Géntranszferesemények ezreit rekonstruálták
A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül.
Szöllősi Gergely János és kutatótársai az evolúciós régmúlt lenyomatait DNS-szekvenciákban tárták fel, mivel az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái. A kutatók módszerének alapja a pár évtizede felfedezett horizontális géntranszfer elnevezésű jelenség, amelynek során az élőlények DNS-szakaszokat vesznek át egymástól, majd beépítik saját örökítőanyagukba. Kiderült, hogy ez a jelenség nem ritka az élővilágban, és nagy szerepe lehet például egyes baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulásában.
A kutatócsoport ötlete egy egészen egyszerű felismerés: ha egy élőlény egy DNS-szakaszt vett át egy másiktól, akkor egészen biztos, hogy egy időben éltek. A kutatók 40 cianobaktérium-, 60 archaea- és 60 gombafaj teljes genomjában található sok tízezer gén szekvenciája alapján horizontális géntranszferesemények ezreit rekonstruálták. A rekonstrukciós hibák kiszűrésére saját optimalizálási eljárást dolgoztak ki, és így határoztak meg végül egy olyan fajképződési sorrendet, amely a legnagyobb számú géntranszferrel összeegyeztethető.
A kutatócsoport azt is megmutatta, hogy ez a fajképződési sorrend jól megfeleltethető a baktériumok, az archaeák és az eukarióták esetében is. Így tehát előállt egy olyan módszer, amelynek eredményei összhangban vannak az eddig ismert genetikai régészeti eljárásokkal, azonban kiterjeszthető az élet fejlődésének sokkal távolabbi múltjába is. Továbbfejlesztése és alkalmazása az Európai Kutatási Tanács támogatásával, Szöllősi Gergely János vezetésével tavaly indult GENECLOCKS projekt központi célkitűzése.
Szöllősi Gergely János, az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője 2016-ban elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant támogatását.
