Csecsemőkori hasfájás

Komplementer, holisztikus és integratív medicina: csecsemőkori hasfájás

Lawrence D. Rosen, MD,* Cecilia Bukutu, PhD,† Christopher Le,† Larissa Shamseer,† Sunita Vohra, MD, MSc†


Bevezetés
A Wessel-kritériumok a csecsemőkori hasfájást (kólikát) úgy definiálják, hogy a máskülönben egészséges gyermek három héten át legalább heti három napon több mint három órát sír. A kólika diagnózisát a gyermekek 26%-ánál lehet felállítani. Napjainkban ez az állapot készteti a szülőket leginkább arra, hogy gyermekükkel felkeressék a háziorvost. A csecsemőkori hasfájás önmagától megszűnő állapot, az esetek körülbelül 50%-ában három hónapos korra elmúlik. A családok gyakran komplementer vagy alternatív orvosi kezelést (CAM, complementary and alternative medical therapy) keresnek a probléma megoldására, mely részben azzal magyarázható, hogy az állapot oka kevéssé ismert, és nincs általánosan elfogadott hagyományos terápiája.

A csecsemőkori hasfájás kezelési módjaira vonatkozóan eddig elvégzett legnagyobb szisztematikus áttekintés kevés olyan bizonyítékot szolgáltatott, amely a hagyományos gyógymódok alkalmazását támogatná, bár megjegyzi, hogy a táplálkozáson és gyógynövényeken alapuló módszerek némelyike viszonylag biztonságos és hatásos. Cikkünk a megjelent tudományos eredményeket összegzi, emellett megállapítja a csecsemőkori hasfájás esetében gyakran alkalmazott CAM-módszerek biztonságosságát és hatékonyságát.

Természetgyógyászati termékek
A természetgyógyász termékeket régóta alkalmazzák a csecsemőkori hasfájás enyhítésére, részben feltételezett görcsoldó és gyulladásellenes hatásuk miatt. Meg kell azonban jegyezni, hogy csak kevés ilyen termék hatékonyságát és biztonságosságát vizsgálták jól megtervezett klinikai vizsgálatokkal csecsemők körében.

Ánizskapormag olaja
Egy oroszországi véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálat (RCT, randomized controlled trial) során 125, 2–12 hetes korú kólikás csecsemőnél vizsgálták, hogy az ánizskapor (Foeniculum vulgare) magjának olaja mennyiben alkalmas a csecsemőkori hasfájás enyhítésére. A gyermekeket véletlenszerűen két csoportba sorolták. Egyik részük egy héten át 5–20 ml ánizskapormagolaj-emulziót, másik részük 0,4%-os poliszorbát-80-at vagy placebót (0,4% vízben oldott poliszorbátot) kapott naponta legfeljebb négy alkalommal. A szülők naplójukba három héten át – a kezelés előtti, alatti és utáni héten – feljegyezték a tüneteket. A vizsgálat legfontosabb eredménye az volt, hogy az összesített sírás időtartama hetente 9 óra alá csökkent. A vizsgálat végére a kólika tünetei az ánizskapormag-olajjal kezelt 62 gyermek közül 40-nél (65%), míg a placebocsoport 59 tagja közül csak 14-nél (24%) enyhült kifejezett mértékben (p<0,01). Ebben a vizsgálatban nem számoltak be mellékhatásról. Mindazonáltal az ánizskapor allergiás bőrtüneteket (kiütéseket) és légúti panaszokat (asztmát és légzési nehézségeket) idézhet elő. Beszámoltak arról is, hogy az ánizskapor görcsrohamokat vált ki. Nem ismert, mennyire biztonságos az ánizskapor tartós használata.

