E-Health projektek Budapesten

Magyarország adott otthont az e-egészségügy kiemelkedő jelentőségű nemzetközi rendezvényének szeptember 18-19-én, Budapesten zajlott le ugyanis az Európai Strukturális és Beruházási Alap (ESIF) által finanszírozott eHealth-projektek bemutatkozására szervezett konferencia. A rendezvény egy olyan konferenciasorozat része, amely az érintett résztvevő tagállamok számára nyújt specifikus támogatást az egészségügyi szektorban, illetve elősegíti az információk, a jó gyakorlatok, valamint az innovatív ötletek és folyamatok megosztását.

Hazánk az esemény megrendezésének jogát Magyarország legnagyobb eHealth-projektjével, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) megvalósításával érdemelte ki.

– A XXI. századi korszerű betegellátás szempontjából elengedhetetlen, hogy a betegadatok egy helyről elérhetőek legyenek minden kezelőorvos számára, függetlenül attól, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat államilag finanszírozott vagy magánszolgáltatói rendszerben veszi igénybe a páciens. Ez a fejlesztés az eHealth-szolgáltatások alapköve, erre építkezve egyre korszerűbb digitális megoldásokat tudunk nyújtani az állampolgároknak a legnagyobb biztonság mellett” – fogalmazott a keddi gálavacsorán Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója.

– Az EESZT továbbfejlesztése folyamatosan zajlik, a tervek között szerepel a múltbeli, azaz a 2017. november előtt keletkezett egészségügyi adatok feltöltése, telemedicina-szolgáltatásokat támogató funkciók kialakítása, az egészségügyi intézmények közötti digitális képtovábbítás fejlesztése, illetve speciális egészségügyi nyilvántartások létrehozása is – mondta szerdai előadásában Szabó Bálint, azÁllami Egészségügyi Ellátó Központ EESZT fenntartási és üzemeltetési főosztályának főosztályvezetője.

Az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának (DG SANTE) képviseletében Sylvain Giraud kiemelte: a jó egészségi állapotban lévő lakosság a gazdasági növekedés és az általános jóllét alapja, így az igényeket megfelelően lefedő egészségbiztosítási rendszer a jövőbe történő befektetésként is értékelhető. Az EU-ban a tagállamok a GDP-jük 8-15 százalékát fordítják az egészségügyi ellátórendszerük finanszírozására, ám az OECD adatai szerint a szervezet tagországaiban átlagosan az egészségügyre fordított kiadások ötödét rosszul, feleslegesen költik el. Ez azt jelenti, hogy a költséghatékonyság javításával anélkül lehet komoly nyereségre szert tenni, hogy az egészségügyre fordított forrásokat csökkenteni kellene. Ennek eszköze lehet a kórházközpontú megközelítés helyett az ellátásközpontú megközelítésre történő átállás, az e-medicina alkalmazása, valamint a megelőzés hangsúlyossá tétele. Hozzátette: az ilyen, költséghatékonyságot szem előtt tartó átalakítások szerepelnek a magyarországi tervekben is.