hirdetés
2024. december. 18., szerda - Auguszta.

Egyre többet költ a 40 év feletti meddő nőkre a biztosító

2019-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 5,13 milliárd forintot költött a meddő nők egészségügyi ellátására, írja az Economx.

Magyarországon a reproduktív életkorban lévő párok közül minden ötödiket érinti a meddőség, vagyis nekik természetes úton nem születik gyermekük. A Pécsi Tudományegyetem hallgatói a női meddőséggel (infertilitás) kapcsolatos magyar egészségbiztosítási kiadásokat vizsgálták meg, a kutatásukat a Magyar Egészséggazdasági Társaság konferenciáján ismertették.

2019-ben Magyarországon 10,1 ezer in vitro fertilizáció (IVF) vagyis szervezeten kívüli megtermékenyítés történt, 2020-ban a koronavírusjárvány miatt csökkent a beavatkozások száma 9,5 ezerre, 2021-ben pedig 12 ezer IVF-megtermékenyítést végeztek el.

2022. július 1-jétől pedig Magyarországon már csak állami meddőségi centrumokban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni, korábban ezt leginkább a magánellátás keretében vették igénybe a párok.

A gyermektelenség egyéni- és társadalmi szinten is jelentős probléma. Mindemellett fokozott terhet róhat az érintett nőkre, a párokra, továbbá az egészségügyi ellátó-, és az egészségbiztosítási rendszerre is. A Pécsi Tudományegyetem elemzésben 2010-2019 között a meddőséggel összefüggő egészségbiztosítási kiadásokat vették górcső alá.

Eszerint 2019-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 5,13 milliárd forintot költött a női infertilitás kórképpel küzdő betegek egészségügyi ellátására, ami számottevően magasabb, mint a 2010-ben, amikor 1,99 milliárd forint jutott a meddő nők kezelésére. A vizsgált időszakban a legjelentősebb költségek a fekvőbeteg-ellátás területén voltak tapasztalhatóak 2010-ben utóbbira a kiadások 50,2 százalékát erre fordította az egészségbiztosító, 2019-ben pedig 53 százalékát.

A gyógyszerellátás költségei 2010-ben 41,2 százalékot, 2019-ben pedig valamivel kevesebbet mint 40,1 százalékot tettek ki. A kutatás adatai szerint 2019-ben a női infertilitás kórkép kezelésére az egészségbiztosító 2,6-szor magasabb összeget fordított, mint 2010-ben – írja az Economx.

(forrás: Economx)

Könyveink