Gyógynövénykeverékek
Hatvannyolc, 2–8 hetes korú izraeli gyermek bevonásával lefolytatott RCT során kutatták, hogy az ánizskapor, kamilla, vasfű, édesgyökér és citrom keverékéből álló gyógynövény-teakeverék mennyire hatékony a csecsemőkori hasfájás kezelésében. Egy 7 napos időszak során a hascsikarás kezdetekor, legfeljebb naponta három alkalommal a gyógynövényteát legfeljebb 150 ml-es adagban kínálták a kezelt csoport tagjainak. A gyermekek átlagosan napi két adag teát ittak, összesen mintegy 90 ml/nap mennyiségben. A kontrollcsoport tagjai cukorral és közelebbről nem meghatározott természetes édesítőszerekkel ízesített placeboteát kaptak, melynek szaga, íze és külleme megegyezett a gyógynövényteáéval. A szülők arról számoltak be, hogy a sírás időtartama a kezelt gyermekek 57%-ánál, a placebóval itatott gyermekek 26%-ánál csökkent napi 3 óra alá (p<0,01). Ennél a vizsgálatnál nem számoltak be a gyógynövényfogyasztással kapcsolatban kedvezőtlen mellékhatásokról, illetve ennek bármiféle, a gyermekek táplálékfelvételére gyakorolt befolyásáról. A gyógynövénykeverék hosszú távú alkalmazásának biztonságossága nem ismert.
Egy másik gyógynövénykészítmény hatékonyságát egy olasz RCT vizsgálta csecsemőkori hascsikarásban szenvedő, 21–60 napos, anyatejjel táplált gyermekeknél.  A készítmény 0,05–0,1%-os esszenciális olajra standardizált porított édeskömény-extraktumot (PE, powdered extract), 0,3% apigeninre standardizált kamillavirág-PE-t és 2% rozmaringsavra standardizált esszenciális citromfűolajat tartalmazott. Emellett egy-egy adagban 0,85 mg B1-vitamin, 3,24 mg kalcium-pantoténsav és 1,20 mg B6-vitamin is volt. A készítményt a kezelt csoportban (n=41) naponta kétszer 2 ml/ttkg adagban adták egy héten át. A kontrollcsoport tagjai (n=47) reverz ozmózissal szűrt vizet, fruktózt, ananász ízesítőt, citromsavat és kálium-szorbátot tartalmazó placebót kaptak. A sírás napi átlagos hossza napi körülbelül 200 percről a kezelt csoportban 76,9 percre, míg a placebocsoportban 169,9 percre csökkent (p<0,005). A sírásidő hossza a kezelt csoportba tartozó gyermekek 85%-ánál, míg a kontrollcsoport tagjainak valamivel kevesebb mint 50%-ánál (p<0,005) csökkent szignifikánsan. Az eredmények felvetik, hogy az alkalmazott standardizált gyógynövénykészítmény enyhíti a csecsemőkori hasfájás tüneteit. A vizsgálat során nem számoltak be mellékhatásokról; a hosszú távú biztonságosság továbbra is kérdéses.

Probiotikumok
Definíció szerint a probiotikumok „olyan termékek, melyek elegendő számban tartalmaznak életképes, jól definiált mikroorganizmusokat, melyek a gazdaszervezet adott területén megváltoztatják a mikroflórát (kolonizáció vagy implantáció révén), így a gazdaszervezetben kedvező hatást fejtenek ki az egészségi állapotra”. E mikroorganizmusok a születés során és röviddel utána kolonizálják a bélrendszert. Kimutatták, hogy szerepet játszanak az immunrendszer egyensúlyának és az emésztőrendszer egészségi állapotának az elősegítésében. Savino és munkatársai hasfájós és nem hasfájós csecsemők között mennyiségi és minőségi különbségeket írtak le a probiotikus törzsek vonatkozásában.
Nemrégiben ugyanez a kutatócsoport egy olyan vizsgálat eredményeit közölte, mely a csecsemőkori hasfájás kezelésében a Lactobacillus reuteri törzs és a szimetikon használatát hasonlította össze. E klinikai vizsgálatban 90, csak szoptatott hasfájós csecsemőt 21–90 napos korban véletlenszerűen 28 napon át L. reuteri probiotikummal vagy szimetikonnal (60 mg/nap) kezelt csoportba soroltak. Az anyákat utasították, hogy a klinikai vizsgálat során semmilyen formában ne fogyasszanak tehéntejet. A vizsgálat kezdetekor a csecsemők mindkét csoportban naponta körülbelül 200 percen keresztül sírtak. A sírás hossza csak a vizsgálat hetedik napjára csökkent számottevő mértékben (a probiotikummal kezelt csoportban 159 perc/nap, a szimetikonnal kezelt csoportban 177 perc/nap értékre). A két csoport közti különbség a 2, 3, és 4. hét során tovább nőtt (a végén 51 perc/nap, illetve 145 perc/nap lett). A vizsgálat végén a probiotikummal kezelt gyermekek 95%-át tekintették „reszpondernek” (azaz olyanoknak, akiknél már nem teljesültek a Wessel-kritériumok), szemben a szimetikoncsoporttal, ahol ennek aránya csupán 7% volt. Számottevő mellékhatásról nem számoltak be.
A probiotikumok alkalmazása egészséges egyéneknél általában biztonságos, azonban immunszupprimált és súlyos általános állapotú betegeknél esetenként bacteriaemia/septicaemia, pneumonia és meningitis előfordulását jegyezték fel. Hasonló mellékhatásokról számoltak be két gyermekkori eset kapcsán is, amikor a Lactobacillus GG törzs adása (napi 10 milliárd kolóniaképző egységnyi [CFU] mennyiségben) bacteriaemiát okozott. A probiotikum alkalmazását meg kell beszélni a gyermek háziorvosával, mivel a probiotikumok inkább relatív, mint abszolút módon biztonságosak.

