hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.
hirdetés

 

A változókor megváltoztatása

Elképzelhető, hogy megszabadulunk a menopauzától? – teszi fel a kérdést a New Scientist, és beszámol arról az új lehetőségről, miszerint a fiatal korban lefagyasztott petefészek visszaültetésével ha meg nem is szüntethető, de évtizedekkel kitolható a változókor.

A New Scientist szerkesztőségi cikke és Clare Wilson írása szerint az új lehetőség azokból a tapasztalatokból ered, amelyeket a valamilyen betegség – rák, szklerózis multiplex stb. – kezelése miatt bekövetkező mesterséges menopauza kezelésével kapcsolatban szereztünk. Azoknak a fiatalabb nőknek ugyanis, akik pl. kemoterápia miatt elvesztenék fogamzóképességüket, több helyen felajánlják, hogy a szaporodó sejteket elpusztító terápia megkezdése előtt lefagyasztják ováriumukat, majd azt a gyógyulás után visszaültetik szervezetükbe. A tapasztalatokról beszámoló egyik cikk – Jansen és munkatársai: Outcomes of transplantations of cryopreserved ovarian tissue to 41 women in Denmark; Human Reproduction – bemutatja, hogy az egyik petefészek lefagyasztása, ha ez kellően fiatal korban történik, majd a belőle készített 1 mm-es szeletek visszaültetése nemcsak a női nemi ciklust állítja helyre, de a fertilitást is biztosíthatja. Az ovárium-szeletek visszaültetésével kezelt nők közül néhányan úgy vélik, a természetesen bekövetkező menopauzájuk után is szeretnék folytatni a graftok beültetését, mivel a mesterséges menopauzával megélt tapasztalatuk alapján a változókor óriási terhet ró rájuk – ennek elkerülését óriási ajándékként értékelik.

A 41 nő kezeléséről beszámoló, dán cryoprezervációs vizsgálat tanúsága szerint (valamennyiüket tumoros megbetegedés miatt kezelték) akár több évtizeddel is el lehet tolni a menopauza bekövetkeztének időpontját. Egy ováriumból kb. 20, egyenként 1 mm-es szelet készíthető, amelyek közül a kemoterápia és a gyógyulás után egyszerre csak egyet kell visszaültetni. Egy-egy szelet akár 10 évig is fenntartja a nemi ciklust és a fertilitást (a 41 nőből 32 akart gyermeket, és összesen 24 terhesség következett be), és azok is igényelték az ovarium-szelet visszaültetését, akik nem akartak gyermeket, de vissza akarták állítani a kemoterápia révén megszűnt nemi ciklusukat. Azon nők esetében, akik gyermeket akarnak, a visszaültetés a megmaradt ovárium szövetébe történik, akik nem akarnak gyermeket, azoknál a kar bőre alá.

Mint a Koppenhágai Egyetemen folytatott vizsgálat vezetője, Claus Andersen a New Scientistnek elmondja, már két olyan páciensük is van a 41 között, akiknek már kettő vagy három petefészek-szeletet is visszaültettek, és több mint tíz éve helyreállt a normál menstruációs ciklusuk.

A dán hölgyek közül egyelőre még senki nem érte el azt az életkort, amikor természetesen bekövetkezik a menopauza (a legidősebb 44 éves), azonban az eredmények azt bizonyítják, hogy a módszer olyan nők esetében is működhet, akik nem betegek, de el akarják tolni menopauzájuk időpontját. Andersen szerint ugyanis az ovariális graftokat a menopauza kezelésére kellene használni (Novel use of the ovarian follicular pool to postpone menopause and delay osteoporosis; Reproductive BioMedicine Online).

Minderre egyébként az Egyesült Államokban már van is példa: Sherman Silber, egy amerikai termékenységi centrum (Infertility Center of St Louis in Missouri) vezetője már eltávolította és lefagyasztotta 15 egészséges nő egy-egy petefészkét, akik későbbre szeretnék tolni a gyermekvállalás időpontját, pl. karrier-okok miatt. A 15 nő közül néhányan a menopuza idejének kitolását is célba veszik, és visszajöhetnek egy-egy új szelet beültetése miatt, valahányszor megszűnne a ciklusos nemi működésük.

A módszernek kritikusai vannak, így pl. a 100 európai fertilitási centrumot tömörítő szervezet, a FertiProtekt egy munkatársa, Michael von Wolff elmondja, hogy szerinte a hormonpótló terápia sokkal inkább megfelelő módszer a menopauza tüneteinek megszüntetésére, mert ebben az esetben a hormon dózisa az igényeknek megfelelően szabadon változtatható, és műtétre sincs szükség. Azonban, mint Clare Wilson megjegyzi, a hormonpótló terápia az elmúlt években nem annyira divatos, mivel kiderült, hogy hosszú távon kétszeresre növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát. Ismert, hogy az ösztrogén serkenti az emlőráksejtek növekedését, és enyhén azokban a nőkben is megemelkedik a mellrák kialakulásának kockázata, akik természetes módon később bekövetkező menopauzájuk miatt hosszabb ideig vannak kitéve a hormon hatásainak. Ha azonban nem alakul ki emlőrák, az ösztrogén – többek között a csontokra, a szívre és az immunrendszerre kifejtett hatásai miatt – nemcsak a menopauza tüneteit enyhíti, de az élettartamot is növeli, ezért pl. a Nagy-Britanniában megjelent NICE-irányelv javasolja a hormonpótló terápia használatát menopauzális hőhullámok, éjszakai izzadás és lehangoltság esetén.

Andersen szerint az ovárium-graftok jobban utánozni fogják a természetes okokból később bekövetkező menopauza hatásait, mint a hormonpótló terápia, míg mások annak a gyanújuknak adnak hangot, hogy az idősebb szervezetbe visszaültetett fiatal petefészek-szövet az idősebb szöveti környezet miatt maga is idősebbként fog viselkedni. Az bizonyos, hogy sok állatkísérletre van még szükség ahhoz, hogy kiderülhessen, biztonságos-e és mennyire tartós hatású az ovárium-graft-beültetés a menopauza tüneteinek késleltetésére.

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink