beutler és Hoffmann "a veleszületett immunrendszer aktiválásával kapcsolatos felfedezéseiért", Steinman pedig a "dendritikus sejtek és azok szerzett immunitásban betöltött szerepének felfedezéséért" érdemelte ki a díjat.
A legmagasabb orvostudományi elismeréssel összesen 10 millió svéd korona (319 millió forint) is jár, ennek felét az első immunológus páros, másik felét Steinman kapja.
A három tudós immunrendszerrel kapcsolatos kutatásai új utat nyitottak a fertőzések, a rák és a gyulladásos betegségek megelőzésének és terápiájának fejlődésében. A 2011-es díjazottak forradalmasították az immunrendszer működéséről alkotott tudásunkat azáltal, hogy az aktiválásához szükséges alapvető elemeket azonosították.
Immunrendszerünknek két vonala van: a veleszületett és a szerzett. Védelmünk első vonala, a veleszületett immunitás képes megölni a behatoló mikroorganizmusokat és gyulladást vált ki, amely hozzájárul a támadás elhárításának sikeréhez. Ha a kórokozók átjutnak ezen a védelmi vonalon, akkor a szerzett immunitás lép akcióba. T- és B-sejtjeivel antitesteket és ölősejteket hoz létre, amelyek elpusztítják a megfertőzött sejteket. A sikeres küzdelem után szerzett immunrendszerünk "memóriájában" megőrzi a támadás emlékét, így egy következő fertőzésnél gyorsan akcióba tud lépni. Egyes esetekben azonban a szervezet saját anyagait is idegenként ismeri fel és megtámadja, ez gyulladásos, autoimmun folyamatokhoz vezethet.
Jules Hoffmann úttörő felfedezését 1996-ban tette, miközben génmódosított muslicák fertőzések elleni küzdelmét vizsgálta. Ennek során talált rá az úgynevezett Toll génre és annak fehérje termékére, és állapította meg, hogy a Toll gén aktiválása szükséges a sikeres védekezéshez. Beutler és munkatársai 1998-ban fedeztek fel egereknél egy, a muslicák Toll génjéhez nagyon hasonló mutációt. Mindez együtt azt mutatta, hogy az emlősök és az apró gyümölcslegyek hasonló molekulákat használnak veleszületett immunrendszerük aktiválására.
Steinman 1973-ban fedezett fel egy új sejttípust, amelyet dendritikus sejtnek nevezett el. Feltételezte, hogy az immunrendszer fontos eleme lehet, ezért megvizsgálta, hogy ezek a sejtek képesek-e aktiválni a T-sejteket, amelyeknek kulcsszerepe van a szerzett immunitásban. Laboratóriumi kísérleteiben kiderült, hogy a dendritikus sejtek jelenléte a T-sejtek élénk válaszát váltotta ki.
