Zéró korrupciós csomagot állított össze a Primus
Összetett javaslatcsomagot készített a döntéshozók számára a magánszolgáltatókat tömörítő Primus, amelynek célja a szektor működésének transzparenssé tétele, kifehérítése.
A KATA-ra vonatkozó jogszabály-módosítások változtatását is tartalmazza az a javaslatcsomag, amelyben a hálapénz megszüntetése, valamint a magán- és közszolgáltatások együttműködési feltételeinek megteremtése a célja – derült ki a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének keddi, online sajtótájékoztatóján. Emellett a telemedicinában is világosabb szabályok kidolgozására kérik a politikusokat, a tagvállalatok képviselői pedig beszámoltak arról is, hogy a Covid-19 járvány miként befolyásolta a működésüket.
A zéró korrupciós csomag a magánszektor kifehérítését szolgáló folyamatokat erősíti, ahogyan megalakulása óta az egyesület minden tevékenysége erre irányul – foglalta össze tájékoztatójában Leitner György, a Primus elnöke, az Affidea Magyarország ügyvezető igazgatója. Kiemelte, hogy a döntéshozók számára készített javaslatok egyes elemei együttesen szolgálják azt a kívánalmat, hogy a magyar egészségügy megtisztuljon a „nem kívánatos praktikáktól”, amikor is egyes szereplők a profitot privatizálják, a kockázatot viszont államosítják, azaz a közellátás infrastruktúráját használva látják el a magánbeteget. Évtizedek óta szükséges rosszként tekintünk a hálapénzre, és miközben a praktizáló orvosok 80 százaléka paraszolvenciamentes egészségügyben szeretne dolgozni, csupán 33 százalékuk utasítja vissza a pénzes borítékot. Leitner György szerint a Magyar Orvosi Kamara által is szorgalmazott, várhatóan érdemi bérrendezés jó apropója lesz annak, hogy a hálapénz minden formáját száműzzék az egészségügyből.
A kisebb magánellátók többsége még mindig a szürke vagy a fekete zónában dolgozik, tevékenységéről nem ad számlát, nincs transzparens árlistája, alkalmazottait zsebből zsebbe fizeti. A Primus továbbra is száműzné ezt a gyakorlatot, ezért is javasolták az online pénztárgépek bevezetését a kisebb rendelőkben is. Bár az egyesület elnöke úgy vélte, hogy nagy lépés történt a transzparencia irányába azzal, hogy a magánellátók is bekapcsolódtak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe, még mindig maradtak feladatok, amelyek elengedhetetlenek a kifehérítés érdekében.
Becslések szerint mintegy 5-6 ezer orvost érint hátrányosan a KATA-szabályok változása, annak bevezetése erősítheti az elvándorlást, vagy trükközésre sarkall, erősítve a szürke zónába való átmenetet, ezért az egyesület javasolja, hogy az orvosi tevékenységre ne vonatkozzon az egyszerűsített adózási szabályok szigorítása.
A magánellátás a közellátás integráns része, mindkét szegmensnek megvannak a maga erősségei, így amelyekkel kiegészítik egymást – folytatta Leitner György, a javaslatcsomag újabb elemét ismertetve, amelyben egy tiszta együttműködési keret megteremtését szorgalmazzák, amelyben a magánszolgáltatók is szektorsemlegesen lehetnek jelen.
A Covid-járvány tanulságai
A telemedicina átfogó szabályozást sürgeti az egyesület, amelynek fontos szerepére éppen a járvány első hulláma mutatott rá, amikor is a szolgáltatók nagy része sikeresen állt át, vagy egészítette ki palettáját az online tanácsadással, betegellátással.
Extra terhelést, így komoly kihívást jelentett a járvány a Synlab számára, hiszen az Nemzeti Népegészségügyi Központ által kijelölt laboratóriumként a közellátásban is részt vett a vírusdiagnosztikában – vázolta összefoglalójában Végh József, a Synlab kiemelt ügyfélkapcsolati menedzsere. Négy megyéből és három fővárosi kerületből érkeznek a minták, amelyek száma megháromszorozódott. Míg tavasszal átlagosan napi 500 PCR-teszt futott be hozzájuk, mára ez a szám megközelíti a kétezret, ennek mintegy fele a közfinanszírozott megrendelés, a többi magánszemélyektől és vállalatoktól fut be. Ezért a hét minden napján, majdnem három műszakban dolgoznak a munkatársak, így sem minden esetben tudják tartani a 48 órás vállalási időt. Míg márciusban az anyagok és eszközök beszerzése okozott nehézségeket, a szeptemberben induló második hullám brutális terhelést jelent valamennyi labor számára.
Az állami szektor leállása miatt a terhesgondozási feladatok jelentős része a magánellátókra hárult – számolt be Soós Miklós, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum főigazgatója, aki szerint a magán- és az állami ellátók együttműködésére jó példa volt a járványidőszak, hiszen ahol a közellátás „fékezett”, ott beléptek a privát szolgáltatók.
Míg Srancz Edit, a Doktor24 képviseletében az online távkonzultáció kiemelt szerepét hangsúlyozta a krónikus beteg gyermekek ellátásában, Mathiász Dóra, a Rózsakert Medical Center (RMC) orvosigazgatója szerint a magánellátók beruházásokkal, az online eszközrendszer fejlesztésével rugalmasan tudtak alkalmazkodni a járványhelyzethez. A járvány első hullámában a vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően a magánszolgáltatók is leálltak az elektív műtétekkel, a plasztikai, ortopédiai operációkat igyekeztek behozni az elmúlt időszakban, ha azok máshol nem történtek meg – fejtett ki az RMC orvosigazgatója, amihez a Doktor24 képviselője azt tette hozzá, most csak akkor állnának le sport- vagy végtagsebészettel, ha arra ismét központi utasítás érkezik.
