„Az életet már fénysebességgel is el tudjuk juttatni egyik helyről másikra”
Az élő és a digitális világ közti vonal egyre halványul és közel az idő, mikor ez teljesen eltűnik – mondta a genetika Darth Vaderének nevezett Craig Venter a Népszabadság tudósítójának a Dublinban rendezett Euroscience Open Forumon.
Venter volt 2000-ben a humán genom (az emberi génkészlet) feltérképezésének egyik bajnoka, és két évvel ezelőtt saját intézetében előállították az első, ember által tervezett mesterséges genom által működtetett sejtet. A számítógéppel tervezett genetikai anyagot egy meglevő, genetikai anyagától megfosztott, „üres” sejtbe építettek be, de a módosított sejt már a számítógéppel előállított genom utasításainak megfelelően kezdett működni.
Az elmúlt két évben egy számítógépen tervezett, vegyi alkotórészekből és struktúrákból előállítható, az élethez minimálisan szükséges genetikai alkotóelemekből álló életformán dolgozik munkatársaival, amely minden eddigi ismert élőlénytől különbözik, és amihez nem kellenek már „üres” sejtek. Háromféle genomon dolgoznak, melyből az egyik talán működőképes lesz – mondja.
Tudománya, melyet szintetikus genomikának nevez, sokféle területen lehet hasznos az élelmiszer-termeléstől, a tiszta víz, vagy az energia előállításán át egészen új gyógyszerek létrehozásáig. Az új influenzavakcinákat eddig fél év alatt sikerült kidolgozni. Ezentúl ha az amerikai egészségügyi hatóságoktól e-mailen megkapják az új, az előrejelzések szerint járványt okozó kórokozó genomjának információit, 12 órán belül elkészítik annak szintetikus változatát és továbbküldik a gyógyszergyárnak, amely ennek alapján akár egy héten belül – akár a járvány kitörése előtt – elkészíti a vakcinát.
Az életet az interneten már fénysebességgel is el tudjuk juttatni egyik helyről másikra – ad némileg bombasztikus stílusban magyarázatot a digitális és a valóságos élet közelítésére. – Egyfajta digitális biológiai konvertert készítünk, mely a digitális információkat fehérjékké, vírusokká és élő sejtekké alakítja. Ez pedig alaposan átformálja az életről és az internetről alkotott fogalmainkat. A DNS az élet szoftvere, a fehérjék a pedig a hardver. Ha megváltoztatjuk a szoftvert, megváltoztatjuk a fajokat. A tudományos fantasztikum és az élettudományok összefonódásának, a biológia digitális korszakának vagyunk a tanúi – idézi hosszabb cikkében a Népszabadság.
