EKG a lakásban, mérnök a betegágynál
Néhány év múlva elképzelhetetlen lesz az egészségügyi rendszer működése korszerű informatikai eszközök nélkül. Azzal is meg kell barátkozni, hogy az orvosok és ápolók mellett mérnökök is foglalkoznak majd a betegekkel.
Várhatóan az elkövetkező években tovább csökken a lakosság lélekszáma, és ezzel párhuzamosan az egészségügyben is egyre kevesebben dolgoznak majd. Ugyanakkor némileg nő az átlagos élettartam, következésképpen az összlakosságon belül megnő az idősek aránya. Mindebből egyenesen következik, hogy az egészségügyre jutó relatív teher 10-20 év múlva sokkal nagyobb lesz, mint most. Ha minden a régiben marad, várhatóan sem a kórházak, sem a járóbeteg-intézmények nem lesznek képesek ellátni feladataikat. Javítana a helyzeten, ha a legköltségesebb kórházi feladatok egy része kikerülne a betegek otthonába.
Egészségügyi rendszerek és a korszerű informatika
E folyamat elengedhetlen eszköze a korszerű informatika és telekommunikáció. Általánosságban elmondható, hogy az egészségügy már ma is számos területen igénybe veszi az informatika eszköztárát. A várható népességi trendeket tekintve azonban bátran kijelenthető: néhány év múlva elképzelhetetlen lesz az egészségügyi rendszer működése korszerű informatikai eszközök nélkül. „A felkészülés már elkezdődött. Itt van például az eVITA Platform, aminek célja, hogy az életvitelt segítő infokommunikációs eszközök és alkalmazások minél jobban beépüljenek a mindennapokba, és széles körben segítsék a rászorultak életét. Nagyon sok azonban még a tennivaló, mind a fejlesztők, mind a befogadók oldaláról.
Egyelőre nincs elég nagy és kellően felkészült fejlesztőgárdánk, továbbá az egészségügyi dolgozók és a lakosság részéről sem egyértelmű a fogadókészség. A fejlesztési törekvések kétségtelenül tiszteletre méltóak, ám a megszülető eredmények korántsem érett konstrukciók. A fogadóoldal hozzáállását jól jelzi, hogy időről időre kimutatják: a távdiagnosztika, a telemedicina akár drágább is lehet, mint a hagyományos eljárások. Ez teljes képtelenség. Számos országban hosszabb ideje alkalmazzák már a táveljárásokat, és mindenütt bebizonyosodott, hogy rengeteg pénzt lehet megtakarítani ezen korszerű módszerekkel” – mutat rá Kozmann György egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központjának vezetője.
A T-modell már megvan
A telemedicina bevezetése természetesen nem egyszerű dolog. Hiába áll rendelkezésre a technológia, számos, korábban ismeretlen probléma vár megoldásra. Ha például a páciens elsétál az orvosi rendelőbe, biztosan lehet tudni a személyazonosságát, nyomon lehet követni minden lépését. Ha azonban a vérnyomás- vagy EKG-értékek sok száz kilométerről, a távközlési hálózaton keresztül érkeznek meg a központi szerverre, számos adat bizonytalanságot rejt magában. Az orvos nem ismerheti a mérés körülményeit, de tulajdonképpen abban sem lehet egészen biztos, hogy kinek az adatait kapta meg. Hatalmas felelősség tehát a távolból érkezett értékek alapján gyógyszert adni, terápiát előírni, esetleg változtatni.
Teljesen új helyzet áll így elő, és a változások nem parancsszóra történnek. A szakértők szerint a jó példák, az önkéntes felhasználók nagyot lendíthetnek a folyamatokon, elősegíthetik a tapasztalatszerzést. Problémát jelent az is, hogy informatikusok próbálják meg kitalálni, mire volna szüksége az ellátórendszernek. Rendelkezésükre áll ugyan a technika, ám az egészségügyi ellátással kapcsolatos képzettségük jellemzően nem kielégítő. „Ez elég borús képnek tűnik, ám valójában nem az – fogalmaz Kozmann György. A fejlesztők, némi tapasztalat birtokában, már el tudják gondolni, hogy miként és milyen pontokon épülhet be az informatika az egészségügyi folyamatokba. És ez már komoly eredmény.
Körülbelül ott tartunk, mint annak idején a Ford T-modell kidolgozói. A T-modell is gurult, de az autófejlesztések azóta is folynak. A fejlődés mértéke mindenki előtt egyértelmű és rendjén való. Vagy itt van például a CT. Nyolcvan évre volt szükség ahhoz, hogy az alapötletből igazán kiforrott berendezés szülessen.” Kozmann professzor – nemzetközi tapasztalatai alapján – úgy ítéli meg, hogy bár a hazai egészségügyben még kevéssé alkalmazzák a korszerű informatikai eszközöket, a magyar fejlesztők gondolatilag gyakran érettebbek, mint külföldi társaik. Az alkalmazott technológiákat, illetve a megvalósítás gyorsaságát tekintve azonban több ország előnyre tett szert Magyarországgal szemben. Bőven van tehát teendője a hazai fejlesztőknek, illetve a fejlesztéseket finanszírozó szervezeteknek.
