Az újragondolás irányai
Az antibiotikum-felhasználás újragondolására késztet az is, hogy a jelenlegi terápiákkal a szervezet immunrendszere ellen dolgozunk – derül ki az otszonline.hu cikkéből.
Egyre többen kérdőjelezik meg az agresszív antimikrobiális stratégia racionalitását, mivel az nem veszi figyelembe a rezisztencia kialakulását és a beteg immunrendszerének szerepét – olvasható az ontszonline.hu-n.
Az antimikrobiális rezisztencia leküzdése napjaink egyik legfontosabb orvostudományi kihívása. Mivel az új antibiotikumok fejlesztése nem tart lépést az igényekkel, a jelenlegi antibiotikumok felhasználását kell optimalizálni, ezen belül olyan terápiás rezsimeket kell találni, amelyek alkalmazásakor a kórokozók nem alakítanak ki rezisztenciát. A rezisztencia lehetőség szerinti elkerülése mellett az is a klasszikus antibiotikum-felhasználás újragondolására késztet, hogy a jelenlegi terápiákkal a megtámadott szervezet immunrendszere ellen dolgozunk: az azonnali, nagy dózisú antibiotikus kezelés megakadályozza az immunválasz és a későbbi védettség kialakulását, ídézi az OTSZonline a PloS Computational Biology-ben megjelent tanulmányt, melyet Erida Gjini és Patricia H. Brito jegyez.
Mint „Integrating Antimicrobial Therapy with Host Immunity to Fight Drug-Resistant Infections: Classical vs. Adaptive Treatment” című tanulmányában a portugál szerzőpáros kifejti: a klasszikus (fix dózisú és időtartamú) terápiás rezsimek helyett a legtöbb esetben hatékonyabb lehet a dinamikus, adaptív megközelítés, amikor az antibiotikus terápia kezdetét, dózisát és időtartamát az adott patogénhez, az adott beteghez és a betegséglefolyáshoz igazítjuk. Az ilyen személyre szabott terápia nem az immunrendszer ellenében dolgozik, mint a klasszikus kezelési mód, hanem szinergiát alakít ki vele.
Mivel a személyre szabott antibiotikus kezeléshez számos tényezőt kell figyelembe venni, a szerzők matematikai modellek és számítógépes szimuláció segítségével tárták fel, milyen a leghatékonyabb adaptív kezelés. Következtetésük ép immunrendszert figyelembe véve összefoglalóan a következő: mérsékelt adagokkal, késleltetve megkezdett és rövid ideig tartó kezelés esetén a legnagyobb az adaptív immunrendszerrel kialakuló szinergia esélye és a legkisebb a kórokozók rezisztencia kialakulásának kockázata (továbbá ilyenkor jóval kevesebb a mellékhatás is, mint a klasszikus terápiás rezsim esetén).
A cikk folytatódik az OTSZonline-on.
