Az online várólisták adatainak kétharmada fals
Rosszul vagy egyáltalán nem rögzített esetek, lejárt időpontok, hiányosságok az ellátási sorrend betartásakor – csupán néhány probléma az egy éve működő online várólista nyilvántartással. Az egészségbiztosító komolyabb ellenőrzésekre és új szabályok bevezetésére készül.
Egy éve üzemelteti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az online várólista nyilvántartást, a rendszer létrehozásával azonban nem teljesültek automatikusan a tőle várt célok, mint például a pontos, naprakész adatok, az ellátások sorrendiségének betartása. Mint az IME, az egészségügyi vezetők szaklapja és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság Lehetőség vagy átok a válság címmel megrendezett konferenciáján Kiss Zsolt, az OEP Stratégiai Elemezési Főosztályának vezetője megfogalmazásából kiderült, egyelőre ott tartunk, hogy fölemelték a szőnyeget, így már látják, mennyi mindent söpörtek alá…
A rendszer – melybe az intézmények töltik fel az adatokat – ma mintegy 70 ezer sorban állót regisztrál, ebből azonban jó 30 ezer adat hibás, s mintegy 16 500 olyan beteg is szerepel a nyilvántartásban, akinek már nem kellene, ugyanis már megműtöttek. Gond van az ellátás sorrendiségével. Előfordul, hogy úgy műtenek meg valakit, hogy fel sem veszik a kötelezően vezetendő, csak várólista alapján végezhető ellátások listájára, miként az is gyakori, hogy nem a felvételi sorrendben látják el a betegeket. Ezt az orvos szabadsága ugyan indokolhatja, hiszen a gyógyítónak megvan a lehetősége arra, hogy a sürgőssé váló esetet előbbre vegye, az azonban nehezen magyarázható, miért tűnik úgy a nyilvántartásból, mintha 2018-ra kellene előjegyezni egy-egy operációt.
Miközben a nyilvántartás alapján és szakmailag abszolút elfogadhatatlanul 2200-2400 napos várható várakozási idő is előfordul, az OEP tapasztalatai szerint általában a jelezett idő egyharmada-egynegyede alatt elvégzik a szükséges beavatkozást. Miközben például szürkehályog műtét esetén a beteg akár 380 napos várakozási idővel szembesül, a valóságban azt 100 nap alatt elvégzik – közölte a főosztályvezető.
A betegek irányítószáma alapján végzett elemzések szerint úgy tűnik, mintha a nyugati határszélen több beteget vennének várólistára, és nem tudni, ennek köze van-e a teljesítményvolumen-korláthoz. A szürkehályog műtétre megyénként, a csípőprotézis beültetésre várás időtartama kistérségenként eltérést mutat, a műtétek megvalósulása azonban már egyenletesebb. Az adatokból úgy tűnik, mintha Hevesben hátra sorolnák a helyben lakó, térdprotézisre szoruló betegeket, mintha nem lenne pénz, pedig ez nyilván nincs így. Az sokkal inkább elképzelhető, hogy „a közelség meghatározza, ki milyen ellátáshoz fér hozzá”.
Van tehát min javítani a nyilvántartásban, és erre az OEP hangsúlyosan oda is figyel. Bár első körben nem óhajtottak „komolyan beleszólni az intézmények életébe”, s az orvosi szabadság miatt a sorrendiséget várhatóan továbbra sem ellenőrzik majd, júliustól azonban összefuttatják a teljesítmény-elszámolást a várólisták adataival, és vissza is jeleznek az érintetteknek. Pénzügyi szankciókkal egyelőre nem kell számolniuk a hibát vétő intézményeknek, de a későbbiekben szigorúbb szabályok is elképzelhetők.
Kiss Zsolt azt mondja, a jelenlegi adatok szerint 16-18 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a várólisták hosszát csökkenthessék, mivel azonban ezek az adatok nem pontosak, sok közöttük a fiktív információ, a tiszta kép eléréséig nem érdemes konkrét összegről beszélni. (Mint ismeretes, korábbi hírek szerint az egészségügyi kormányzat várhatóan a nyár végén, ősz elején 5 milliárd forintot különít el a különböző protézisre várók listájának csökkentésére.) A várólistákkal kapcsolatos gondokat mindenesetre tovább fokozhatja majd, hogy október 25-ig Magyarországnak is jogrendjébe kell illesztenie a határokon átnyúló egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos irányelvet, amelynek értelmében az unió polgárainak joguk van arra, hogy más országban kezeltessék magukat. A részletes szabályokat még ki kell alakítani, ám mint Kiss Zsolt figyelmeztet, várólista-ügyben is van mód a változtatásra. Kormányrendelet módosítást kezdeményezhetnek például azok az orvosi szakterületek, amelyek úgy gondolják, a továbbiakban nem kellene egy-egy beavatkozást a kötelezően várólista alapján ellátandó műtétek közé sorolni.
