Életmódváltás és 3D mesterséges ovárium a változókorban
A menopauza idején jelentkező hőhullámok megnövekedett diabétesz-kockázatot jeleznek a Women's Health Initiative eredménye szerint, a Nature Communications tanulmánya pedig arról számol be, hogy a mesterséges ovarium biztonságosabb és hatékonyabb az ösztrogénhiány tüneteinek kivédésében, mint a hormonpótlás.
A menopauza idején jelentkező hőhullámok számos kórkép kockázatfokozódását jelzik, ilyen pl. a szívbetegség. A Menopause című lapban publikált új vizsgálat szerint a hőhullámok – különösen ha éjszakai izzadással járnak együtt – jelentkezése a cukorbetegség kialakulásának megnövekedett rizikóját jelzi.
A Vasomotor symptom characteristics: are they risk factors for incident diabetes? című tanulmányban Gray Kristen és munkatársai 150 000 posztmenopauzális nő adatainak elemzése kapcsán (Women's Health Initiative) kifejtik: a posztmenopauzális populáció 33%-a számolt be hőhullámok jelentkezéséről; a hőhullám-jelentkezés a diabetesz-kockázat 18%-os emelkedésével járt együtt. A hőhullámok súlyossága és hosszabb időtartama arányosan nagyobb kockázatnövekedéssel társult. A legnagyobb kockázatnövekedés akkor alakult ki, ha a hőhullámok a menopauzális átmenet későbbi szakaszában jelentkeztek.
A kutatók hozzáfűzik: az 55 évesnél idősebb nők körében 15%-os a diabetesz előfordulása. A cukorbeteg férfiakhoz képest a cukorbeteg nők nagyobb eséllyel kerülnek kórházba, illetve nagyobb valószínűséggel haláloznak el diabeteszben vagy szövődményeiben, ezért is nagyon fontos a cukorbetegség korai felismerése és megfelelő kezelése a nők körében. A menopauza idejét a nőt ellátó orvosoknak érdemes kihasználniuk a menopauza tüneteit csökkentő életmódváltás elősegítésére, ami a cukor- és szívbetegség kockázatát is csökkenteni fogja, hangsúlyozzák a szerzők.
A Nature Communications–ben Emmanuel C. Opara és munkatársai állatkísérleteik alapján arról számolnak be, hogy a biomérnöki módszerekkel előállított mesterséges petefészek-szövet biztonságosabb és hatékonyabb az ösztrogénhiány tüneteinek kivédésében, mint a hormonpótlás (In vivo transplantation of 3D encapsulated ovarian constructs in rats corrects abnormalities of ovarian failure). A Wake Forest Institute regeneratív medicina szakemberei két ovariális sejttípus (theca és granulosa) felhasználásával 3D-s petefészekszövetet állítottak elő, amit sejteket nem áteresztő membránba csomagolva ültettek be a kísérleti állatok szervezetébe. Az így kialakított sejtalapú hormonpótló terápia a farmakológiai terápiához képest alacsonyabb hormonszint fenntartásával képes bizonyos fiziológiai eredményeket elérni, mivel a beültetett sejtek részt vesznek a hipotalamusz-hipofízis-ovárium visszacsatoló kör működésében.
A beültetett szövet hatására a saját petefészküktől megfosztott állatok jóval kevesebb extra-zsírszövetet szedtek fel, mint a tradicionális hormonpótlásban részülők, és csontritkulásuk is kisebb mértékű volt. A sejtalapú hormonpótló terápiában részesült állatok esetében a hízás, a csontritkulás, továbbá a méh változásai megegyeztek az intakt petefészekkel rendelkező állatokra jellemző adatokkal.
A kutatók nyilatkozata szerint a következő lépés annak megállapítása lesz, hogy nők esetében is hatékony-e a módszer, illetve biztonságos-e a donorsejtek beültetése.
