Egy éve indította el a Bálint Sándor Jólléti Programot az SZTE

Fendler Judit, az SZTE kancellárja az első év eredményeit bemutató szerdai rendezvényen hangsúlyozta, az ötéves, komplex programmal az egyetem olyan szolgáltatásokat tesz hozzáférhetővé a község lakói számára, amelyeket a Szegeden vagy a fővárosban élők könnyebben elérnek. A kezdeményezéssel az egyetem keretet teremt ahhoz, hogy a felsőoktatás intézmény oktatói, munkatársai és hallgatói önkéntes tevékenységükkel szervezett formában hasznára válhassanak a tágabb közösségüknek – közölte a szakember, akinek reményei szerint a fő területekre, az oktatásra, kutatásra, egészségügyre, a szociális fejlesztésre, valamint a helyi gazdaság és az agrárvállalkozások megerősítésére koncentráló program egyes elemeit a jövőben más községekben is el tudják indítani.

A programokat az elmúlt évben a helyi igényekhez igazodva alakították. A legnépszerűbbek a szűrő- és az egészségmegőrző programok voltak, komoly az érdeklődés a fenntarthatósági, a tudománynépszerűsítő, a környezetvédelmi rendezvények, az élményalapú oktatási foglalkozások iránt, míg a vártnál kevesebben vettek részt a térség és agrárfejlesztési tanácsadáson – tudatta a kancellár, és bejelentette, az Év karitatív egyeteme elismeréssel járó díjazásból 5 millió forintot a község önkormányzata számára ajánlanak föl. 

Paulik Edit, az SZTE Népegészségtani Intézet professzora közölte, az elmúlt évben megszervezett szűrőprogramokon 610 páciens jelent meg, 65 százalékuk nő volt. A népegészségügyi adatok alapján a településeken élők között a keringési betegségek, daganatok terén, főként a férfiak esetében, rosszabbak az eredmények, mint az országos átlag, ahogy gyakoribbak a dohányzásra, alkoholfogyasztásra visszavezethető betegségek is. A szűréseken részt vevők 73 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ez az arány magasabb az országos átlagnál, szinte minden második embernél találtak magas vérnyomást, 12 százaléknál cukorbetegséget. A 34 év alatti korosztályban terjed a dohányzás, elsősorban az elektronikus cigaretta és az új típusú dohánytermékek. Az érintettek 42 százaléka azonban letenné a cigarettát, ezt leszokástámogató programmal lehetne segíteni.

Várbíró Szabolcs, az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója elmondta, a tapasztalatok alapján a koronavírus-járványt követően rendkívül elhanyagolt állapotban kerülnek orvos elé a nőgyógyászati páciensek, nagyon lassan jutnak el a megfelelő szakellátásra, megnőtt a felismerési és ellátási idő. A klinika e probléma orvoslására indította el kísérleti szűrőprogramját, amelynek öt napján 240-250 páciens vett részt emelt szintű nőgyógyászati szűrésen. A megjelentek 10 százalékát továbbították valamilyen szakellátásra, további 10 százaléknál valamilyen teendőt, további kontrollt vagy ellátást igényeltek a talált eltérések – közölte a professzor.

A kezdeményezésnek köszönhetően az érintett generációnál 60 százalék fölötti átszűrtséget értek el, ha ezt sikerülne országosan megközelíteni, jelentősen javulna a nők egészségi állapota – hangsúlyozta Várbíró Szabolcs.