Az MTA új rendes és levelező tagokat választott
Legutóbbi, 180. közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémia új tagokat választott, akik közül itt az Orvosi Tudományok Osztályához tartozó tudósokat mutatjuk be.
Kovács L. Gábor orvos, a Pécsi Tudományegyetem Laboratóriumi Medicina Intézetének és Diagnosztikai és Menedzsment Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára. A 62 éves tudós 2004 óta az MTA levelező tagja. A Szűkebb szakterülete a laboratóriumi diagnosztika, a neuroendokrinológia. Elsőként írta le a noradrenerg rendszer szerepét a hipofízis-hátsólebenyhormonok idegrendszeri hatásaiban. Konzorciumot hozott létre egyetemén a laboratóriumi és a klinikai endokrinológia kutatására.
Mandl József orvos, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a biokémia. A 63 éves tudós 2004 óta az MTA levelező tagja. Az elmúlt hat évben folytatta az endoplazmás retikulum (ER) élettani és patológiai szerepére vonatkozó kutatásokat. Megfigyelései elsősorban a különböző módszerekkel előidézett redox homeosztázisváltozások ER-stresszor hatásaira, a C-vitamin, az ER glukóz-6-foszfát készletének meghatározó szerepére, valamint a piridinnukleotidok redukáltsági állapotának funkciójára vonatkoztak. Munkacsoportja részt vett egy sikeres, klinikai fázis II. vizsgálatok után lévő, cukorbetegség-ellenes szer kutatásaiban, felismerte annak májvédő hatását, valamint más gyógyszerfejlesztésekbe is bekapcsolódott.
Tulassay Zsolt orvos, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. számú Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. A 66 éves tudós 2004 óta az MTA levelező tagja. Szűkebb szakterülete a belgyógyászat és a gasztroenterológia. Tudományos munkája az emésztőrendszeri betegségek molekuláris biológiai és klinikai kérdéseinek vizsgálatára irányul. Új adatokat közölt a gyomornyálkahártya Helicobacter pylori fertőzéséről és a gyomorrák kialakulásához vezető folyamatokról. Igazolta, hogy a gyomorfekély gyógyításában a Helicobacter pylori eradikációja elégséges kezelés, és megváltoztatja a gyomorfekély eddig ismert természetes lefolyását. Bizonyította, hogy a vastagbélrák 6 génműködési mintázat szerint jól elkülöníthető. A vastagbéldaganat korai és késői szakaszának elkülönítésére markerkombinációt dolgozott ki.
Balla György a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyermekgyógyászati Intézetének igazgatója, egyetemi tanár. Az 57 éves orvosprofesszor szűkebb szakterülete a gyermekgyógyászat, az intenzív neonatológia, a szabadgyök-kutatás és az érbetegségek. Az érbetegségek patomechanizmusát új elmélettel bővítette, amely ma már a klinikai gyakorlatban, a neonatológiában hasznosul. Feltárta a hemstressz létezését, a koraszülöttek retinopathiájának, a felnőttek atherosclerosisának új, kórtani alkotóját.
Hunyady László a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének igazgató egyetemi tanára és az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese. Az 51 éves orvosprofesszor szűkebb szakterülete a molekuláris élettan és a kísérletes endokrinológia. Fő kutatási területe a G-fehérjéhez kapcsolt receptorok működésének vizsgálata. Azonosította az angiotenzinreceptor internalizációjának mechanizmusát, valamint a receptorok sejten belüli forgalmában szerepet játszó kompartmenteket. Molekuláris biológiai módszerekkel végzett kutatásainak jelentős szerepe volt a G-fehérjétől független jelátviteli mechanizmusok felfedezésében.
Schaff Zsuzsa a Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézetének egyetemi tanára. A 67 éves orvosprofesszor szűkebb szakterülete a patológia, a hepatológia, az onkológia. A Patológus Szakmai Kollégium és az Onkológus és Sugárterápiás Szakmai Kollégium volt elnöke, a Nemzetközi Patológiai Akadémia (IAP) Magyar Divíziójának elnöke. Kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokkal rendelkezik mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Legfontosabb tudományos megállapításai a máj- és daganatpatológia, valamint a sejt-vírus kölcsönhatás vizsgálatának területén születtek.
