Egyre több a laborbeutaló, de kevesebb vizsgálatra futja
Miután a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) havonta csak meghatározott számú vizsgálatot fizet, ezért a szolgáltatók sorba állítják a laborba érkezőket, írja a Népszava.
Az érdi szakrendelő főigazgatója a közösségi portálon próbálta elmagyarázni a betegeknek, hogy a szakrendelő napi maximális kapacitása 4700 vizsgálat, legfeljebb 250 betegnek van esélye aznap a laborba bejutni. Bárány Zsolt főigazgató azt írta: ahhoz, hogy a saját kapacitásaik bővülhessenek, részben több hadra fogható laboráló szakemberre, részben több finanszírozásra volna szükség.
A fővárosban az is színesíti a képet, hogy sok szakrendelőnek ezekben a hetekben jár le a több éves laborszolgáltató szerződése. Ezek a szolgáltatók eddig „csomagokra” szerződtek (például a NEAK-tól finanszírozásért gyakorlatilag a szakrendelőből érkező valamennyi mintát elemezték), azaz eddig ők viselték a túlfogyasztás kockázatát. Az új szerződésben – az energia-árrobbanás, a forint értéktelenedés és egyéb inflációs költségeikre hivatkozva – már csak darabonkénti áron vállalják a munkát. Ezzel a szakrendelők költségei többszörösére ugranak. Ők is úgy próbálnak védekezni, hogy csak annyi beteget fogadnak a laborban, amennyi a tb-finanszírozásból futja.
A Népszavának az egyik fővárosi szakrendelő vezetője elmondta: ők összehívták a területükön dolgozó háziorvosokat, hogy meggyőzzék őket arról, csak a legszükségesebb vizsgálatokat kérjék. Gyorsan kiderült, hogy ez számukra teljesíthetetlen, miután egy ideje a finanszírozásukat meghatározó minőségi mutatók egyike az az elvárás, hogy bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása alatt rendszeresen ellenőrizzék páciensük vese-, májműködését.
A lap megkérdezte a finanszírozót, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt: kíván-e a hivatal beavatkozni finanszírozási vagy szabályozási eszközzel a kialakult helyzetre? Illetve van-e valamilyen rendszerszerű megoldási javaslatuk a problémára? Válaszukban azt írták:
„A NEAK jelenleg az egészségügyi szolgáltatók 2023. februári teljesítményadatait látja, de ezek nem támasztják alá (…), hogy megnövekedett volna a betegforgalom a járóbeteg szakellátásban, illetve a laboratóriumi ellátásban. A háziorvosi indikátorrendszer 2009. óta működik, ami most prevenciós fókuszú módosításon esett át, azonban a rendszer működésének lényegi elemei nem változtak, így ez a változás nem indokolhatja a „hosszan kígyózó sorokat”. Másrészt tény, hogy a Covid-19 okozta pandaemia után az egészségügyi ellátórendszer most tér vissza a „normál kerékvágásba”, ezért mi inkább örvendetesnek és nem „beteg sorsrontónak” tartjuk, ha minden biztosított megkapja a számára szükséges egészségügyi ellátást”.