A táplálás megváltoztatása
Hasfájós csecsemőknél a táplálás módjának megváltoztatása esetleg alkalmas lehet a probléma megelőzésére és megszüntetésére. Nem tűnik úgy, hogy a kizárólagos szoptatás elejét venné a kólika megjelenésének. Megfigyelték viszont, hogy ha a szoptató anya bizonyos ételeket (például káposztaféléket, csokoládét) eszik, akkor az a csecsemőnél fokozott ingerlékenységhez vezethet. Bár nincs általános egyetértés arra vonatkozóan, hogy ezeket az ételeket az allergia megelőzése érdekében el kellene kerülni, Hill és munkatársai egy RCT kapcsán kimutatták, hogy bizonyos ételallergének (tehéntej, szója, búza, tojás, mogyoró, diófélék, hal) étrendből való kizárása összefüggött azzal, hogy a szoptatott csecsemőnél csökkent a hasfájás. Egy hétig tartó klinikai vizsgálatuk során 107, szélsőségesen ingerlékeny (azaz naponta átlagosan több mint 300 percen keresztül síró) csecsemőt (átlagos életkoruk 5,7 hét volt) véletlen módon két csoportba soroltak: az egyikben az anya csekély allergéntartalmú étrendet tartott, míg a másik csoportban ételeliminációra nem került sor (kontrollcsoport). A klinikai vizsgálat befejezésekor a kezelt csecsemők 74%-a kevésbé gyakran sírt/nyugtalankodott; a kontrollcsoportban ez az arány 37% volt.
Egy kis RCT kimutatta, hogy a hidrolizált savó alapú tápszer (hipoallergén tápszer) hasfájós csecsemőknél hatékonyabban csökkenti a sírás idejét, mint a nem hidrolizált tehéntej alapú tápszerek. Az American Academy of Pediatrics Committee on Nutrition bizottság 2000-es jelentése a hipoallergén tápszert ajánlotta az allergiában szenvedő csecsemők számára, illetve javasolta, hogy súlyos kólika esetében kerüljön sor hipoallergén tápszerrel végzett klinikai vizsgálatra. Szükség van a hipoallergénként megjelölt csecsemőtápszerek költség–haszon elemzésére, mivel ezek ára akár háromszorosa is lehet a hagyományos tápszerekének.
Nincs elegendő adat, ami a hidrolizált kazeint tartalmazó, a szója alapú vagy részlegesen hidrolizált tápszerek használatát igazolná a csecsemőkori hasfájás kezelésében. A szójaalapú csecsemőtápszer nagy növényiösztrogén-tartalma veszélyt jelenthet a későbbi fertilitásra és a szexuális fejlődésre. Emiatt Angliában a tiszti főorvos ajánlása szerint laktózintoleranciában vagy tehéntej-érzékenységben nem a szójaalapú csecsemőtápszer választandó elsőként.
Egy szűk körű norvég keresztezett RCT a szacharóz fájdalomcsillapító hatását vizsgálta csecsemőkori kólikában (n=19). A szülők 2 ml 12%-os szacharózoldatot (kezelt csoport) vagy 2 ml desztillált vizet (kontrollcsoport) adtak folyamatosan síró gyermekeiknek, miután sikertelenül próbálták őket más módon megnyugtatni. A szülők arról számoltak be, hogy szacharóz adásakor 63%-ban, míg placebo alkalmazásakor 5%-ban (egy esetben) enyhültek a tünetek (p<0,01). Ebben a vizsgálatban a szacharóz kedvező hatása csak rövid ideig tartott (<30 perc), ami felveti, hogy az eljárásnak esetleg nincs gyakorlati haszna. Noha mellékhatásokról nem számoltak be, azok, akik szacharóz alkalmazását fontolgatják, ne helyettesítsék a cukrot mézzel, mivel a nem pasztörizált méz csecsemőknél botulizmust okozhat.

