COPD: a fojtogató népbetegség

Bár Magyarországon kiválóak a COPD terápiás lehetőségei, mégis csupán a félmillió COPD-beteg 40%-a részesül modern és államilag támogatott kezelésben – hívták fel a figyelmet pulmonológus szakemberek a COPD világnapja alkalmából. A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) szempontjából a legveszélyeztetettebb csoport a dohányzó, 40 év feletti korosztály, életesélyeiket a korai diagnózis és kezelés nagymértékben javíthatja. Sokan azonban túl későn fordulnak orvoshoz, amikor a tüdőszövet elsorvadása miatt már mindennapi tevékenységeiket sem tudják elvégezni. A COPD az egészségügyi ellátórendszerre is nagy terhet ró, Európában évente 48 milliárd euró többletköltséget okoz^[4],  itthon pedig becslések szerint évi 20 milliárd forinttal terheli meg az államkasszát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2030-ra a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon.^[5]

A krónikus obstruktív tüdőbetegség hazánkban is népbetegség, mégis kevesen ismerik, hívják fel a figyelmet tüdőgyógyász szakorvosok a betegség idén november 15-re eső világnapja alkalmából. Pedig a betegség kezelése szempontjából kulcsfontosságú a korai diagnózis, hiszen minél korábban ismerik fel a betegséget és kezdik el a személyre szabott terápiát, annál nagyobb az esély arra, hogy lelassítható a tüdő további romlása. Magyarországon a népesség 5-8%-át, körülbelül 500-600 ezer embert érint a betegség,^[6] melynek elnevezése a hosszan tartó, a légutak szűkülésével, azaz obstrukcióval és a tüdőszövet károsodásával, tüdőtágulással járó állapotra utal.

Magyarországon kiválóak a COPD terápiás lehetőségei, tulajdonképpen sikertörténetről beszélhetünk – mondta el prof. dr. Horváth Ildikó, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet  professzora, aki egyúttal az Európai Tüdőgyógyász Társaság érdekképviseleti tanácsának elnöke is. A legkorszerűbb gyógyszerek 90%-os állami támogatással érhetők el, mind a terápia, mind a finanszírozási háttér biztosított. Sajnos azonban gyakran szembesülünk azzal, hogy mire a beteg a tünetei miatt orvoshoz fordul, a tüdőfunkció 50%-a már elveszett. Ennek az az oka, hogy a betegség tünetei kezdetben enyhék, más betegségekkel is összetéveszthetőek, így a szakszerű kezelést sok esetben már csak a COPD előrehaladott stádiumában tudjuk megkezdeni.

Hazánkban 14-15.000 új beteget regisztrálnak évente, ám ez csupán az előrehaladott állapotú, panaszaik miatt orvoshoz fordulóbetegek száma, a COPD kezdeti szakaszában lévő betegek száma ennél jóval magasabb lehet.^[7] Ez azért komoly probléma, mert a COPD progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy kezelés hiányában az idő előrehaladtával folyamatosan romlik a beteg állapota.

Sok beteg csak akkor fordul orvoshoz, amikor a panaszok már a mindennapi életét is ellehetetlenítik, fullad, köhög, egyre gyakrabban érez fojtogató légszomjat, a lépcsőn sem tud felmenni – jellemezte a betegek életét Horváth Ildikó tüdőgyógyász professzor. A korai stádiumban történő diagnosztizálás, a betegség tudatosítása, az időben megkezdett kezelés eredményeképpen a beteg megőrizheti a normális aktivitását. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a félmillió hazai érintett közül csupán 200 ezer beteg áll kezelés alatt.

A COPD-t korábban elsősorban a 40 évnél idősebb férfiak betegségének tartották, de mára a női betegek aránya beérte a férfiakét. Ennek oka egyértelműen a betegséget kiváltó tényezőknek, elsősorban a dohányzás elterjedésének köszönhető.^[8] A hosszú évek alatt kialakuló betegséget ugyanis a légutak nyálkahártyáját tartósan ingerlő kémiai anyagok okozzák, melyeket cigarettafüsttel vagy a szennyezett levegőből lélegzünk be. A porszemcsék folyamatos irritáló hatása miatt a légutak nyálkahártyája károsodik és megduzzad, a beszűkülő légutakon keresztül nehezebben áramlik a levegő a tüdőbe, a váladékképződés folyamatos köhögésre ingerel. A légutakat körülvevő izmok összehúzódása tovább fokozza a légutak szűkületét, megnehezítve a kilégzést.

