Célzott terápiával lassítható az agy rohamos öregedése
A kutatók rámutattak egy fehérjére, amely a ketonok szállítását segíti, és védő hatású lehet a gyors öregedéssel szemben, írja az Origo.
Egy friss tanulmány szerint 44 éves kor körül az agy öregedése – amit az agyunkat alkotó komplex idegi hálózatok lebomlása jellemez – egyre inkább felgyorsul, amíg valaki el nem éri nagyjából a 67 éves kort. Ezután az agy továbbra is öregszik, de a 90. születésnapra teljesen ellaposodik az öregedési görbe, írja az Origo.
A kutatók több mint 19 000 ember funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) adatainak tanulmányozásával jutottak erre a következtetésre.
Az MRI-nek ez a típusa vizualizálja az agyi aktivitást, segítve a kutatókat abban, hogy pontosan meghatározzák, az agy mely részei tűnnek hanyatlónak, és többszöri vizsgálat esetén azt is, hogy mikor hanyatlanak.
A csapat azt is elemezte, mi történik az agyban molekuláris szinten e gyors öregedés során. Úgynevezett biomarkereket – a testben zajló folyamatok mérhető jelzőit – kerestek, valamint azt vizsgálták, mely gének fejeződnek ki.
Ez arra a következtetésre vezette őket, hogy a neuronális inzulinrezisztencia a fő tényező, amely a felgyorsult agyi öregedést okozza.
Azonosítottunk egy kritikus középkorú időablakot, amikor az agy energiához való hozzáférése csökkenni kezd, de még a visszafordíthatatlan károsodás előtt, lényegében a 'hajlás' a 'törés' előtt – magyarázta Lilianne R. Mujica-Parod vezető szerző egy nyilatkozatban.
De e hajtóerő azonosítása célpontot is adott Mujica-Parodnak és kollégáinak; elemzésük rámutatott egy fehérjére, amely védő hatású lehet e gyors öregedéssel szemben, és ez a ketonok agyban történő szállítását segíti. Az agy normálisan glükózt használ üzemanyagként, de szükség esetén ketonokat – amelyek a zsírok lebontásából származnak – is tud használni, mégpedig inzulin nélkül.
Az élet közepe táján a neuronok metabolikusan stresszesek az elégtelen üzemanyag miatt; küszködnek, de még életképesek – mondta Mujica-Parod. – Ezért alternatív üzemanyag biztosítása ebben a kritikus időszakban segíthet helyreállítani a működést.
A csapat ki is próbálta ezt egy klinikai vizsgálatban, amelyben 101 különböző korú alany vett részt, akiknek vagy ketonokat, vagy glükózt adtak, és fMRI-felvételeket készítettek. A 60-79 évesek esetében a ketonok nem sokat változtattak az agy hálózati destabilizációján. A 20-39 évesek körében mérsékelt előnyöket figyeltek meg.
Legnagyobb előnyök a 40-es években mutatkoznak
A legnagyobb előnyöket azonban annál a középkorú, „kritikus ablak” csoportnál – a 40-49 éveseknél – tapasztalták.