Manuálterápiák

Kiropraktika
A World Federation of Chiropractic szervezet a kiropraktikát úgy definiálja, mint „az a gyógyító szakma, ami a csont-izomrendszer mechanikai zavarainak a diagnózisával, kezelésével és megelőzésével, továbbá e zavaroknak az idegrendszer működésére és az általános egészségi állapotra gyakorolt hatásával foglalkozik”. A kiropraktikában a manuálterápiás kezelés részeként a csigolyákon, valamint az egyéb ízületeken és lágyszerveken műfogásokat alkalmaznak. Gyermekpopulációkban a gerincen alkalmazott műfogások biztonságosságára vonatkozóan csak nagyon kevés adat áll rendelkezésre. A Canadian Coordinating Office for Health Technology Assessment hivatal három, véletlen besorolásos kontrollos klinikai tanulmány adatait szisztematikusan áttekintve összesítette a gerincen alkalmazott manuálterápiákkal (SMT, spinal manipulative therapy) kapcsolatos azon információkat, melyeket a csecsemőkori hasfájás kezelésében összegyűjtöttek. Úgy vélték, hogy a három klinikai tanulmánynál kifejezett módszertani tévedésekkel kell számolni. A vizsgálatok közül kettő arról számolt be, hogy az SMT hatékonyan enyhíti a hasfájást, azonban a harmadik és egyben legnagyobb tanulmány szerint nem várható kedvező hatás az SMT bevetésétől. Jelenleg nem állíthatjuk, hogy a kiropraktika eredményes lenne a kólika enyhítésében. Az e javallattal alkalmazott kiropraktikai módszerek biztonságosságának és hatékonyságának meghatározására több RCT szükséges.

Csontkovácsolás (osteopathia)
A World Osteopathy Health Organization szervezet definíciója szerint a csontkovácsolás „azon egészségügyi szolgáltatások összessége, melyeknél a diagnózis és a kezelés a manuális kontaktusra hagyatkozik”. Az osteopathia az emberi szervezet strukturális és funkcionális integritását és öngyógyító képességét hangsúlyozza. Az Egyesült Királyságban lefolytatott egyik tanulmány kapcsán azt kutatták, mennyire hatékony az osteopathia csecsemőkori hasfájás kezelésében. A nyílt, kontrollos, prospektív vizsgálatban 28 hasfájós csecsemő véletlenszerűen két csoportba került: az egyik csoportnál ugyanaz a szakember egyénre szabott módon cranialis osteopathiás műfogásokat alkalmazott négy héten át hetente egyszer, míg a kontrollcsoport tagjai nem részesültek ilyen terápiában. A szülők naplóban rögzítették a sírással, alvással töltött időt, valamint a ringatás, ölben tartás hosszát. Az osteopathiával kezelt gyermekek 63%-kal, míg a kontrollcsoport tagjai 23%-kal sírtak kevesebbet; az alvásidő az osteopathiás csoportban 11%-kal, míg a kontrollcsoportban csupán 2%-kal növekedett. A kezelt csoportba tartozó gyermekeknél kisebb volt az igény a ringatásra, ölbe vételre is. Nem számoltak be mellékhatásokról. A fenti eredmények azt vetik fel, hogy egyes hasfájós csecsemőknél a cranialis osteopathia kedvező hatású lehet. Mielőtt az osteopathiát általánosan javasolni lehetne csecsemőkori hasfájásban, nagyobb klinikai tanulmányokkal és költség-haszon elemzésekkel kell megerősíteni az eredményeket.

Masszázs
Egy 4 hétig tartó finn RCT során 7 hetesnél fiatalabb hasfájós csecsemőknél a masszázs (n=28) és a bölcsőrezgető készülék (n=30) hatékonyságát vetették össze. A masszírozott csecsemőknél a szülő olívaolajjal dörzsölgette és gyengéden ütögette a gyermeknél a fej, a törzs és a végtagok bőrét, miközben naponta háromszor tartott a gyermekkel szemkontaktust. A kontrollcsoportnál a bölcsőrezgető készüléket naponta háromszor 25 percen át használták. A vizsgálat végére a szülők arról számoltak be, hogy a sírással töltött idő hossza hasonló mértékben csökkent: a masszírozott csoportnál átlagosan 48%-kal, a bölcsőrezgetőt használó csoportban 47%-kal lett rövidebb. A csecsemőkori masszázsnak a csecsemők fizikális és mentális egészségi állapotra gyakorolt hatásait elemző 2006-os Cochrane Database Systematic Review azt a következtetést vonta le, hogy bizonyítottnak látszik a masszázs kedvező hatása az anya-gyermek kapcsolatra, a csecsemő alvására és a sírásra, de megjegyzi, hogy szigorúbb kutatásokra van szükség, mielőtt a masszázst rutinszerűen lehetne javasolni a csecsemőkori hasfájás kezelésére.

