Gasztrointesztinális események nem szteroid gyulladáscsökkentőterápiára került betegeknél

A felsorolt kórképekben többszörösen igazolt a NSAID-ok hatása, a terápiás választ azonban nagyban csökkentheti, hogy ilyen esetekben fokozott a felszívódási zavar, az egyéb hasi tünetek, a kardiovaszkuláris események (pl. myocardialis infarktus, stroke, szívelégtelenség) és a súlyos gasztrointesztinális (GI) szövődmények (pl. peptikus fekély) előfordulásának esélye. A felsorolt tünetek gyakran rosszabb életminőséggel és romló adherenciával társulnak, mely rövid és hosszú távon is befolyásolhatja a klinikai kimenetelt. Az újabb bizonyítékok ugyancsak azt erősítik meg, hogy a NSAID-terápiához társuló GI komplikációk az alsó béltraktust is érinthetik.

A NSAID-használók körében előforduló GI események incidenciájára vonatkozóan jelenleg rendelkezésre álló információk főként véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatokból származnak, melyek gyakran nem tükrözik a rutin mindennapi praxis körülményeit. Ennek fényében a nem-intervenciós, obszervációs EVIDENCE vizsgálatot úgy tervezték meg, hogy a való élet feltételei mellett számszerűsítse a tüneteket okozó szövődménymentes és/vagy szövődményes GI események előfordulási gyakoriságát olyan, arthrosis, RA vagy SA miatt NSAID-ot szedő betegeknél, akiknél fokozott a kockázat előrehaladott életkor (≥60 év), kórelőzményben szereplő peptikus fekélybetegség vagy egyidejű egyéb gyógyszeres kezelés miatt. Meghatározták a NSAID-használat hatását a kardiovaszkuláris események és más szövődmények (pl. anaemia, osteoporosis, pneumonia) incidenciájára.

Betegek és módszerek

Az EVIDENCE vizsgálat (ClinicalTrials.gov azonosító NCT01176682; study code NIS-GEU-DUM-2010/1) egy páneurópai, több központ bevonásával lefolytatott, obszervációs, ambispektív (2−12 hetes retrospektív és 6 hónapos prospektív periódus) kohorszvizsgálat volt, melybe olyan felnőtt korú betegeket vontak be, akiknél GI kockázati tényezők fennállása ellenére arthrosis, RA vagy SA miatt NSAID-kezelés vált szükségessé. Az adatgyűjtés 2010 augusztusa és 2011 szeptembere között folyt.

GI rizikófaktornak tekintették a következőket: 60 éves vagy a feletti életkor; dokumentált peptikus fekély a kórelőzményben; egyidejű kezelés kis dózisú acetil-szalicilsavval (ASA) kardiovaszkuláris prevenció céljából, alvadásgátlókkal, szelektív szerotoninvisszavétel-gátlókkal (SSTI) vagy orális kortikoszteroidokkal. Feljegyezték az egyidejű protonpumpagátló (PPI) terápiát is; az egyéb gasztroprotektív stratégiák alkalmazása várhatóan csekély volt, ezért erre nem tért ki az adatgyűjtés.

Az EVIDENCE vizsgálat elsődleges végpontja a kiválasztott GI események incidenciája volt, a beválasztás után 6 hónappal meghatározva. Másodlagos végpontok voltak: a GI események incidenciaaránya az egyidejű PPI-terápiában részesült, illetve nem részesült betegek körében, illetve a kardiovaszkuláris és egyéb szövődmények előfordulása (ezen belül, de nem kizárólag: anaemia, osteoporosis, pneumonia, veseelégtelenség és fertőzések [pl. Clostridium difficile]). Kardiovaszkuláris eseménynek tekintették az alábbiakat: kardiális thrombus, ischaemiás stroke, myocardialis infarktus, reszuszcitációt igénylő szívleállás, TIA és instabil angina. Az egyéb kimeneteli paraméterek közé tartozott az egészségügyi ellátás igénybe vétele, a beteg által jelentett kimenetel, az adherencia és a kezeléssel kapcsolatos elégedettség (ezekről máshol számoltak be a szerzők).

Eredmények

A vizsgálatba való beválasztáskor átlagosan 33 nap telt el az első NSAID-felírás mint indexesemény óta. A 100 személy-évre számított incidencia a szövődménymentes GI események esetében 18,5, a szövődményes GI események vonatkozásában 0,7 volt. Az átlagosan 182 (61−320) napos nyomon követés során a GI események jóval gyakrabban érintették a felső gyomor-béltraktust (12 százalék), mint az alsó GI szakaszt (1 százalék). Jóval ritkábban jelentettek kardiovaszkuláris, illetve egyéb nem-GI esemény és anaemia előfordulását. A betegek kisebb hányada (28 százalék) részesült PPI-kezelésben a beválasztás időpontjában, ám e tekintetben igen markáns különbségek voltak az egyes országok és régiók szerint.

Következtetések

Az EVIDENCE vizsgálat azt igazolta, hogy a nagy kockázatú betegcsoportban továbbra is nagy a NSAID-indukált felső és alsó GI események előfordulásának veszélye. A gasztroprotekcióra vonatkozó irányelvek betartásának mértéke nagyban különbözik az egyes országok között, de általánosságban az mondható, hogy meglehetősen elégtelen. A terápiás kimenetel javítása érdekében fontos, hogy a gyógyszerfelírásért felelős orvosok tartsák magukat ezekhez az irányelvekhez. Valószínűnek látszik, hogy jelentős hatású zavaró tényezők játszhattak közre abban, hogy a való élet körülményei között végzett európai obszervációs vizsgálatban nem sikerült igazolni a PPI-szerek hatását a NSAID-asszociált GI események megelőzésében.

(Forrás: Lanas A, et al. Gastrointestinal events in at-risk patients starting non-steroidal anti-inflammatory drugs (NSAIDs) for rheumatic diseases: the EVIDENCE study of European routine practice. Ann Rheum Dis. doi:10.1136/annrheumdis-2013-204155)