Kezeld az anyát, és meggyógyul a gyereke
Az anya depressziójának sikeres kezelése nemcsak az anyának jó, hanem tartós mentális egészségjavulást eredményez a gyermekében is – ezt mutatta ki egy új kutatás, amelyről a Wall Street Journal számol be.
Egy adott évben nyolc nő közül egyben depresszió áll fenn. A gyakoriság a terhesség közben és utána a legnagyobb, amikor is a nők 24 százaléka lesz depressziós. Az Egyesült Államokban évente több mint 400 000 gyermek születik depressziós anyától. És a depressziós anyák gyermekeiben háromszor akkora a kockázata annak, hogy maguk is depressziósak lesznek, mint az átlag gyermekpopulációban.
Az ilyen gyermekekben nem a szomorúság az egyetlen tünet. Nagyobb valószínűséggel szorongósak, irritábilisak és bomlasztó viselkedésűek, mint a mentálisan egészséges nők gyermekei.
Az American Journal of Psychiatry-ban megjelent egyik márciusi tanulmány azonban azt mutatta ki, hogy ha sikeresen kezelik az anya depresszióját, a gyerek is fokozatosan jobb állapotba kerül, s ez még egy évvel a kezelés után is fennmarad. S minél gyorsabban reagál az anya a kezelésre, annál gyorsabban javul a gyermek mentális egészsége is.
„Fel kell figyelnünk ezekre az eredményekre. Ha valaki depressziós, kezeltetnie kell magát, mert ez kihat egész családjára is. Ugyanakkor ismert, hogy a major depresszióban szenvedőknek csak a felét kezelik” – mondja dr. Madhukar Trivedi pszichiáter, a tanulmány egyik társszerzője. A Mentális Egészség Országos Intézete szerint a depressziósok 70 százalékát hatékonyan lehet kezelni antidepresszánsokkal, beszélgetésterápiával, kognitív-viselkedéses terápiával vagy ezek kombinációjával.
Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az apák depressziója is hatással van a gyermekre. A Pediatrics áprilisi számában megjelent egyik vizsgálatba 1746 újdonsült apát vontak be, akik közül 7 százalékuknak volt major depressziós epizódja az elmúlt évben. A depressziós apák csak feleannyit olvastak gyermeküknek, mint a nem depressziósak, viszont négyszer annyiszor verték meg őket.
A kutatók megpróbálják megérteni, hogy milyen komplex biológiai és pszichológiai mechanizmusok révén adódik át nemzedékről nemzedékre a depresszió egyes családokban. A géneknek jelentős szerepük van, de a gyermek környezete és tapasztalatai befolyásolhatják, hogy a szóban forgó gének bekapcsolódnak-e. Vannak gyerekek, akik egészségesek maradnak, annak ellenére, hogy családjukban régóta halmozottan fordult elő depresszió. A pszichológusok szeretnék megérteni, miért alakul ez így, és tanulni akarnak belőle.
A gyermekek különösen érzékenyek a szülői depresszióra életük első évében, amikor agyuk gyorsan fejlődik. Ha a szülő visszahúzódó vagy nem reagál gyermeke megnyilvánulásaira, ez erősen befolyásolja a szülő-gyermek kapcsolatot, a kötődést. „A csecsemő már két hónapos korában kevesebbet néz a depressziós anyára, kevésbé foglalja el magát a tárgyakkal és kisebb az aktivitási szintje” – olvasható egy tanulmányban, amely a múlt évben jelent meg a Pediatricsban.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) azt javasolja a gyermekorvosoknak, hogy szülés után minden nővel töltessenek ki egy kérdőívet, amelyből kiderül, hogy van-e posztpartum depressziójuk.
Tracy Thompson újságíró 2006-ban megjelent könyvében majdnem 400 depressziós anya és gyermekük kapcsolatáról számol be. Azt találta, hogy az anya és a gyermek közti interakciók három nagy kategóriába esnek: az anyák lehetnek emocionáliasan vagy fizikailag visszahúzódok, lehetnek krónikusan ingerlékenyek, máskor nem képesek vagy nem akarnak határokat szabni, hogy elkerüljék a konfliktust.