A szülők képzése és a szülői magatartás megváltoztatása
Értékelték, hogy milyen szerepe lehet a szülők képzésének és magatartásuk megváltoztatásának a csecsemőkori hasfájás kezelésében. Keefe és munkatársai egy RCT kapcsán 121, időre született (2–6 hetes) csecsemő bevonásával kimutatták, hogy eredményesebb, ha 4 héten keresztül otthoni körülmények között kerül sor a szülői viselkedés megváltoztatására, mint ha csak rutinszerűen enyhítik a szülői stresszt. A kezelt csoport tagjai átlagosan naponta 1,7 órával kevesebbet sírtak, mint a kontrollcsoportba tartozók (p=0,02). Dihigo azt elemezte, miként hat közre a szülői magatartás megváltoztatása a hasfájós csecsemők kezelésében. A 23 csecsemő véletlen besorolás alapján kerülhetett be az intervenciós, a nem intervenciós vagy a kontrollcsoportba. A szülők által vezetett sírási naplók alapján határozták meg az intervenció előtt és után a sírás időtartamát. Azoknál a csecsemőknél, akiknek a szülei egyénre szabott tanácsadásban és nevelési útmutatásban részesültek, a sírás szignifikáns mértékben, a napi közel 4 óráról alig több mint egy órára csökkent (p<0,05). Parkin és munkatársai két héten át tartó RCT kapcsán 38 anya-gyermek pár esetében (a csecsemők átlagos életkora 6,8 hét volt) három különböző, a hasfájás miatt alkalmazott módszert (az anya megnyugtatását, az anyák számára célzottan adott tanácsadást és a gyermekek számára az autóval való utazás szimulációját) hasonlítottak össze. A kutatók nem találtak szignifikáns különbséget az átlagosan végigsírt órák számában.

Következtetés
A kis esetszámú beteggel történt (elő)vizsgálatok során kapott adatok arra utalnak, hogy a specifikus CAM kezelések együttesen alkalmazva kedvező hatásúak lehetnek csecsemőkori hasfájás esetén. Az ígéretes terápiák közé tartoznak egyes természetgyógyászati termékek, a táplálási mód megváltoztatása, a cranialis osteopathia, a csecsemő masszírozása és a szülői magatartás megváltoztatása. Továbbra sem tisztázott azonban, hogy e kezelések mennyire biztonságosan és hatékonyan enyhítik a csecsemőkori hasfájást. Mielőtt az említett módszereket rutinszerűen ajánlanák a csecsemőkori hasfájás kezelésére, nagyobb klinikai vizsgálatokra van szükség az eredmények megerősítésére, valamint a biztonságosság és a költséghatékonyság megítélésére.

COMPLEMENTARY, HOLISTIC, AND INTEGRATIVE MEDICINE: COLIC * PEDIATRICS IN REVIEW / VOL 28, NO 10 / OCTOBER 2007

*Elnök, Integrative Pediatrics Council (Old Tappen, New Jersey, Egyesült Államok).
†Complementary and Alternative Research and Education (CARE) Program, Gyermekgyógyászati Klinika, University of Alberta (Edmonton, Alberta, Kanada). Az American Academy of Pediatrics Provisional Section on Complementary, Holistic, and Integrative Medicine képviselője.

Megjegyzés: A cikkben tárgyalt szerek inkább étrendi kiegészítőként, mintsem gyógyszerként vannak nyilvántartva. Bár az Egyesült Államokban az étrendi kiegészítőket is az élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hivatal (FDA, Food and Drug Administration) szabályozza, a gyártók már kevés bizonyítékon alapuló hirdetést is közzétehetnek, illetve a forgalomba hozatal előtt sem kell igazolniuk a biztonságosságot. A forgalomba hozatal után az FDA feladata a biztonságosság ellenőrzése. További információ: „Dietary Supplement Health and Education Act” (1994) (www.cfsan.fda.gov/_dms/dietsupp.html).

Szerzői nyilatkozat
A közlemény elkészítéséhez részben a PasseportSanté.net nyújtott támogatást. Dr. Vohra az Alberta Heritage Foundation for Medical Research Population Health alapítvány kutatója, a Canadian Institute of Health Research New Investigator Award díjazottja.



