Dóziselmélet
Ha valaki fertőző dózis mennyisége alatti vírussal találkozott, esetleg tünetmentesen beteg, az jóval kevésbé fertőző, idézi a CNN cikkét az InfoStart.
A CNN cikkében Erin Bromage, a Massachusettsi Egyetem biológus egyetemi docense úgy fogalmazott: ha a mágikus dózist eléri a patogén, a szervezet megadja neki magát és kialakul benne a fertőzés. "Ha viszont a fertőző dózisnál is többet kap egy állat, akkor a magas dózisú patogén legtöbbször súlyos betegséget okoz."
A dolog hátterében nem az áll, hogy bizonyos darabszámú vírus szükséges egy sejt megfertőzéséhez, hanem az, hogy ilyenkor egyre nő annak az esélye, hogy egy vírusrészecske a sejtbe jutva elindítja a láncreakciót. Az adott dózis nem feltétlenül egyetlen, a vírussal való találkozás során jön létre: lehetséges, hogy több különböző találkozás után alakul ki a fertőzöttség. Ez áll annak hátterében is, hogy Amerikában nemrég a szoros kontakt meghatározását is megváltoztatták: ma már a 24 órán belüli több, rövidebb, de összesen negyed órányi vírusnak való kitettség esetében is szoros kontaktnak számít valaki.Egyéni sajátosság
Az, hogy mekkora ez a mágikus dózis, nem a vírustól, hanem az egyének szervezetétől függ. "Egy stresszben vagy immunszuppresszív állapotban élő ember számára alacsonyabb lehet a fertőző dózis, mint egy egészséges embernek" – fogalmazott Erin Bromage. Azt ugyanakkor Monica Gandhi kaliforniai professzor, a fertőző betegségek specialistája szerint nem lenne etikus kiszámítani, hogy mekkora dózis tud általában egy adott egyént megfertőzni.
Ha valaki fertőző dózis alatti vírussal találkozott, esetleg tünetmentesen beteg, az jóval kevésbé fertőző. A szervezetbe bejutó dózison változtat a következetes maszkviselés. Amennyiben a még tünetmentes fertőzéshez sem elegendő vírussal találkozunk, akkor meg nem betegszünk, de valamiféle immunválasz kialakul testünkben, ezáltal az oltáséhoz hasonlatos módszerrel szert tehetünk védettségre, közli a lap.
