Életképes spermium kémcsőből
Élet- és funkcióképes egérhímivarsejteket hozott létre japán kutatócsoport csírasejtekből. A siker nyomán lehetségessé válhat a mindmáig rejtélyes férfi-terméketlenség okainak megértése, illetve a serdülőkor előtt onkológiai kezelésben részesült fiúk fertilitásának megőrzése.
A Nature legutóbbi számában megjelent cikk szerint a spermatogenezis az egyik legbonyolultabb és leghosszabb a test különböző sejtjeinek sorozatos osztódása és differenciálódása közül. A folyamat több mint egy hónapot vesz igénybe, és eddig emlősspermiumok esetén nem sikerült in vitro kivitelezni, sőt néhány halfajtán kívül egyéb fajoknál sem.
Takuya Sato és munkatársai a Yokohamai Városi Egyetemen újszülött hím egerek csírasejtjeit bírták agaróz gél táptalajon osztódásra és spermiumok létrehozására. A mesterségesen előállított spermiumokkal aztán petesejteket termékenyítettek meg, amelyek nőstény egerekbe visszaültetve élet- és szaporodóképes utódokat eredményeztek.
A kísérletsorozat másik következtetése: újszülött egérhereszövet lefagyasztása és felolvasztása után teljes értékű spermatogenezis érhető el in vitro. A tanulmányhoz fűzött szerkesztői kommentár szerint az eredmények azt sugallják, hogy rákos gyermekek hereszövetének lefagyasztása a jövőben alkalmas lehet a gyermekek sugár- és citosztatikus kezelés révén elveszett termékenységének helyreállítására.
A kutatást bemutató New Scientist-cikk megjegyzi: a siker a japán csapat türelmének köszönhető, mert addig próbálkoztak a különböző kemikáliák és hormonok keverékével (pl. szarvasmarhamagzat vérszéruma, tesztoszteron), míg összejött a megfelelő tápoldat. A csírasejteket adó egereket előzetesen genetikailag úgy módosították, hogy majdani érett spermiumaik zöldesen fluoreszkáló fehérjét állítsanak elő, így könnyen detektálni lehessen azokat.
A korábbi hasonló célú kísérletekről szólva a New Scientist cikkírója, Ferris Jabr kifejti: 2006-ban Karim Nayernja a Newcastle-i Egyetemen egérembrió őssejtjeiből hozott létre spermiumokat, azonban az ezekből létrejött utódok zöme nem volt életképes. A Nature-tanulmány mellett megjelent véleményükben Marco Seandel és Shahin Rafii, a New York-i Weil Cornell Medical College tudósai is arra figyelmeztetnek, hogy a laborban növesztett spermiumokból született egerek termékenyítőképessége egészségi állapotukat csak kezdetlegesen jellemzi, és genetikai anyaguk apróbb megváltozása is alapvetően érintheti a következő generációk jóllétét.
A japán kutatók munkájáról beszámolt az angol napilap, a Guardian is. Az újság idézi a tanulmány vezető szerzőjét, az urológus Takehiko Ogawát: „Egyelőre semmilyen hatékony kezelési módszerrel sem rendelkezünk, amellyel az elégtelen spermatermelődés miatt terméketlen férfiaknak tudnánk segíteni, mivel ezen probléma okai ismeretlenek. Módszerünk révén a spermiogenezis részletei tanulmányozhatóvá, és a férfiak fertilitási problémái orvosolhatóvá válnak.”
Addig azonban sok idő fog eltelni, és a törvényeket is meg kell változtatni, hiszen ma például Nagy-Britanniában illegális lenne egy ilyen beavatkozás emberek esetén.