hirdetés

Hány életévet vesztettünk a járvány miatt?

Nem mindegy, hogy valaki egészséges fiatalként vagy beteg idősként hal bele a koronavírus-fertőzésbe. A Telex összeállítása.

A járvány súlyosságát leggyakrabban a halálesetek számában mérik, de ezzel több probléma is van. Egyrészt a jól ismert definíciós különbségek, azaz hogy országonként eltérhet, sőt menet közben egy-egy országban is változhat, hogy mit tekintenek covidos halálesetnek. A tesztelésbeli különbségek is torzíthatják a regisztrált halálozások számát, hiszen előfordulhat, hogy egy halottról teszt hiányában utólag sem derül ki, hogy koronavírus-fertőzésben halt meg – vagy épp ellenkezőleg, csak azért könyvelik el covidos áldozatnak, mert ebben a betegségben is szenvedett, de közvetlenül nem ez okozta a halálát.

Ezeknek a bizonytalanságoknak a kiküszöbölésére szokták használni a többlethalálozások számát, azaz hogy egy korábbi időszak halálozási átlagához képest mennyivel haltak meg többen a járvány idején. Ez a definíciós problémákat valóban zárójelbe teszi, de azért megvannak a maga gyengeségei. Hiszen az, hogy járvány nélkül hányan haltak volna meg, csak egy becslés, ami a járvány előtti időszaktól időben távolodva ráadásul szükségszerűen pontatlanabbá is válik. Emellett a járvány közvetett hatásait sem képes elkülöníteni. Ilyen indirekt negatív hatás lehet például, ha részben leáll az egészségügy, megnehezedik más betegek ellátása, elmaradnak szűrések, és így tovább – ez mind megemelheti más halálokok előfordulását. De ugyanígy megnőhet például az öngyilkosságok száma az izoláció, a lezárások miatt elvesztett munkahelyek és egzisztenciák miatt. Ugyanakkor a járvány indirekt pozitív hatása lehet például, hogy a higiéniai szabályok, a távolságtartás és a maszkviselés jól jön a többi légúti fertőzés, például az influenza elleni védekezésben is, tehát az ezekből adódó haláleset kevesebb lehet. De akár még az autóbalesetek áldozatainak száma is csökkenhet, mert kevesebbet autózunk a járvány miatt.

A halálozás különféle mérési módjait egyébként a magyar kormányzati kommunikáció is előszeretettel váltogatja az aktuális politikai érdekek mentén:

  • Tavaly ősszel, a második hullámban, amikor itthon is emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a sikeres védekezés mutatója nem a fertőzöttek, hanem a halálesetek számának alacsonyan tartása.
  • Amikor aztán az őszi járványhelyzet romlásával egyre többen haltak meg itthon, a kormány azt kommunikálta, hogy a védekezés sikeres, mert a lakosságarányos halálozásban a középmezőnyben vagyunk. Csakhogy a járvány eleje óta számolt összhalálozást nézték, ami az enyhe első hullám miatt nem adott pontos képet az aktuális helyzetről. Szemben a napi új halálesetekkel, amelyben már akkor is rosszul álltunk.
  • Tavasszal, a harmadik hullám idejére már annyit romlott a helyzet, hogy ebben az összhalálozási kategóriában is a legrosszabbak közé tartoztunk. Onnantól kezdve a kormány kommunikációja arra állt át, hogy a járványban meghaltak száma torzít a definíciós különbségek miatt – ez a szempont korábban, amíg jól álltunk a halálozási számban, nem merült fel –, és reális képet a többlethalálozási mutatóból lehet kapni.
  • Előbb azonban az derült ki, hogy ezeknek a definíciós különbségeknek a szerepét erősen eltúlozta a kormány, majd az is, hogy még az általuk mérvadónak kijelölt többlethalálozásban is az európai országok között a legrosszabb harmadban található Magyarország.
  • Mivel a használt mutatót már nem volt hova cserélni tovább, ezután a viszonyítási alapot változtatták meg: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy bár Európában tényleg a legrosszabb harmadban vagyunk, ha csak a közép-kelet-európai országokhoz viszonyítunk, már nem is annyira rossz a helyzet.

Azonban mind a covidos halálesetek száma, mind a többlethalálozás figyelmen kívül hagy két kulcsfontosságú szempontot: a halálos áldozatok életkorát és egészségi állapotát. Azaz nem tesz különbséget a többféle krónikus betegségben szenvedő, idős, illetve az egészséges, fiatal áldozatok között. Holott előbbiek várhatóan a koronavírus-fertőzés nélkül is csak néhány további évet éltek volna, míg utóbbiak életét jelentősen megrövidíthette a Covid–19.

