Fertilitás és sterilitás
Autoimmun betegségekben és IVF során segíthetnek a legújabb felfedezések: a szexuális aktivitás olyan fiziológiai változást vált ki a nő szervezetében, ami növeli a teherbe esés esélyét az ovulációs időszakon kívül is, a méhkürt pedig segíti a spermiumot munkája elvégzésében.
Tierney Lorenz és munkatársainak eredményei a Fertility and Sterility (Sexual activity modulates shifts in TH1/TH2 cytokine profile across the menstrual cycle: an observational study) és a Physiology and Behavior (Interaction of menstrual cycle phase and sexual activity predicts mucosal and systemic humoral immunity in healthy women) című szaklapokban jelentek meg, és a tanulmányokban a Indiana University kutatói arról számolnak be, hogy a szexuális aktivitás hatására az immunrendszerben olyan átalakulások következnek be, amelyek támogatják a fogamzást.
A kutatók a Kinsey Institute's WISH Study - Women, Immunity and Sexual Health -vizsgálat keretében 30 nő immunrendszerének változásait követték nyomon menstruális ciklusuk során; a vizsgálati alanyok fele szexuálisan aktív, másik fele absztinens volt. Mint Lorenz elmondja, a női szervezetnek egy alapvető dilemmát kell megoldania: védenie kell magát a behatoló kórokozóktól, azonban eközben nem pusztíthatja el a spermiumokat vagy a magzatot, különben nem születnének utódai. A megoldás az lehet, amit most a kutatók kimutattak: szexuális aktivitás hatására a menstruációs ciklus luteális fázisában szignifikánsan megnő a 2-es típusú T helper sejtek száma (ezek a T helper sejtek segítik, hogy a szervezet ne idegenként interpretálja, hanem elfogadja a terhességet), továbbá szignifikánsan nő az immunglobulin G típusú antitestek mennyisége is (az IgG nem befolyásolja a fertilizációt), míg a menstruációs ciklus follikuláris fázisában az 1-es típusú T helper sejtek száma (ezek a T helper sejtek segítik a behatoló kórokozók elleni harcot) és az immunglobulin A típusú antitestek mennyisége (az IgA tipikusan a női reproduktív traktus nyálkahártyáiban található meg, és befolyásolja a fertilizációt) nő meg. A szexuálisan absztinens nők immunrendszerében viszont a fenti változások nem figyelhetők meg. Az eredményeket értékelve Lorenz kifejti: érdekes megfigyelni, hogy egy viselkedéses inger – a szexuális aktivitás – hatására megváltozik az immunrendszer működése, és a szexuálisan aktív nők immunrendszere proaktívan felkészül a lehetséges terhességre. Mindez magyarázattal szolgálhat arra is, hogy a nők szervezetében az immunrendszer működése megmagyarázhatatlan fluktuációkat mutat, és segíthet az autoimmun betegségben szenvedő nők kezelésében.
Oviduktoszómák
A University of Delaware reproduktív biológusai a spermiumok és a méhkürt fertilizációt elősegítő kooperációját fedezték fel. Mint a Journal of Biological Chemistry című szaklapban bemutatják, a méhkürt sejtjei olyan szekrétumot termelnek, amelyek a spermium külső felszínére tapadva segítik, hogy az össze tudjon olvadni a petesejttel (Oviductosome-Sperm Membrane Interaction in Cargo Delivery: Detection of Fusion and Underlying Molecular Players using 3D Super-Resolution Structured Illumination Microscopy).
Patricia A. Martin-DeLeon és munkatársai munkájuk során olyan 3D-s mikroszkópot használtak, aminek feltalálói 2014-ben Nobel-díjat kaptak, és a nagy felbontóképességű 3D-s eszközzel képesek voltak megfigyelni, ahogy a petevezeték sejtjei 100 nm-es átmérőjű lipidzsákocskákat szekretálnak – ezeket oviduktoszómáknak nevezték el –, amelyek integrin-molekulák segítségével a spermium fejének külső felszínére tapadnak, majd fuzionálnak annak sejtmembránjával, bejuttatva proteinekből, nukleinsavból és lipidekből álló tartalmukat. A bejuttatott anyagok – így pl. az egyik oviduktoszómális protein, ami kalcium-pumpaként működik – a továbbiakban segítik a spermiumot, hogy megtermékenyíthesse a petesejtet. A kutatók szerint eredményeik a továbbiakban segíthetik az in vitro fertilizáció hatásfokának javítását: az oviduktoszómák felfedezése, és tartalmuk hozzáadása a mesterséges megtermékenyítésben részt vevő ivarsejtekhez minden valószínűség szerint nagyban növeli majd a jelenleg 32%-os hatékonyságot.
Epizodikus hormonkiáramlás
Optogenetikai eszközöket alkalmazva Új-Zélandi neuroendokrinológusok a fertilitás központi idegrendszeri kontrolljának egy újabb elemét fedezték fel: Allan Herbison és munkatársai szerint a hipotalamusz úgynevezett kisspeptin neuronjainak aktiválódása váltja ki a gonadotropin serkentő hormon (GnRH) mennyiségének 1 órás ciklusú epizodikus pulzálását, ami alapvető fontosságú a termékenység szempontjából. A GnRH mennyiségének epizodikus pulzálásában bekövetkező zavarok számos infertilitás-formát eredményeznek, így pl. a túl gyors ciklus policisztás ovárium szindrómát eredményez. A hipotalamusz kisspeptin neuronjai fertilitásban játszott szerepének felismerése a kutatók szerint a jövőben a terméketlenségben szenvedő nők akár harmada esetében jelenthet majd segítséget (Optogenetic activation of GnRH neurons reveals minimal requirements for pulsatile luteinizing hormone secretion; Proceedings of the National Academy of Sciences).
