Falus András a xenotranszplantációról
Inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt műszívnek van jövője, mondta Falus András akadémikus a Népszavának adott interjúban.
A genetikai módosítással létrehozott malacra tekinthetünk úgy, hogy emberi szervet hoztak létre benne?
Egyáltalán nem volt emberi. A malacnak egy génje nem működött annyira, úgy, ahogyan általában a malacokban szokás. Ráadásul itt nem is humanizált gént kapott, mint az előző veseátültésről szóló példában. Itt „csak” egyszerűen genetikai beavatkozással eltüntették a szövet, a szívizom felszínén illetve a belsőhártyáin keletkező cukrokat. Kétségtelen, amit január elején ez a beteg megkapott az egy disznószív. Most az átültetés után a páciensnek van pulzusa, vérnyomása. Bár én nem hiszem, hogy ez az ember nagyon sokáig fog élni, de mindenesetre időt nyert arra, hogy esetleg más módszerekkel gyógyítsák.
Mi a valószínűsége annak, hogy esetleg ennek az embernek a mellkasában ugyanúgy megbetegszik az új szíve, mint az, amit éppen cseréltek benne?
Elvileg előfordulhat, de ez a szív most pumpálja a vért, fenntartja a beteg vérnyomását, pulzusát. És amíg ez így van, addig is lehet gondolkodni, hogy ha ez valamiért mégiscsak elromlik, akkor mit csináljanak.
A mostani sikeres műtét után válhat tömegessé, hogy állatokat használjanak emberi szervek cseréjére?
Nem tudom. Lehet, sőt valószínű, hogy nem ez a végső megoldása a tudománynak erre a problémára. Arra hajlok, hogy sokkal inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt műszívnek van jövője. Másrészt, az embrionális fejlődés során különböző őssejtekből lesznek különböző szövetek, szervek, és az ennek a területnek fejlődése is lélegzetelállító. Azt hiszem egyelőre, erről még korai lenne bármi végszót is mondani.