HIVATKOZÁSOK
1. Wessel MA, Cobb JC, Jackson EB, Harris GS, Detwiler AC. Paroxysmal fussing in infancy, sometimes called “colic.” Pediatrics. 1954;14:421–435
2. Fireman L. Colic. Pediatr Rev. 2006;27:357–358
3. Hide DW, Guyer BM. Prevalence of infant colic. Arch Dis Child. 1982;57:559–560
4. Smitherman LC, Janisse J, Mathur A. The use of folk remedies among children in an urban black community: remedies for fever, colic, and teething. Pediatrics. 2005;115:e297–e304
5. Garrison MM, Christakis DA. A systematic review of treatments for infant colic. Pediatrics. 2000;106:184–190
6. Burkhard PR, Burkhardt K, Haenggeli C, Landis T. Plantinduced seizures: reappearance of an old problem. J Neurol. 1999;246:667–670
7. Hormann HP, Korting HC. Evidence for the efficacy and safety of topical herbal drugs in dermatology: part I: anti-inflammatory agents. Phytomedicine. 1994;1:161–171
8. Alexandrovich I, Rakovitskaya O, Kolmo E, Sidorova T, Shushunov S. The effect of fennel (Foeniculum vulgare) seed oil emulsion in infantile colic: a randomized, placebo-controlled study. Altern Ther Health Med. 2003;9:58–61
9. Weizman Z, Alkrinawi S, Goldfarb D, Bitran C. Efficacy of herbal tea preparation in infantile colic. J Pediatr. 1993;122:650–652
10. Savino F, Cresi F, Castagno E, Silvestro L, Oggero R. A randomized double-blind placebo-controlled trial of a standardized extract of Matricariae recutita, Foeniculum vulgare and Melissa officinalis (ColiMil) in the treatment of breastfed colicky infants. Phytother Res. 2005;19:335–340
11. Schrezenmeir J, de Vrese M. Probiotics, prebiotics, and synbiotics–approaching a definition. Am J Clin Nutr. 2001;73:361S–364S
12. Madara J. Building an intestine – architectural contributions of commensal bacteria. N Engl J Med. 2004;351:1685–1686
13. Rastall RA. Bacteria in the gut: friends and foes and how to alter the balance. J Nutr. 2004;134:2022S–2026S
14. Ruatava S, Kallioma¨ki M, Isolauri E. New therapeutic strategy for combating the increasing burden of allergic disease: probiotics – a Nutrition, Allergy, Mucosal Immunology and Intestinal Microbiota (NAMI) Research Group report. J Allergy Clin Immunol. 2005;116:31–37
15. Savino F, Cresi F, Pautasso S, et al. Intestinal microflora in breastfed colicky and non-colicky infants. Acta Paediatr. 2004;93:825–829
16. Savino F, Bailo E, Oggero R, et al. Bacterial counts of intestinal Lactobacillus species in infants with colic. Pediatr Allergy Immunol. 2005;16:72–75
17. Savino F, Pelle E, Palumeri E, Oggero R, Miniero R. Lactobacillus reuteri (American Type Culture Collection Strain 55730) versus simethicone in the treatment of infantile colic: a prospective randomized study. Pediatrics. 2007;119:e124–130
18. Salminen MK, Rautelin H, Tynkkynen S, et al. Lactobacillus bacteremia, clinical significance, and patient outcome, with special focus on probiotic L. rhamnosus GG. Clin Infect Dis. 2004;38:62–69
19. Hata D, Yoshida A, Ohkubo H, et al. Meningitis caused by Bifidobacterium in an infant. Pediatr Infect Dis J. 1988;7:669–671
20. Land MH, Rouster-Stevens K, Woods CR, Cannon ML, Cnota J, Shetty AK. Lactobacillus sepsis associated with probiotic therapy. Pediatrics. 2005;115:178–181
21. Rautio M, Jousimies-Somer H, Kauma H, et al. Liver abscess due to a Lactobacillus rhamnosus strain indistinguishable from L. rhamnosus strain GG. Clin Infect Dis. 1999;28:1159–1160
22. Mackay AD, Taylor MB, Kibbler CC, Hamilton-Miller JM. Lactobacillus endocarditis caused by a probiotic organism. Clin Microbiol Infect. 1999;5:290–292
23. Clifford TJ, Campbell MK, Speechley KN, Gorodzinsky F. Infant colic: empirical evidence of the absence of an association with source of early infant nutrition. Arch Pediatr Adolesc Med. 2002;156:1123–1128
24. Lust KD, Brown JE, Thomas W. Maternal intake of cruciferous vegetables and other foods and colic symptoms in exclusively breast-fed infants. J Am Diet Assoc. 1996;96:46–48
25. Cambria S, Manganaro R, Mami C, Marseglia L, Gemelli M. Hyperexcitability syndrome in a newborn infant of chocoholic mother. Am J Perinatol. 2006;23:421–422
26. Kramer MS, Kakuma R. Maternal antigen avoidance during pregnancy or lactation, or both, for preventing or treating atopic disease in the child. Cochrane Database Syst Rev. 2006;3:CD000133
