hirdetés
2024. december. 23., hétfő - Viktória.

Gondok vannak a terhesgondozás körül

Információink szerint az ország több pontján komoly gondok vannak a terhesgondozás új rendszerének végrehajtásával. Bár szeptembertől él az a szakmai irányelv is, amelynek alapján a várandós kismamák kockázatbesorolása elvégezhető, így szülésznő is gondozhatná a nőt, szakértők szerint az sem elképzelhetetlen, hogy át kell írni a júliustól hatályos rendeletet.

Országszerte nagy várakozás előzte meg a várandósgondozás nyártól bevezetett új rendszerét, amely a júlistól hatályos rendelet értelmében világos, nyomon követhető, egyértelmű felelősségi szabályokat megállapítva arra is lehetőséget teremtett, hogy a nők szülésznőre bízzák terhességük gondozását. Minderre akkor nyílik egy anyának lehetősége, ha a vizsgálat során alacsony kockázatú besorolást kap – a besoroláshoz azonban meg kellett várni az ezzel kapcsolatos irányelv elkészültét.

Szeptember elsejétől ez is hatályos már, a Szülészet, Nőgyógyászat, Asszisztált reprodukció Tagozat ugyanis elkészítette, a társzakmák jóváhagyták és a szaktárca ki is adta azt az ajánlást, amelynek alapján a nők besorolhatók. (A jogszabály ide kattintva érhető el.)

Mikor magas a rizikó?

Az ajánlás értelmében a terhesség megállapításakor a szülész-nőgyógyász három dokumentumot ad át a várandósnak. Az ultrahangvizsgálat részletes leletét az élő terhesség megállapításáról, a kitöltött rizikófelmérési adatlapot (ez a dokumentum 3 példányban készül, egy a várandósnál marad, a másikat a területileg illetékes védőnő, a harmadikat a választott háziorvos kapja), valamint a „Tájékoztató a felelős személy választásáról” című dokumentumot.

Magas rizikócsoportba kell sorolni a várandóst, ha 40 évesnél idősebb vagy 18 évesnél fiatalabb; ha a várandósság kora a jelentkezéskor 14 hét feletti; ha a nőnek előzőleg négy vagy több szülése volt, illetve ha különféle betegségeket, állapotokat ismernek fel nála. Ilyenek a rendszeres alkohol- vagy drogfogyasztás, a dohányzás, a HIV, a Hepatitis B, C vírusfertőzés, az STD; az, ha a nő várandósság előtti testtömegindexe (BMI) 18 alatti vagy 30 feletti. Emelt a rizikó krónikus hypertonia, szív- és érrendszeri megbetegedés, endokrin betegség (diabetes, hyperthyreosis, hypothyreosis, policisztás ovárium), cukorbeteg, krónikus gastrointestinalis, máj- vagy tüdőbetegség, vesebetegség, asthma bronchialé vagy idegrendszeri és (kezelést igénylő) pszichiátriai megbetegedés  (pl. sclerosis multiplex, epilepszia, szkizofrénia, depresszió, pánikbetegség) esetén. Gondot jelenthet a haematológiai, autoimmun betegség, a daganatos betegség, az örökletes genetikai betegségek, az iker vagy többes várandósság, a fenyegető vetélés, a korábbi vetélés, a korábbi koraszülés, a korábbi, méhen végzett műtét (pl. császármetszés), de ide tartozik  a korábbi magzati retardáció, a korábbi gesztációs diabétesz vagy az, ha a korábbi gyermek 4500 grammnál nagyobb súllyal született.

Elvek és gyakorlat

Dr. Demeter János, a Szakmai Kollégium Szülészet-Nőgyógyászat, Asszisztált Reprodukció Tagozat vezetője, a Honvédkórház osztályvezető főorvosa idén áprilisban egyebek között azt mondta lapunknak: az új rendelet visszaadja a védőnők becsületét, világos, követhető és számon kérhető rendszert teremt. A jogszabály ugyanis világosan kimondja: bárki gondozza is a terhes nőt, a leendő édesanya védőnőjével kötelező egyeztetni minden egyes vizsgálatot. Az új szisztémában a terhességet megállapító orvos – aki dolgozhat akár a magánszektorban is – az erről szóló igazolás kiadását követően a várandóst a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint területileg illetékes védőnőhöz irányítja; a védőnő pedig kiadja a várandósgondozási könyvet. A családorvos, a védőnő és a szakorvos is elvégzi a kockázat-besorolást, amire azért van szükség, mert júliustól a magas kockázatúnak kismamát csak szakorvos gondozhatja, az alacsony kockázatú kismamákról azonban „gondoskodhat” szülésznő is. A várandós gondozás során felelőst kell megnevezni, és regisztrálni kell a gondozási könyvben annak a személynek a nevét, akik felelős lesz a várandós asszony állapotáért. A várandós kiskönyvében az ebben történt változást is rögzítetni kell, így világos és egyértelmű lesz a felelősség megállapításának kérdése.

Csakhogy információink szerint ez sokaknak nem tetszik. A részletes szabályok  megvannak, ezek alkalmazása nem jelent gondot, mindezek ellenére helyenként azonban komoly tanácstalanság övezi a terhesgondozás új rendszerét.

Lapunkat a kérdésben érintettek úgy tájákoztatták, hogy a legnagyobb gond a felelősségvállalással van, de továbbra sem világos például a laborba utalás rendszere, és hiányzik a korábban megígért új várandósgondozási könyv is, amelybe az eredeti tervek szerint beutalókat fűztek volna, hogy a rendelésre akár magánorvosok is beutalhassák az általuk gondozott kismamákat.

Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott: fordítva ülünk a lovon; a szabályozás részletes kérdéseit valójában nem egyeztették a szakemberekkel.

Dr. Csákány György szülész-nőgyógyász, a szeptember elsejétől hatályos irányelv egyik társszerzője a MedicalOnline érdeklődésére megerősítette: problémák vannak, azok azonban nem a most megjelent irnyelvből, hanem a júliustól hatályos rendeletből következnek. Az irányelvet egyszerűen végre kell hajtani, s annak nyomán világossá válik, hogy alacsony vagy magas kockázatú-e a kismama. Csákány tanár úr azok közé tartozik, aki pozitívnak tartja, hogy a felelősséget is vállalni kell a gondozott terhességekért, de valóban sokan vannak, akik ezt nem szeretnék, arra hivatkozva, hogy felelősségnek nem csak az orvos részéről kellene jelen lennie, hiszen ha a várandós nem megy időben vizsgálatra, pillanatnyilag ennek ódiuma is a „gondozót” terheli. Ugyancsak gond, hogy azt feltételezi a rendelet, hogy folyamatos találkozási lehetőséget, előre meghatározott időpontot tudnak biztosítani a kismamának, csakhogy a rendelőintézetek esetén, a változó munkarend miatt ez nem feltétlenül lehetséges – mondta el Csákány György. A szülész-nőgyógyász jelezte: bár erre gondozóként jogosultságuk lenne, a szülésznőknek továbbra sincs beutalási joguk, így ezt a kérdést is rendezni kell.

A felmerült gondokat információink szerint már jelezte a szakmai kollégium tagozata; azok orvoslására jelenleg tárgyalások folynak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal bevonásával.  A felelősségvállalás kérdésében a megoldást valószínűleg az jelenti majd, hogy a polgári peres eljárások esetén már ismert módon, intézményi felelősséget állapítanának meg a terhességek gondozói számára is.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

cimkék

Könyveink