Egyenlőre túl kevesen lélegezhetnek fel

A COPD népegészségügyi probléma Magyarországon, rengeteg a felderítetlen beteg – mondta dr. Beneda Attila helyettes államtitkár a Magyar Tüdőgyógyász Társaság COPD világnapi rendezvényén. Aki nem kap levegőt, az a mindennapi élet valamennyi szegmensében akadályozva van, így a munkaképessége is csorbát szenved. A COPD elleni küzdelem ezért az ország termelőképessége, a GDP és az emberek boldogsága szempontjából is jelentőséggel bír, vélekedett a szakpolitikus, majd hivatkozott az egy évvel ezelőtt foganatosított népegészségügyi stratégiára, melyben véleménye szerint a COPD elleni küzdelemnek is markánsan meg kellene jelennie, ehhez azonban – hívta fel a figyelmet – még szükség van a szakma és a betegszervezetek aktivitására  is.    

Családügyi nemzetstratégiai kérdéskört érint a Magyarországon is megfigyelhető demográfiai trend, melynek részeként Európában néhány évtizeden belül mintegy hárommillió ember él majd nem fertőző krónikus betegséggel. Jó életminőségük elősegítése fontos cél – állította a szakpolitikus –, nem véletlen, hogy az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítását irányozták elő az említett nemzeti programban. 

A betegség lehetséges okai és kockázati tényezői

Szakmai előadást a COPD-ről dr. Horváth Ildikó, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet stratégiai igazgatója tartott a világnapi rendezvényen. Mint elmondta, nem kizárólag a dohányzás következtében lehet COPD-s valaki, a káros szenvedély ugyanakkor 12-14-szeresére növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A veleszületett alfa 1 antitriszpin hiány önmagában COPD-t okoz, bár ez ritka betegségnek számít: a legtöbb esetért az életmód felelős. A dohányzás visszaszorítására alakult programok ezért nagyon fontosak, hangsúlyozta a szakember, és megemlítette azt a szakma által támogatott, ingyenesen hívható telefonszámot (06 80 44 20 44), amely 6-8 alkalmas beszélgetéssel segíti a leszokni vágyókat céljuk elérésében. A COPD fontos kockázati tényezője az életkor is, a terhelésre jelentkező nehéz légzést pedig mindig ki kell vizsgálni. A nők veszélyeztetettsége a dohányzás kapcsán jelentősebb, mondta Horváth Ildikó, mert a női tüdő érzékenyebb. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság idén indította el COPD-regiszterét, melyből az látszik, hogy minden férfi érintettre jut egy nő is. 52% - 48% a nemek közötti megoszlás az új betegek között.

A dohányzásról bővebben

A dohányzásról való leszokásnak óriási jelentősge van a COPD elleni küzdelemben, hiszen az érintettek 85-90%-ánál ez a káros szenvedély a legfontosabb kóroki tényező. Az erre vonatkozó felmérések szerint a cigarettával élők közül minden 5-6. személynél alakul ki a kórkép – hogy éppen kinél, az genetikai hajlam kérdése.   

Az említett telefonszámon kívül egyéb eszközök is segítik azokat, akik szeretnének megszabadulni a cigarettától. Dr. Kovács Gábor pulmonológus szakorvosnak a SpringMed Kiadó gondozásában megjelent “Hogyan szokjunk le a dohányzásról?” című könyvében a gyógyszeres és a nem gyógyszeres lehetőségekkel is megismerteti az olvasót. Vélekedése szerint csupán enyhébb nikotinfüggősség esetében lehet kizárólag magánúton leszokni, ha közepes vagy súlyos függőségről van szó, akkor szükséges a szakember bevonása, aki pl. személyes magatartásorvoslási segítséget, csoportterápiát, vagy a nikotinmegvonást fokozatossá tevő készítményt biztosíthat. A szerző ugyanakkor nem feledkezik meg arról sem, hogy akár terápiás támogatással, akár anélkül vállalkozik az ember addikciója elhagyására, az mindenképpen óriási feladat, mely többek között jó időzítést, a motiváltság előzetes és folyamatos megerősítését és lelki felkészültséget kíván, valamint nem árt, ha a visszaesés sem veszi el egy életre az ember kedvét. Fontos, hogy az elhízás ellen is megelőző intézkedéseket tegyen, elhatározása családi és baráti támogatást élvezzen (amihez hozzátartozik a fokozott türelem) és lehetőleg formálja át addigi napirendjét, ezzel is megerősítve, hogy új élet kezdetén áll.