27. Hill DJ, Roy N, Heine RG, et al. Effect of a low-allergen maternal diet on colic among breastfed infants: a randomized, controlled trial. Pediatrics. 2005;116:e709–e715
28. Lucassen PL, Assendelft WJ, Gubbles JW, van Eijk JT, Douwes AC. Infantile colic: crying time reduction with a whey hydrolysate: a double-blind, randomized, placebo-controlled trial. Pediatrics. 2000;106:1349–1354
29. American Academy of Pediatrics Committee on Nutrition. Hypoallergenic infant formulas. Pediatrics. 2000;106:346–349
30. American Academy of Pediatrics Committee on Nutrition. Soy protein-based formulas: recommendations for use in infant feeding. Pediatrics. 1998;101:148–153
31. Jakobsson I, Lothe L, Ley D, Borschel MW. Effectiveness of casein hydrolysate feedings in infants with colic. Acta Paediatr. 2000;89:18–21
32. Hill DJ, Hudson IL, Sheffield LJ, Shelton MJ, Menahem S, Hosking CS. A low allergen diet is a significant intervention in infantile colic: results of a community based study. J Allergy Clin Immunol. 1995;96:886–892
33. Forsythe BWC. Colic and the effect of changing formulas: a double blind, multiple-crossover study. J Pediatr. 1989;115:521–526
34. Campbell JPM. Dietary treatment of infantile colic: a doubleblind study. J R Coll Gen Pract. 1989;39:11–14
35. Evans RW, Fergusson DM, Allardyce RA, Taylor B. Maternal diet and infantile colic in breast-fed infants. Lancet. 1981;1:1340–1342
36. Lothe L, Lindberg T, Jakobsson I. Cow’s milk formula as a cause of infantile colic: a double-blind study. Pediatrics. 1982;70:7–10
37. Committee on Toxicity. Phytoestrogens and Health. Food Standards Agency. 2003. Available at: www.food.gov.uk. Accessed March 20, 2007
38. Advice issued on soya-based infant formulas. CMO Update 37. 2004. Department of Health. Available at: www.dh.gov.uk. Accessed March 20, 2007
39. Markestad T. Use of sucrose as a treatment for infant colic. Arch Dis Child. 1997;76:356–358
40. Arnon SS, Midura TF, Damus K, Thompson B, Wood RM, Chin J. Honey and other environmental risk factors for infant botulism. J Pediatr. 1979;94:331–336
41. World Federation of Chiropractic. Definition of Chiropractic. 2001. Available at: http://www.wfc.org. Accessed March 27, 2007.
42. Vohra S, Johnston BC, Cramer K, Humphreys K. Adverse events associated with pediatric spinal manipulation: a systematic review. Pediatrics. 2007;119:e275–e283
43. Husereau D, Clifford T, Aker P, Leduc D, Mensinkai S. Spinal Manipulation for Infantile Colic. Ottawa, Canada: Canadian Coordinating Office for Health Technology Assessment; 2003
44. Mercer C, Nook BC. The efficacy of chiropractic spinal adjustments as a treatment protocol in the management of infantile colic. In: Haldeman S, Murphy B, eds. Biennial Congress of the World Federation of Chiropractic. 5th ed. Auckland, New Zealand; 1999:170–171
45. Wiberg JM, Nordsteen J, Nilsson N. The short-term effect of spinal manipulation in the treatment of infantile colic: a randomized controlled clinical trial with a blinded observer. J Manipulative Physiol Ther. 1999;22:517–522
46. Olafsdottir E, Forshei S, Fluge G, Markestad T. Randomised controlled trial of infantile colic treated with chiropractic spinal manipulation. Arch.Dis.Child. 2001;84:138–141
47. World Osteopathic Health Organization. What is Osteopathy? 2006. Available at: http://www.woho.org. Accessed March 27, 2007
48. Hayden C, Mullinger B. A preliminary assessment of the impact of cranial osteopathy for the relief of infantile colic. Complement Ther Clin Pract. 2006;12:83–90
49. Huhtala V, Lehtonen L, Heinonen R, Korvenranta H. Infant massage compared with crib vibrator in the treatment of colicky infants. Pediatrics. 2000;105:e84–e89
50. Underdown A, Barlow J, Chung V, Stewart-Brown S. Massage intervention for promoting mental and physical health in infants aged under six months. Cochrane Database Syst Rev. 2006;4:CD005038
51. Keefe MR, Froese-Fretz A, Kotzer AM, Barbosa GA, Dudley WN. Effectiveness of an intervention for colic. Clin Pediatr. 2006;45:123–133
52. Dihigo SK. New strategies for the treatment of colic: modifying the parent/infant interaction. J Pediatr Health Care. 1998;12:256–262
53. Parkin PC, Schwartz CJ, Manuel BA. Randomized controlled trial of three interventions in the management of persistent crying of infancy. Pediatrics. 1993;92:197–201