Az elemzés további részleteit a Telex közli.

(forrás: Telex)
hirdetés

Könyveink

  • learn more Figyelem és értelmezés

    „Amit ezzel a könyvvel kapcsolatban mondok, az a pszicho-analitikus ülésre is érvényes; határozottan az a benyomásom, hogy a pszicho-analitikus...

  • learn more Akadémikus portrék - Ormos Mária - történész

    Ormos Mária, történész, a XX. századi történelem szakértője. Tudományos műveket publikál, nagysikerű előadásokat...

  • learn more Pszichiátriai Lexikon

    Részlet Janka Zoltán Prof. előszavából  “A szerkesztő és szakavatott munkatársai a magyar pszichiátriai fogalomtár nagyméretű birodalmát...

  • learn more A gyógyszerkutatás kémiája

    A gyógyszerkutatás értékteremtő folyamat, amit a legkülönbözőbb kémiai, biológiai és orvosi szak- és részterületek sokaságának...

  • learn more Híres magyar orvosok IV.

    A szerzők az 1500-as évektől napjainkig közel 30 kiválóságot mutatnak be életútjukon, munkásságukon és társadalmi szerepükön keresztül. Az...

  • learn more A szociális agy kultúrtörténete

    E kultúrtörténeti kötet a kezdetektől egészen máig feltárja az emberi agy fejlődését, bemutatva azt is, hogyan alakított ki...

  • learn more Gyógyszertámogatás

    A fejlett és közepesen fejlett országokban a gyógyszerek jelentős részét az állam, illetve az annak alrendszereként működő társadalombiztosítás...

  • learn more Velencei-tó látványtérképe

    Az elmúlt évek jelentős turisztikai fejlesztései is megtalálhatóak már a Civertan Grafikai Stúdiónak a Velencei-tavat és térségét bemutató...

  • learn more Élettörténetek a pszichoterápiában

    A pszichoanalízisről  egy kliens megjegyzése alapján a kezdetektől tudjuk, hogy beszélgető kúra. Mégis, fél évszázadon keresztül...

  • learn more Ärztliche Kommunikation

    Die Arzt-Patienten-Beziehung erfordert über die alltäglichen Kommunikationsfähigkeiten hinausgehend auch spezielle Kenntnisse. Die alltägliche Praxis...

  • learn more Mi is emberek vagyunk

    A húsz interjút és egy szívinfarktus személyes történetét tartalmazó könyv orvosok nyilatkozatai alapján mutatja be a száz sebből vérző magyar...

  • learn more Visszhang - Lengyel Mária élete

    A kötet a magyar echokardiográfia nagy alakja, dr. Lengyel Mária emberi és hivatásbeli portréját jeleníti meg a hitves, a barátok és a...

  • learn more A születés traumája

    A születés traumája néhány év híján százéves mű – romantikusan szövevényes, néhol szinte megfejthetetlen, néhol teljesen modern és ma is a...

  • learn more PÁRBESZÉD A HALÁLRÓL - AZ EUTANÁZIA A JOGREND PEREMÉN. Bővített konferenciakötet magyar és német nyelven

    A hiánypótló mű az eutanázia...

  • learn more Motivációs interjú a klinikai gyakorlatban

    Nagyszerű könyv mind a tapasztalt szakemberek, mind a kezdő klinikusok számára. Klinikusként gyakran kerülünk olyan...

  • learn more Népegészségügyi medicina

    A betegségek megelőzése az emberiség ősi igénye. Már a történelemformáló világjárványok kapcsán megszületett az a felismerés, hogy a...

  • learn more Képes szimmetria

    A Széchenyi-díjjal kitüntetett, kémiával foglalkozó, nemzetközileg elismert akadémikus szerzőpáros könyve pontosan és ugyanakkor közérthetően,...

  • learn more Arcok és harcok. Interjúk és töprengők a LAM-ból

    A könyvben összegyűjtött interjúkban az orvosi hivatás, a gyógyítás, a kutatás és oktatás nagyjai vallanak...

  • learn more A spiritualitás pszichológiája

    Az elmúlt években a „spiritualitás” fogalma elképesztő karriert futott be mind elterjedését, mind jelentésének bővülését tekintve...

  • learn more Kórtani alapismeretek

    A tankönyv a kórtani alapok ismertetése után részletesen foglalkozik az egyes szervek, szervrendszerek kórtani alapismereteivel. Ez az...