Csökkenti-e a Ginkgo biloba kivonat a demencia kockázatát?
A Cochrane Database of Systematic Reviews folyóiratban február 5-én jelent meg a Georgetown University Medical Center kutatóinak a Cochrane adatbázis alapján készített szisztematikus áttekintése, amelyben a Ginkgo biloba kivonat klinikai hatékonyságát és biztonságosságát értékelték kognitív hanyatlásban és demenciában érintett személyek körében.
Az elemzés 82 randomizált, kontrollált vizsgálat adatait foglalta össze, összesen 10613 résztvevő bevonásával. A vizsgálatok közül 72 szolgáltatott elemezhető adatot, bár nem minden eredmény volt alkalmas kvantitatív összesítésre. A kutatók elsősorban azt vizsgálták, hogy a ginkgo milyen mértékben befolyásolja a memóriát, az általános kognitív teljesítményt és a mindennapi életviteli funkciókat.
Az eredmények alapján a Ginkgo biloba kivonat nem nyújtott érdemi előnyt sem az enyhe kognitív zavarban (MCI), sem a sclerosis multiplexhez társuló kognitív hanyatlásban szenvedő betegek számára. A demenciával élő páciensek esetében ugyanakkor kismértékű, tüneti szintű javulás volt megfigyelhető az átfogó klinikai állapot, a kognitív funkciók és a mindennapi tevékenységek terén. A bizonyítékok minősége azonban alacsony szintű volt, és a vizsgálatok között jelentős heterogenitás mutatkozott, ami korlátozza az eredmények általánosíthatóságát. A szerzők hangsúlyozták, hogy a jövőben egységesebb vizsgálati protokollokra lenne szükség.
A demencia gyűjtőfogalom, amely számos olyan progresszív neurokognitív rendellenességet foglal magában, amelyek a memória, a gondolkodás, a viselkedés és a mindennapi funkciók jelentős romlásával járnak. A modern orvostudomány fejlődésével párhuzamosan a 60 év feletti népesség gyors növekedése miatt a demencia világszerte egyre súlyosabb népegészségügyi kihívást jelent. Bár évtizedek óta folynak kutatások, sem az Alzheimer‑kórra, sem más típusú demenciákra nem áll rendelkezésre bizonyítottan hatékony betegségmódosító terápia. A jelenlegi beavatkozások célja a kockázati tényezők csökkentése és a tünetek előrehaladásának lassítása. Ennek hiányában sokan fordulnak alternatív vagy hagyományos gyógymódok felé, amelyek közül az egyik legelterjedtebb a Ginkgo biloba.
A modern orvoslásban leggyakrabban az EGb 761 jelű, standardizált ginkgo-kivonatot alkalmazzák, amely flavonoidokat és terpén-laktonokat tartalmaz. Ezek a vegyületek antioxidáns és neuroprotektív hatásúak lehetnek, csökkenthetik a gyulladást és védhetik az idegsejteket. A Cochrane-áttekintés azonban nem a biológiai mechanizmusokat, hanem a klinikai hatásokat vizsgálta, és ezek tekintetében a bizonyítékok továbbra is ellentmondásosak.
A szisztematikus áttekintés a legfontosabb orvosi adatbázisok – köztük a MEDLINE és az Embase – frissített keresése alapján készült, és 2024 novemberéig bezárólag tartalmazta a releváns vizsgálatokat. A bevont RCT-k olyan felnőtteket vizsgáltak, akik szubjektív memóriazavarral, MCI-vel, demenciával vagy sclerosis multiplexhez társuló kognitív problémákkal éltek. A primer végpontok között szerepelt a globális klinikai állapot, a kognitív teljesítmény standardizált tesztekkel (például MMSE, ADAS‑Cog), a mindennapi életviteli funkciók és a biztonságossági adatok.
A sclerosis multiplexhez társuló kognitív zavar esetén a ginkgo hatása nem különbözött érdemben a placebótól, és a bizonyítékok mérsékelt bizonyító erővel rendelkeztek. Az MCI-ben szenvedő, összesen 1913 résztvevő adatai alapján sem mutatkozott szignifikáns előny a ginkgo javára sem a klinikai állapot, sem a kognitív teljesítmény, sem az életviteli funkciók tekintetében. A demenciával élő betegek esetében ugyanakkor a ginkgo-kivonat kismértékű tüneti javulást eredményezett, bár a bizonyítékok alacsony minőségűek voltak, a vizsgálatok eredményei pedig jelentős szórást mutattak. Hosszabb távú, hat hónapot meghaladó adatok csak korlátozottan álltak rendelkezésre, és jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a ginkgo bármilyen módon lassítaná a betegség progresszióját.
A biztonságossági adatok alapján a ginkgo nem növelte az általános mellékhatások kockázatát sem MCI-ben, sem demenciában. Egy rövid vizsgálat szubjektív memóriazavarral élő résztvevők körében gyakoribb mellékhatásokat jelzett, de a súlyos mellékhatásokra vonatkozó bizonyítékok továbbra is bizonytalanok.
A Cochrane-áttekintés összegzése szerint a ginkgo kivonat nem alkalmas a kognitív hanyatlás megelőzésére, és egészséges vagy enyhén érintett személyek számára nem nyújt érdemi előnyt. Már kialakult demenciában azonban mérsékelt tüneti javulás érhető el, bár a bizonyítékok gyengék és heterogének. A szerzők kiemelik, hogy a jövőben egységesebb vizsgálati módszerekre és hosszabb távú kutatásokra van szükség annak meghatározására, hogy mely betegcsoportok – például Alzheimer‑kórban vagy vaszkuláris demenciában érintettek – profitálhatnak leginkább a ginkgo kivonat alkalmazásából.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Does Ginkgo biloba help dementia? New review examines the evidence
Ginkgo biloba for cognitive impairment and dementia
Irodalmi hivatkozás:
Wieland, L. S., et al. (2026). Ginkgo biloba for cognitive impairment and dementia. Cochrane Database of Systematic Reviews, 2026(2). DOI, 10.1002/14651858.cd013661.pub2, https://www.cochranelibrary.com/cdsr/doi/10.1002/14651858.CD013661.pub2/full