Kommentár (Hasfájás holisztikus gyógyítása)
prof. dr. Machay Tamás

A szerzők részben megoldatlan, a gyakorló gyermekgyógyászokat gyakran érintő problémát tárgyalnak közleményükben: a „kólikának” nevezett tünetegyüttest, mely egyes felmérések szerint a fiatal csecsemők 20-30%-ánál fordul elő, és amely a szülők számára gyakran ijesztő is lehet.
A közlemény nem tér ki a jelenség kóroktanára, mivel az számos vonatkozásában nem ismert. A diagnózis azonban csupán akkor mondható ki, ha gondos vizsgálattal kizárjuk az időről időre visszatérően heves síráshoz vezető okokat. Az esetleges recidiváló invagináció, a tumorok és a húgyúti fejlődési rendellenességek kizárására mindenképpen el kell végeznünk a hasi szervek ultrahangvizsgálatát. A végső klinikai diagnózishoz azonban idő szükséges: három hétig fennálló, hetente legalább három alkalommal ismétlődő, napi 3 órás időtartamot meghaladó sírás esetén mondhatjuk ki a kólika kórisméjét. Ehhez a szülők együttműködése, pontos sírási napló vezetése szükséges.
A kólika viszonylag gyakran vezet kórházi felvételhez. Egy 104 csecsemő bevonásával elvégzett holland felmérésben egyetlen esetben sem tudtak megbetegedést kimutatni, és a sírás a kórházi tartózkodás idején többnyire megszűnt. Egyéb csecsemőkkel összehasonlítva, kólika esetén szignifikánsan gyakoribb a terhelő szülészeti kórelőzmény. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy e tünetegyüttes hátterében szülői aggodalom, a fiziológiás sírás túlértékelése áll.
Szórványos megfigyelések azonban felvetik annak lehetőségét, hogy a kólikának organikus oka is lehet. Régóta ismert az újszülöttek gasztrointesztinális rendszerére jellemző prokinetikus peptidek (pl. motilin, gastrin) alacsony, illetve az antikinetikus peptidek (pl. XY peptid) magas szintje. Koraszülötteknél ez még kifejezettebb, mint az érett újszülötteknél, és ez magyarázza az oly gyakran észlelhető táplálási nehezítettséget. A csecsemők kólikájának kialakulásáért a hiperperisztaltika is felelős lehet. A kólikás panaszokat mutató csecsemők plazmája szignifikánsan, mintegy 40%-kal nagyobb koncentrációban tartalmazza a motilint és ghrelint. Mindkét gasztrointesztinális peptid erősen fokozza az interdigesztív perisztaltikát, az úgynevezett motoros migrációs komplexumot (III. fázis), amely az antrum és duodenum erősen fokozott, esetleg fájdalmat is okozó perisztaltikájához vezet.
Az anyatejes csecsemők szérumának motilinkoncentrációja annak ellenére kisebb, mint a tápszerrel táplált gyermekeké, hogy az anyatejben található motilin, míg a tápszerekben nem. A motilin a gyomorban anyatej jelenlétében nem inaktiválódik, kifejti perisztaltikus hatását, és ez nem indukál motilinelválasztást a bélszakasz alsóbb részén elhelyezkedő enterokromaffin sejtekből. Ez magyarázhatja azt, hogy a hosszú szoptatás szignifikánsan csökkenti a kólikás panaszokat.
Összefoglalva, a közlemény számos olyan hasznos terápiás eljárást sorol fel, amely segít megoldani a kólikát. Minden gyakorló orvos választhat ezek közül, azzal a „hátsó gondolattal”, hogy e „betegség” önmagától is megszűnik, a kezelés tehát biztosan eredményes lesz. Fontos a szülőkkel történő gyakori konzultáció, a pszichés támogatás. Az alternatív kezelési formák mellett akut esetekben az alábbi gyógyszerelés segíthet: Papaverini HCl Phenobarbital natrii aa ctgata decem (0,10), Sirupi simplicis gta triginta (30,0), Aquae dest. Ad gta centum (100,0) Misce fiat sol. D.S. 2x1 kk.

Hivatkozások
1. Zwart P, Wellema-Goud MG, Brand Pl. Chacteristic of infants admitted to hospital for persistent colic, and comparison with healthy infants. Act Paediatr. 2007;96:401–405.
2. Savino F, Grassino EC, Guidi C, et al. Ghrelin and motilin concentration in colicky infants. Act Paediatr. 2006;95:738–741.
3. Howard CR, Lamphear N, Lamphear BP, et al. Parental responses to infant crying and colic: the effect of breastfeeding duration. Breastfeeding Medicine. 2006;1:146–155.

A cikk magyar változata és a kommentár a Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle 2008. novemberi számában jelent meg.