Ékes Ilona: a szülészeti ellátásnak a nemzetközi modellen kellene alapulnia
Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő szerint az anya- és bababarát ellátás érdekében a szülészeti praxisnak a nemzetközileg bábai modellként ismert gyakorlaton kellene alapulnia.
A képviselő az Országgyűlési Biztos Hivatalában tartott, Beteg - gyermek - jogok című konferencián előadását azzal kezdte: a helyes kifejezés már nem a "terhes”, hanem a "várandós anya".
"Itt az idő a változásra, változtatásra”- hangsúlyozta Ékes Ilona, hozzátéve: a globális paradigmát olyan szülészeti gyakorlatra kell cserélni, amely az optimális szülést támogatja.
Mint mondta, az egészségügyi világszervezet (WHO) minősítése szerint a bába olyan elsődleges gondozó, mint az orvos. A legtöbb országban pedig elsősorban a bábák látnak el több millió szülő nőt – tette hozzá.
Ékes Ilona az anya- és bababarát ellátás alapelvei közül kiemelte: a várandós anyát teljes körűen be kell vonni az őt és gyermekét érintő döntésekbe, meg kell adni számára a lehetőséget arra, hogy a születés utáni 30 percen belül szoptathassa gyermekét, s legalább az első órában bőrkontaktusban maradhasson újszülöttjével.
A képviselő hangsúlyozta: a megfelelő szülészeti ellátásnak tudományos bizonyítékokon kell alapulnia a várandóság, a vajúdás és a szoptatás tekintetében, de még ennél is fontosabb, hogy az ellátás során az anya lelki állapotára fókuszáljanak.
Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az idén az egészségügyi és a gyermek-egészségügyi rendszer működésének jogi kérdéseit vizsgálja – emlékeztetett Borza Beáta, az ombudsman egészségügyi projektjének vezetője. Előadásában arról beszélt: a gyermekegészségügy tekintetében is nagyobb figyelmet kell fordítani a várandós anyákra, a szülés folyamatára, valamint az ezt követő gyermekágyi időszakra.
Kifejtette: az ombudsmani vizsgálat során számos, a szüléssel, a születéssel kapcsolódó szakemberrel beszéltek, és arra a következtetésre jutottak, hogy a várandós anyák életminősége, pszichés állapota nagyban befolyásolja születendő gyermekük pszichéjét és ebből adódóan az egészségét is.
Mogyorósi Dorottya, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai főtanácsadója kiemelte, hogy a kormány által a múlt héten elfogadott Semmelweis Terv külön pontban foglalkozik a magyar csecsemő- és gyermekegészségügyi ellátás fejlesztésével. Ebben célként jelölték még a gyermekeket ellátó szakorvosok számának és a védőnői hálózatnak a fejlesztését is. Ugyanezen dokumentum szerint a betegek jogainak hatékony védelme érdekében egy új intézmény jön létre, az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK).
A tárca főtanácsadója előadásában arra is kitért: a gyerekeknél különösen nagy szerepe van annak, hogy az orvos érthető tájékoztatást adjon. Ehhez kapcsolódóan Mogyorósi Dorottya azt mondta, hogy a tervek szerint 18 évről 16 évre csökkentenék azt a korhatárt, amelytől vissza lehet utasítani az egészségügyi ellátást.
