Észak-Alföldön bevált a stroke-modell
Az elmúlt tíz évben 30–40 százalékkal csökkent az éreredetű halálozások aránya az Észak-alföldi régióban az Országos Mentőszolgálat, valamint a térségi kardiológiai és strokeközpontok példaszerű összefogásának eredményeként.
- Magyar felfedezés nyithat új utat a kezelésben
- Hol a legalacsonyabb a stroke-halálozás?
- Miért hal korán a magyar?
- Az ismeretlen okú ischaemiás stroke
- A rejtett pitvarfibrilláció felderítése bizonytalan eredetű stroke-on átesett betegek esetén
- Meghatározatlan eredetű embóliás stroke az Athén Stroke Regiszterben
- A kriptogén stroke diagnózisa, prognózisa, és kezelése
- A pitvarfibrilláció előfordulása kriptogén stroke-os betegek esetén.
Mint az a Magyar Neurológiai Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága és a mentőszolgálat közös sajtótájékoztatóján csütörtökön Debrecenben elhangzott: a 2007 óta működő, debreceni stroke-modellként is emlegetett orvosszakmai összefogást várhatóan az ország más térségeiben is bevezetik.
A gyorsaság a legnagyobb kihívás, ha baj van, ezért ha észlelik az infarktus vagy a stroke (szélütés) jeleit a betegen, azonnal mentőt kell hívni, magyarázta a tennivalókat Pápai György, az Országos Mentőszolgálat észak-alföldi regionális igazgatója. Csiba László akadémikus, a Magyar Neurológiai Társaság (MNT) elnöke mindenekelőtt a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Debrecenben példamutató a szűrésben és az akut ellátásban az együttműködés. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy "elöregedő, rizikófaktorral egyre inkább terhelt, agg Európában élünk", ezért különösen indokolt az érelmeszesedés közös gyökerére visszavezethető betegségeket gyógyító szakmák, a kardiológia, a neurológia és az érsebészet szoros együttműködése.
Csiba László elmondta: a debreceni storkecentrumban évente 790–810 ischémiás infarktusos beteget látnak el, 20–21 százalékukat tudják vérrögoldással gyógyítani, ami nagyon magas arány, a magyar átlag csak 4,8 százalék. Ezt az eredményt egyebek mellett azzal is magyarázta az akadémikus, hogy a hozzájuk strokegyanúval beszállított betegeknél a CT-vizsgálattal párhuzamosan érfeltöltést is csinálnak, így azonnal kiderül, hol kell beavatkozni. Utóbbit azonban az egészségbiztosítási pénztár nem támogatja, arra saját forrásból kell fedezetet biztosítani.
Édes István professzor, a debreceni kardiológiai klinika igazgatója elmondta: intézetükben évente 1000–1500 akut szívinfarktusos beteget látnak el. A szakember a megelőzésre hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy bár kiváló koleszterincsökkentő és véralvadásgátló gyógyszerek vannak, életmód-változtatás nélkül hiába szedik a betegek. Az életmód-változtatáshoz sorolta az egészséges étrendet, a súlycsökkentést, illetve a dohányzás mellőzését.
Csanádi Zoltán professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának következő elnöke a "hallgatag gyilkosnak" is nevezett pitvarfibrillációra hívta fel a figyelmet, ez a betegség mintegy 200 ezer embert érinthet Magyarországon, és 2050-re megháromszorozódhat a számuk. Ez a betegség, amelyet sok esetben egyszerű pulzusméréssel ki lehet szűrni, 20 százalékban felelős a stroke kialakulásáért, tette hozzá.
Dankovics Gergely, az Európai Unió által támogatott egészségvédelmi szűrőprogram programigazgatója elmondta: 2010 óta az országban 1287 helyen több mint 300 ezer állampolgár megelőző, több betegségre kiterjedő szűrővizsgálatát végezték el. Céljuk, hogy a programot 2020-ig folytassák.
