Az immunológia forradalmasítja a májátültetést

– Boldog vagyok, hogy tudom, teljes életet él a páciensem – nyilatkozta Dr. Perner Ferenc sebészprofesszor, az MTA doktora, aki pályája során mintegy ötven májátültetést hajtott végre. A szervek kilökődéséért és tűrőképességéért felelős gének feltérképezése növelheti a betegek műtét utáni túlélési esélyét.

 

„Ma is jól emlékszem arra az éjszakára, amikor megoperáltuk az első beteget, hajnali háromkor fejeztük be a műtétet a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján. Előttem Szécsény Andor professzor próbálkozott májátültetéssel, a beavatkozás 1983-ban tulajdonképpen technikailag sikerült, a diagnosztikai lehetőségek, az immungátló kezelés valamint az intenzív terápia és a sebészeti technológia azonban még nem volt olyan fejlett Európa-szerte, mint ma, a beteg három hónap elteltével meghalt” – mondja a kezdeti időkről Perner professzor. Ő maga külföldön is tanult, Párizsból és Angliából a kollégák transzplantációs tapasztalatait átvéve tért haza, több évtizedes érsebészi múlttal a háta mögött indította útjára a hazai vese- és májtranszplantációt. A program ma is sikerrel működik: az immunológiai kutatások eredményeinek felhasználásával illetve a véralvadást segítő beavatkozások tökéletesedésével Magyarországon a transzplantált betegek harminc százaléka tíz évnél is tovább él.

 

– Tavaly negyven májműtétet hajtottak végre Budapesten, nagyjából ugyanaz a sebészeti technika, mint a kezdetekkor, újdonságnak számít, hogy a műtőasztal mellett olyan alvadásvizsgálatot tudunk csinálni, amit korábban még nem. Amikor kivesszük a májat, meg tudjuk állapítani a szerv véralvadási faktorát és előre pótolni tudjuk gyógyszerekkel a véralvadást a befogadóban, így vérzésmentesen tudunk dolgozni. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a vér és folyadékpótlás is hatékonyabb. Percenként fél liter folyadékot tudunk adni a modern technikának köszönhetően – tette hozzá a professzor.
 

Jelenleg 30–50 páciens vár májátültetésre, a betegek tizenöt-harminc százaléka azért hal,meg, mert nem jutnak időben szervhez. A májat nemcsak immunológiai tényezők, hanem méret szerint is osztályozzák, laboratóriumi vizsgálatok alapján pontokat kap és ez alapján választják ki a befogadó számára a megfelelő donort. Itt nincs protekció – jegyezte meg ironikusan a professzor. 

 

– Veseátültetést először 1973-ban hajtottunk végre az intézetben, ekkor az immungátló kezelésében már nagy gyakorlatunk volt. Évek óta készültünk májátültetésre, de minden szerv átültetése közül a májtranszplantáció a legnehezebb, ereket és epeutakat kell összekötni, s ehhez több évtizedes gyakorlat szükséges. Dr. Görög Dénes nevét is meg kell említenem a témában, aki szintén rendszeresen végzett májátültetéseket , miután egy évet töltött Genfben, és begyakorolta a beavatkozást, valamint a diagnosztikát – nyilatkozta az mta.hu-nak Perner professzor.

 

A betegek kiválasztása kényes feladat, várólistára a mai napig az kerülhet, akinek a várható élettartama egy évnél kevesebb lehet A professzor elmondta: bár háromszor, négyszer több betegnek lenne új májra szüksége, de kevés a donor és a választási lehetőség.

 

A statisztika azt mutatja, hogy Perner professzor első tíz betegéből öt túlélte a kritikus tíz évet. Jelenleg három kiváló orvos végez itthon transzplantációt, és ketten külföldön dolgoznak. 
 

Petrányi Győző immunológus professzor, akadémikus úttörő szerepet játszott a magyarországi szerv transzplantáció immunológiai feltételeinek megteremtésében. A professzor az mta.hu-nak elmondta: – Az elmúlt tizenöt évben valóban javult a betegek túlélési esélye, nemcsak a sebészeti gyakorlat miatt, hanem azért is, mert két-három hatékony gyógyszerrel bővült a fegyvertár.

 

– Minden szervátültetés sikere attól függ, hogy a donor és a befogadó szöveti egyedisége mennyire hasonló – hangsúlyozta Petrányi professzor, hozzátéve, a szervátültetés szempontjából az a jó, ha hasonló vagy azonos a donor és a befogadó szöveti jellegzetessége. Ez utóbbi eset azonban csak az egypetéjű ikreknél fordul elő. Már az ötvenes években kidolgozták azokat a módszereket, amelyekkel meg tudták határozni ezt az egyedi szövettípust. Transzplantáció esetében vesénél elsőrendű szempont ez a szöveti hasonlóság, szívnél elég utólag vizsgálni. A máj azonban immunológiailag speciális – magyarázza a professzor –, nem feltétlenül szükséges, hogy figyelembe vegyük az azonosságot vagy különbséget, mert a máj termeli a szöveti egyediséget meghatározó fehérjéket s ha az átültetés során bekerül egy másik szervezetbe, a donor szövetei típusát termeli meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az új máj az esetek felében olyan mennyiségben árasztja el a befogadót ezekkel az idegen fehérjékkel, hogy az megbénítja az immunrendszert. A kezelés során immungátló gyógyszert is kap a beteg s bár a harmadik évig enyhe kilökődési reakciók mutatkoznak a szervezetben, az immunrendszer a későbbiekben már nem löki ki a májat, mert spontán jön létre ez a tolerancia.

 

„Jelenleg azt keresik a tudósok a máj és egyéb szervek átültetése esetében, hogy a géneknek és az általuk termelt fehérjéknek melyik csoportja felel a kilökődési reakcióért. A gének és fehérjék között ugyanis van olyan, amelyik a kilökődéssel szemben az idegen transzplantátum megtűrését idézi elő, ezért a beavatkozás során nem kell immungátló gyógyszert alkalmazni. Amit a természet maga megold, azt kell a tudománynak lemásolni – tette hozzá Petrányi professzor.