EESZT: miért aggódnak a jogvédők?
Mivel az egészségügyi adatok szenzitív adatok, fontos, hogy minden esetben mi dönthessünk arról, ki és mikor férhet hozzájuk, írja blogján a TASZ.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben az egészségügyi adatainkkal kapcsolatos alapbeállítás azt teszi lehetővé, hogy a kezelőorvosunk vagy háziorvosunk majd’ minden adatunkhoz hozzáférjen. (Csak pár kivétel van, ezek a HIV/AIDS, a szexuális úton terjedő megbetegedések, és a pszichiátriai, addiktológiai kezelések. Ezekhez az információkhoz az alapbeállítás szerint is csak az ezzel összefüggésben kezelő orvosaink férhetnek hozzá.) Adatvédelmi szempontból tehát az a problematikus, hogy a rendszernek az az alapbeállítása, hogy a kezelőorvos hozzáfér az adatainkhoz. A rendszer akkor lenne az adatvédelmi elvárásokkal összhangban, ha az egészségügyi adatainkhoz való hozzáférés alapbeállításként tiltva lenne, és mi engedélyezhetnénk azt a kezelőorvosaink számára.
A jelenlegi alapbeállítása szerint a betegek hozzájárulnak, hogy a háziorvosuk az egész kórtörténetüket lássa (a fenti kivételeket leszámítva), pedig tevőleges, aktív akaratnyilvánítás nélkül a hozzájárulást vélelmezni – főleg az egészségügyi adatoknál – nem szabadna. Megoldás lehetne, hogy az orvosok csak úgy ismerjék meg az ellátáshoz szükséges egészségügyi adatainkat, hogy azt mi magunk, a helyszínen, akár korlátozott időre hagyjuk jóvá.
Arról tehát nincs szó, hogy az egészségügyi adatainkat bárki megismerhetné, viszont vannak aggályos elemek a rendszerben. A visszaéléseknek most csak úgy lehet elejét venni, ha idejében gondoskodunk az egészségügyi adatainkhoz való hozzáférés korlátozásáról.
