Hány életévet vesztettünk a járvány miatt?
Nem mindegy, hogy valaki egészséges fiatalként vagy beteg idősként hal bele a koronavírus-fertőzésbe. A Telex összeállítása.
A járvány súlyosságát leggyakrabban a halálesetek számában mérik, de ezzel több probléma is van. Egyrészt a jól ismert definíciós különbségek, azaz hogy országonként eltérhet, sőt menet közben egy-egy országban is változhat, hogy mit tekintenek covidos halálesetnek. A tesztelésbeli különbségek is torzíthatják a regisztrált halálozások számát, hiszen előfordulhat, hogy egy halottról teszt hiányában utólag sem derül ki, hogy koronavírus-fertőzésben halt meg – vagy épp ellenkezőleg, csak azért könyvelik el covidos áldozatnak, mert ebben a betegségben is szenvedett, de közvetlenül nem ez okozta a halálát.
Ezeknek a bizonytalanságoknak a kiküszöbölésére szokták használni a többlethalálozások számát, azaz hogy egy korábbi időszak halálozási átlagához képest mennyivel haltak meg többen a járvány idején. Ez a definíciós problémákat valóban zárójelbe teszi, de azért megvannak a maga gyengeségei. Hiszen az, hogy járvány nélkül hányan haltak volna meg, csak egy becslés, ami a járvány előtti időszaktól időben távolodva ráadásul szükségszerűen pontatlanabbá is válik. Emellett a járvány közvetett hatásait sem képes elkülöníteni. Ilyen indirekt negatív hatás lehet például, ha részben leáll az egészségügy, megnehezedik más betegek ellátása, elmaradnak szűrések, és így tovább – ez mind megemelheti más halálokok előfordulását. De ugyanígy megnőhet például az öngyilkosságok száma az izoláció, a lezárások miatt elvesztett munkahelyek és egzisztenciák miatt. Ugyanakkor a járvány indirekt pozitív hatása lehet például, hogy a higiéniai szabályok, a távolságtartás és a maszkviselés jól jön a többi légúti fertőzés, például az influenza elleni védekezésben is, tehát az ezekből adódó haláleset kevesebb lehet. De akár még az autóbalesetek áldozatainak száma is csökkenhet, mert kevesebbet autózunk a járvány miatt.
A halálozás különféle mérési módjait egyébként a magyar kormányzati kommunikáció is előszeretettel váltogatja az aktuális politikai érdekek mentén:
- Tavaly ősszel, a második hullámban, amikor itthon is emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a sikeres védekezés mutatója nem a fertőzöttek, hanem a halálesetek számának alacsonyan tartása.
- Amikor aztán az őszi járványhelyzet romlásával egyre többen haltak meg itthon, a kormány azt kommunikálta, hogy a védekezés sikeres, mert a lakosságarányos halálozásban a középmezőnyben vagyunk. Csakhogy a járvány eleje óta számolt összhalálozást nézték, ami az enyhe első hullám miatt nem adott pontos képet az aktuális helyzetről. Szemben a napi új halálesetekkel, amelyben már akkor is rosszul álltunk.
- Tavasszal, a harmadik hullám idejére már annyit romlott a helyzet, hogy ebben az összhalálozási kategóriában is a legrosszabbak közé tartoztunk. Onnantól kezdve a kormány kommunikációja arra állt át, hogy a járványban meghaltak száma torzít a definíciós különbségek miatt – ez a szempont korábban, amíg jól álltunk a halálozási számban, nem merült fel –, és reális képet a többlethalálozási mutatóból lehet kapni.
- Előbb azonban az derült ki, hogy ezeknek a definíciós különbségeknek a szerepét erősen eltúlozta a kormány, majd az is, hogy még az általuk mérvadónak kijelölt többlethalálozásban is az európai országok között a legrosszabb harmadban található Magyarország.
- Mivel a használt mutatót már nem volt hova cserélni tovább, ezután a viszonyítási alapot változtatták meg: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy bár Európában tényleg a legrosszabb harmadban vagyunk, ha csak a közép-kelet-európai országokhoz viszonyítunk, már nem is annyira rossz a helyzet.
Azonban mind a covidos halálesetek száma, mind a többlethalálozás figyelmen kívül hagy két kulcsfontosságú szempontot: a halálos áldozatok életkorát és egészségi állapotát. Azaz nem tesz különbséget a többféle krónikus betegségben szenvedő, idős, illetve az egészséges, fiatal áldozatok között. Holott előbbiek várhatóan a koronavírus-fertőzés nélkül is csak néhány további évet éltek volna, míg utóbbiak életét jelentősen megrövidíthette a Covid–19.