A háziorvos és a tüdőgyógyász együttműködése szükséges

Egyes országokban a védőnőktől az egyéb egészségügyi családlátogatókig számos szakember vesz részt a COPD korai felismerésében, a spirometriás vizsgálat biztosításában. Magyarországon a pozicionált betegek korai kiemelésére a háziorvosi rendszer a legalkalmasabb, míg a komplett vizsgálat elvégzése jelenleg tüdőgyógyászati kompetencia.

A fel nem ismert betegek háromszor annyian vannak

A gondozói hálózat látókörében jelenleg 183 000 páciens él, tájékoztatott a világnapi rendezvényen Horváth Ildikó, ám a becslések szerint ennek többszöröse: 5-600 000 fő lehet érintett a betegségben. Ezek az arányok a világon máshol is ilyenek, a betegek mindössze 1/3-a részesül kezelésben. A nemzetközi adatok drámaiak mortalitás tekintetében is: a COPD jelenleg a negyedik vezető halálok, ám 2020-ra a harmadikká válhat. A hazai statisztikák szerint halálokként a COPD még nincs ilyen elöl, de ennek az is oka lehet, hogy nem minden  esetben derül ki az igazság.

A betegség prevalenciája egyébként országonként különböző, ám népegészségügyi jelentősége sokféle módon bizonyított.  Az előfordulási gyakoriságot tekintve Európában a következő 5-10 évben 120%-os emelkedésre számítanak a szakértők.

COPD és társbetegségei  

Horváth Ildikó mindezeken túl arról is tájékoztatott, hogy a kórházban fekvő betegek közül minden ötödik páciens COPD-s, ez a betegség pedig a más kórokból való gyógyulást is jelentősen nehezíti – gondoljunk csak arra, milyen sokat számít például a stroke utáni rehabilitációban a szervezet oxigénellátása.

A COPD-vel élő emberek közel fele szenved valamilyen tárbetegségben is. Leggyakrabban kardiovaszkuláris kórképekről van szó, de a tüdőrák és más megbetegedések sem ritkák az érintettek körében. A COPD a társbetegségek romlásával maga is mindig súlyosbodik. A tüdőgyógyászok között ebben a kérdésben paradigmaváltás is történt – mondta a szakértő – ma már nem egy betegség következményeiként tekintenek a különböző bajokra. Ha a betegnek többféle egészségkárosodása van egyszerre, akkor ezekre a kórképekre külön-külön, ugyanakkor egyben tekintve dolgozzák ki a terápiás stratégiát. A COPD kezelése minden esetben a társbetegségektől és a súlyosságtól is függ, napjainkban ez a trend még tovább finomul.

Hiányosságok az ellátásban

Az inhalációs készítményeken túl más kezelési módszerekkel is lehet a betegek állapotán javítani – hívta fel a figyelmet az előadó. A végstádiumú COPD-s betegek komprehenzív kezelése, a számukra biztosított hospice ellátás rendkívül fontos lenne, hiszen ezek az emberek megfulladnak – hangsúlyozta, majd arról tájékoztatott: Magyarországon nincs tb-támogatás az említett (életvégi) ellátási formára, egyedül a szakmai elkötelezettségen múlik a betegek sorsa. A palliatív orvosi szolgáltatáson kívül a súlyos betegek rehabilitációjára is több forrást kellene biztosítani. Szakemberekre, gépekre, egyéb légzéstámogató eszközökre volna szükség ahhoz, hogy valamennyi rászoruló elegendő oxigénhez jusson, és legalább 80% feletti légzésfunkcióval rendelkezhessen. Az ellátásra vonatkozó nemzeti tervet a szakma prominensei már összeállították, vagyis a stratégiai dokumentum készen áll arra, hogy a társadalommal és a döntéshozókkal együtt, a WHO segítségével Magyarországon is minden igénynek megfelelő legyen a COPD-ellátás.

"Valamennyiünk számára fontos üzenet a COPD világnap idei jelmondata" – mondta Horváth Ildikó. A probléma súlya jelentős, és hatalmas dolog lenne, ha együtt fellélegezhetnénk!"