Az orvostudomány harmadik pillére
A humán és bakteriális sejtek segítségével végzett terápia a jövőben ugyanolyan bevett módszerré válhat, mint amilyen napjainkban a kismolekulákkal, illetve biologikumokkal történő kezelés. Bemutatjuk a bél őssejtjei, egy szimbionta baktérium, illetve a visszaprogramozott immunsejtek révén történő rákgyógyítás legújabb eredményeit. A sejtmérnökség révén módosított sejtek többek között a diabétesz és a gyulladásos bélbetegségek terápiájában is hasznosnak mutatkoznak.
A Science Translational Medicine április 3-i számában írja Michael Fischbach, Jeffrey Bluestone és Wendell Lim (Cell-Based Therapeutics: The Next Pillar of Medicine): két évtizeddel ezelőtt a gyógyszeripar, amely hosszú ideje a kismolekulák kutatására és gyártására specializálódott, forradalmi átalakuláson ment át a biologikumok felfedezése révén, napjainkban egy újabb forradalomnak lehetünk tanúi, ami a mikrobiális és humán sejtek gyógyításban való felhasználása révén következik be.
A tanulmányról beszámoló Medical News Today cikke szerint a sejtek terápiás felhasználása többek között azért is ígéretes, mert a sejtek, ellentétben az eddig alkalmazott módszerekkel, képesek az alkalmazkodásra, érzékelik a környezetüket, és annak megfelelően tudják módosítani viselkedésüket.
A sejtterápia kifejlesztése az őssejtterápiával, az immunoterápiával és a humán mikrobiommal foglalkozó kutatók, valamint a sejtmérnökök kezében van. És bár több mint négy évtizede használjuk az élő sejteket sikeresen a gyógyításban (csontvelő- és szervtranszplantáció), azok a stratégiák, amelyek ma állnak kifejlesztés alatt, jóval komplexebbek, és magukba foglalják azt az új tudást is, ami arról szól, hogyan programozzák a gének a sejtfejlődés és –működés folyamatait.
A rákgyógyítás terén már gyógyulásokról is be lehet számolni a sejtterápia alkalmazása révén, leukémia esetében. A tumorok kezelésében többek között azért szükséges a sejtterápia, mert az immunrendszer reakciója a tumorokra sokszor roppant gyenge, és a kutatók olyan immunsejtek előállításával kísérleteznek, amelyek a ráksejtek felszínén található specifikus molekulákra kifejezetten fogékonyak. Így például ez év januárjában jelentették be japán tudósok a Cell Stem Cell című folyóiratban, hogy sikerült a bőrrákban szenvedő páciens melanóma-specifikus T-sejtjeit Shinya Yamanaka 2012-es Nobel-díjas módszerével pluripotens őssejtekké visszaprogramozni, majd az így előállított őssejtekből nagyszámú aktív tumorspecifikus T-sejtet létrehozni.
Mint Michael Fischbach, Jeffrey Bluestone és Wendell Lim megjegyzi cikkében, a csontvelő- és szervtranszplantáción kívül a közelmúltban a széklettranszplantáció is bekerült a klinikumban használatos módszerek közé – ezzel az eljárással szintén élő sejteket jutattunk a beteg szervezetébe, és többek között gyógyíthatjuk az életveszélyes Clostridium difficile-fertőzést.
A szimbionta bélbaktériumok egy új kutatás szerint a tumorok elleni küzdelemben is részt vehetnek (The effects of microencapsulated Lactobacillus casei on tumour cell growth: In vitro and in vivo studies). A tanulmány az International Journal of Medical Microbiology-ban jelent meg.
A kutatók a Lactobacillus casei-tközvetlenül szolid egér-tumorba injekciózták, mivel korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy e baktérium jól növekszik tumorsejtek tenyészetén. A sok probiotikumban is megtalálható baktérium szignifikánsan gátolta a tumornövekedést.
Az orvostudomány harmadik pillérével foglalkozó tanulmány arra is kitér, hogy további eredmények várhatók a bakteriális és humán sejtek kombinációinak, illetve a sejtmérnöki módszerekkel átalakított sejtek kombinációinak használata révén, pl. az elhízás elleni harc területén. Bélbaktériumokat módosítani lehet, hogy képesekké váljanak bizonyos szénhidrátokat a bélben nem-emészthetővé alakítani, illetve a bél-epithél szintén átalakított sejtjeinek olyan jelet továbbítani, amelynek révén azok üzenetet küldenek az agyba: jóllaktam, nincs szükségem több táplálék felvételére.
A humán bélrendszer sejtjeivel kapcsolatos másik friss hír, hogy amerikai tudósoknak (University of North Carolina) sikerült életképes őssejteket kinyerni emberi bélből, és ezek az őssejtek a továbbiakban alkalmasak lehetnek a gyulladásos bélbetegségek, illetve a kemo- és sugárterápia mellékhatásaként károsodott bélhám gyógyítására. A Stem Cells című szaklapban megjelent tanulmány (CD24 and CD44 Mark Human Intestinal Epithelial Cell Populations with Characteristics of Active and Facultative Stem Cells)szerint most, hogy lehetővé vált emberi bél-őssejtek kinyerése, tudjuk ezeket tanulmányozni, és kideríthető, vajon alkalmasak-e gyógyításban való felhasználásra, szövetmérnöki beavatkozásokra, genetikai módosításra, amelyek révén kezelhetővé válhatnak veleszületett genetikai rendellenességek vagy a gyulladásos bélbetegségek.
Mindenesetre az már bizonyos, jegyzi meg Michael Fischbach az idézett Science Translational Medicine-cikkben: a kismolekulájú gyógyszerek és a biologikumok jól használható eszközöknek bizonyultak a betegségek elleni küzdelemben, a terápiában használt sejtek azonban maguk az eszközhasználó építészek és mérnökök a gyógyítás folyamatában.
