Egészségfejlesztésből elégtelen
Van az ön munkahelyén egészségfejlesztési terv? Munkaadója felmérte, hogy milyen kockázatot jelent a dolgozókat sújtó stressz, és kidolgozta az annak elhárításához szükséges módszereket? Ha ön magyar orvos, a fenti kérdésekre nagy valószínűséggel nemmel kell felelnie. Az Egészségbiztosítási Felügyelethez beérkezett önkitöltős kérdőívek összesítése szerint tizenkét egyetemi klinika vagy országos intézet közül egy rendelkezik egészségfejlesztési tervvel, míg 39 súlyponti kórházból 11, a 107 területi kórházból 17. Holott mint a felügyelet honlapján olvasható: „A gyógyítással foglalkozó intézményeknek az egészség megőrzésének propagálásában is példamutatónak kell lenniük. Az egészséges életmód népszerűsítésének módját az intézmények saját egészségfejlesztési terveikben rögzíthetik.”
Ezüstéremmel a hátfájás mögött
Az unió stratégiája szerint az egészség megőrzésének alapja a lelki egészség, azaz a mentálhigiéné, a stresszkezelő képességek kifejlesztése, helyszínei pedig azok a közösségek, ahol az emberek a legtöbbet tartózkodnak, azaz a munkahely vagy az iskola. Többek között arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy mennyire fontos a közösségek egészségtudatos viselkedésének kialakítása, az egyének, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. A világnapi programok egyik szervezője, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) segítséget nyújt abban, hogy az egészségfejlesztés beépüljön a vállalatirányítási rendszerekbe, létrejöjjenek a munkahelyi egészségtervek, és főleg a dohányzásról való leszokás, az egészséges táplálkozás, a testmozgás és a stresszkezelés területén javasolja tréningek szervezését és intézkedések, munkacsoportok létrehozását. A WHO statisztikája szerint az első tíz munkaképesség-csökkenési ok közül öt mentális betegség – világszinten leggyakrabban depresszió – miatt következik be. Az Európai Unió teljes dolgozói létszámának harmadrészére (41,2 millió ember) hatást gyakorolnak a munkahellyel összefüggő pszichés és pszichoszociális kockázatok – a munkahelyi stressz az EU-ban a második legnagyobb foglalkozás-egészségügyi probléma (az első a hátfájás).
Se érdeklődés, se egészség
„Bár mi sem kerestünk meg kórházakat, ők sem jelentkeztek nálunk, azaz egészségügyi intézmények nem vesznek részt munkahelyi egészségfejlesztő programjainkon. Az Egészséges Munkahelyekért Egyesületnek sem tagjai kórházak vagy rendelőintézetek, sőt az Egészségfejlesztő Kórházak Európai Hálózatának sincs magyar résztvevője” – mondja Gábor Edina, az OEFI igazgatója. Pedig a dolgozók egészségfejlesztésével a munkáltató is jól jár, mivel alkalmazottai kevesebb időt töltenek betegállományban.
A magyar orvosok egészsége ráadásul sokkal rosszabb az uniós kollégákénál. A Psychiatria Hungarica című folyóiratban megjelenés alatt álló tanulmányban Ádám Szilvia (SE Magatartástudományi Intézet) és munkatársai a hazai orvosok egészségi állapotát vizsgálva megállapítják, hogy „a munkavégzés körülményei, valamint a munkastressz meghatározó faktorok a szomatikus morbiditás alakulásában”. Az eredmények szerint a diplomás kontrollcsoporttal összehasonlítva az orvosok körében lényegesen nagyobb arányban fordultak elő krónikus betegségek, többet dohányoztak, több nyugtatót fogyasztottak és kevesebbet sportoltak. A depresszió és az öngyilkossági gondolatok aránya is magasabbnak bizonyult a kontrollcsoporténál. A férfiakkal összehasonlítva az orvosnők több anxiolitikumot szedtek, gyakrabban számoltak be kimerültségről és rosszabb egészségmegőrző magatartást tanúsítottak.
Törvény már van
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tájékoztatása szerint a munkavédelmi törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása beemeli a törvényi szintű szabályozásba a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, hiszen a munkából való kiesés ötven százalékáért a munkahelyi stressz okolható. „Az OMMF munkavédelmi hatósága a munkáltató ilyen irányú kötelezettségeinek megtartását ellenőrzi az egészségügyi és szociális ellátás intézményeiben is. A 2008. év első nyolc hónapjában 166 munkáltató/intézmény munkavédelmi ellenőrzését végezte el ebben az ágazatban, összesen 119 esetben tárt fel szabálytalanságot” – közölte a Medical Tribune kérdésére az OMMF szóvivője, Gedeon András. Pedig a pszichoszociális stressz munkahelyi kezelését ebben az évben még nem is ellenőrizték.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet elemzése "Egészségfejlesztés és stressz-menedzsment a magyar kórházakban" címmel elolvasható az EBF honlapján:
http://www.ebf.hu/letoltes/elemzes_egeszsegfejlesztes_080811.pdf
Kazai Anita