A COPD nem egyetlen betegség, hanem légúti betegségek – a krónikus obstruktív hörgőgyulladás (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) – tünetegyüttese, melyeknek erőssége, jellege egyénenként változó lehet. Jellegzetes tünet a nehézlégzés, amely a betegség súlyosbodásával már nem kizárólag fizikai terhelés közben lép fel, hanem idővel állandósul. Köhögés, fokozott nyáktermelés, köpetürítés, sípoló hangú kilégzés, fulladás, fáradékonyság, mellkasi szorító érzés nehezítik a betegek életét, sokaknál jellemző az erőteljes fogyás, a hangszín elváltozása is. A betegség végső stádiumában folyamatos oxigénterápia válik szükségessé.

Valóban ezerarcú betegség a COPD – fogalmazott a főorvos asszony. Sokféle embert érint, de a nők esetében még ma is gyakran előfordul, hogy asztmának, depressziónak diagnosztizálják, hiszen hagyományosan férfibetegségnek tartották sokáig. Megnehezíti a betegség felismerését az is, hogy a páciens súlyos, meglévő egyéb betegségei mellett az orvos esetleg nem ismeri fel, vagy a hasonló tünetek miatt asztmát, akut bronchitist diagnosztizál. A pontos diagnózis mellett természetesen legalább ilyen fontos a beteg együttműködése is, hiszen a dohányzásról való leszokás, a gyógyszeres kezelés és a rehabilitációs eljárás nagyon jó hatással van az életminőségre.

Dohányzásban élen járunk

A betegség kialakulásáért döntően a cigaretta felelős^[9], a betegek 90%-ánál a betegség az akár aktív, akár passzív dohányzás szövődményeként alakul ki.^[10] Az elmúlt években végzett kutatások megerősítették, hogy a COPD-ben szenvedő betegek 90%-a jelenleg is dohányzik vagy korábban dohányzott. A dohányosok COPD-mortalitási kockázata 12,7-szer nagyobb, mint azoké, akik sohasem dohányoztak^[11], a betegség gyakorisága és súlyossága egyértelműen összefügg az elszívott cigaretták számával.^[12]

A Központi Stasztikai Hivatal (KSH) adatai alapján^[13] hazánkban minden második ember dohányzott életében, illetve dohányzik jelenleg is: az elmúlt években elért javulás dacára a nők negyede, a férfiak harmada cigarettázik.

Az európai egészségfelmérésből rendelkezésre álló 12 ország adatai szerint az összlakosságon belüli rendszeres dohányosok arányát tekintve Magyarország előtt csupán Görögország, Bulgária és Lettország áll. Kiemelkedően magas a dohányzó magyar nők aránya is, amelynél csak a görögországi mutatók rosszabbak.¹³

2000 és 2014 között a cigaretta több mint 370 ezer áldozatot követelt hazánkban; a dohányos nők helyzete pedig különösen aggasztó: körükben a 100 ezer főre jutó légcső-, hörgő-, tüdődaganat okozta többlethalálozási arányszám értéke drasztikusan, 60 százalékkal emelkedett.^[14]

A COPD kialakulásában nem a dohányzás az egyetlen hajlamosító tényező, szerepet játszhat benne a légszennyezettség, az asztma és a genetikai háttér is.[15] Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb jelentésében[16] kiemeli, hogy habár az EU országaiban 8%-kal csökkent a finomrészecske-szennyeződés 2014-ben az előző évhez képest, a légszennyezettség így is közel 400 ezer ember haláláért volt felelős.

Milliárdos terhek

A COPD nem csupán a betegek, de a népegészségügy számára is egyre nagyobb megterhelést jelent, Európában az egészségügyi ellátás költségét és a COPD miatt kieső termelés összegét évente 48,4 milliárd Euróra becsülik.^[17]

A családok pénztárcáját is kimeríti a beteg munkából való kiesése, ápolása, rosszabb esetben folyamatos gondozása. Becsléseink szerint a hazai ellátórendszernek évente fejenként 100.000 Ft feletti összeget kell fordítania a krónikus obstruktív tüdőbetegek ellátására, ez éves szinten 20 milliárd forintos terhet jelent. A megelőzés nagyságrendekkel olcsóbb lenne – tette hozzá Horváth Ildikó.

