Csontrögzítés: fém helyett felszívódó implantátum
A gyermekkori törések 30-40 százaléka kezelhető lenne felszívódó implantátumokkal, ám még sehol nem rutinszerű a használata, írja a Népszava.
Fele annyi műtéti megpróbáltatás árán lehet helyrehozni a gyerekek törött csontjait egy új műtéti technológiával. A fémcsavarokat, csontcsavarokat, drótokat felszívódó implantátummal helyettesítik. Miután a csont összeforr, az úgynevezett polylaktát-glikolat co-polimer anyagú rögzítő egyszerűen lebomlik és kiürül szervezetből. Jelenleg Európában Magyarországon végezték a legtöbb műtétet felszívódó implantátummal gyermeksérülteken.
Tavaly nyáron egy hétéves kislány mindkét alkarját eltörte, amikor leesett egy mászókáról. A törések önmagukban még talán nem lettek volna súlyosak, viszont a törés jellege miatt mindkét kart a könyököt is befedő hosszú gipsszel kellett volna rögzíteni. Ez teljesen kiszolgáltatottá tette volna a gyereket hosszú hetekre.
– Ez akkor sem egyszerű egy gyereknek, ha a könnyített azaz műanyag gipszet visel – mondja a Népszavának Varga Marcell gyermek ortopéd-traumatológus szakorvos. – Az ő esetében mindkét alkar csontjait felszívódó implantátummal rögzítettük. Az új technológiával a kislánynak csak egy hétig kellett egy rövid gipszsínt viselnie, amit nagyon hamar le lehetett cserélni egy levehető tépőzáras kar védőre. Azzal szinte ugyanúgy tudta használni a karjait, mint balesete előtt. Természetesen egy hónapig kerülnie kellett a nehezebb fizikai terhelést. De azonkívül, hogy kényelmesebben tölthette a szünidőt, sokkal hamarabb nyerte vissza a keze a mozgékonyságát annál, mintha egész nyáron mindkét karján gipszet kellett volna viselni.
A legfontosabb nyerseség mégis az, hogy a kislány megúszott egy második műtétet.
– Ha ugyanis titánnal vagy egyéb fémmel rögzítettük volna a karját – magyarázza Kassai Tamás, a baleseti intézet gyermek-traumatológiai osztályának vezetője, akkor azt később egy újabb műtéttel el kellett volna távolítani. A hagyományos fémrögzítők még ha nem is okoznak semmilyen panaszt, hosszú távon nagyon erősen beépülnek a csontba, így ha például később ugyanazon a területen újabb sérülés keletkezik, megnehezítik a kezelést és számos szövődményt is okozhatnak.
Noha ezt az eljárással már tíz éve használják Magyarországon ezek az operációk még csak a technológia klinikai próbáinak számítanak.
Az óvatosságot Józsa Gergő, Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ gyermeksebész adjunktusa azzal indokolja, hogy ezzel a technológiával nem nagyon szabad hibázni. Ha a fémimplantátum, vagy egy csavar rossz helyre kerül, az baj, de akár napok múlva is lehet újraoperálni, korrigálni a hibát. A felszívódó implantátumoknál ez az időablak legfeljebb néhány óra. „Amikor ezzel az anyaggal dolgozom a műtőben, mindig megemelkedik a szívfrekvenciám. Éppen azért, mert tudom, hogy nem szabad hibáznom. A csavarnak, a hosszú rögzítő szálaknak elsőre kell a jó helyre kerülni.” Mint mondja: ő egyszer járt úgy, hogy a felszívódó csavar pozíciója nem volt megfelelő, de még épp időben vette észre, ki lehetett venni és korrigálni.