A megelőzés, a felismerés és az idejében megkezdett terápia életmentő: ehhez folyamatos felvilágosító munkára van szükség, hogy a beteg idejében felkeresse orvosát, a háziorvos pedig megfelelő kivizsgálásra a tüdőgondozóba irányítsa a pácienst. Ha időben felismerik a COPD-t, a korszerű hörgőtágító készítmények nagymértékben késleltetik a betegség rosszabbodását, terápiával és életmódváltással a betegek életminősége jelentősen javítható.

Az egyébként fájdalommentes légzésfunkciós vizsgálat, azaz a spirometria segítségével már kezdeti stádiumban is felismerhető a betegség. A vizsgálattal a be- és kilélegzett levegő térfogata mellett az áramlási sebességet mérve a tüdőfunkciókat, a hörgők esetleges beszűkülését, a légzőizmok és a légzési folyamat állapotát is felmérik.

A dohányzásról való leszokáshoz támogatást kaphatunk az egész országból ingyenesen hívható 06-80-442044 zöldszámon, illetve a 86 tüdőgondozóban szervezett csoportos támogatási programokon. Ezeket a lehetőségeket már több 10.000 ember igénybe vette.

Magyarországon a COPD-gyógyszerekre az Országos Egészségpénztár (OEP) 90%-os támogatást nyújt. Az inhaláló készülékekből a gyógyszert  belélegezve a tüdőbe a megfelelő hörgőkhöz jut, és már kis dózis is elegendő a tünetek enyhítésére. A modern hörgőtágítók megkönnyítik a levegő áramlását, rendszeres használatuk enyhíti a tüneteket és növeli a fenntartó kezelés hatékonyságát.

A krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők száma világszerte folyamatosan nő,^[18] bár a betegség összetett jellege miatt nagy eltérések vannak a pontos számokat illetően: a WHO 65 millióra becsüli a COPD-ben szenvedő betegek számát^[19], más tanulmányok szerint azonban ez akár a 329 millió főt is elérheti.^[20]

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint több mint 3 millió ember hal meg évente az alattomos tüdőbetegségben^[21], ami több, mint az emlőrákban és a cukorbetegség következményeként fellépő halálozások együttesen. A COPD agresszív terjedését mutatja, hogy 2002-ben még ötödikként szerepelt a halálozási listán, tíz év alatt pedig a negyedik helyre került. A WHO előrejelzése alapján 2030-ra a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött.^[22]

Az életmódváltás, elsősorban a dohányzásról való leszokás, a folyamatos orvosi kontroll és a személyre szabott terápia pontos követése számottevő életminőségjavulást eredményezhet és lelassíthatja a betegség súlyosbodásának folyamatát is.

Források:

[1] https://www.tudokozpont.hu/copd-elofordulasa

[2] Vos T, et al. Lancet 2015;386(9995);743-800.

[3] https://www.nhs.uk/conditions/chronic-obstructive-pulmonary-disease-copd/causes/#smoking

[4] GSK data on file

[5] http://www.who.int/respiratory/copd/burden/en/

[6] http://www.koranyi.hu/tartalom/bulletin/Evkonyv2017.pdf

[7] http://www.koranyi.hu/tartalom/bulletin/Evkonyv2017.pdf

[8] http://goldcopd.org/press-room/

[9] http://www.who.int/respiratory/copd/causes/en/

[10] https://www.nhs.uk/conditions/chronic-obstructive-pulmonary-disease-copd/causes/#smoking

[11]www.goldcopd.org

[12] https://patient.info/health/chronic-obstructive-pulmonary-disease-leaflet

[13] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/thk/thk10_egeszseg.pdf

[14] http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2016/2016_06/2016_06_585.pdf

[15] http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs315/en/

[16] https://combi-project.eu/2017/10/16/eea-report-400000-premature-deaths-in-eu-due-to-air-pollution/

[17] GSK data on file

[18] http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs315/en/

[19] http://www.who.int/respiratory/copd/burden/en/

[20] Vos T, et al. Lancet 2015;386(9995);743-800.

[21] http://www.who.int/respiratory/copd/burden/en/

[22] http://www.who.int/respiratory/copd/burden/en/