Harc a jövő évi forrásokért

A költségvetési menetrend hozzáigazítása az önkormányzati választások időpontjához már előre jelezte, hogy nem kis feszültség várható a jövő év tervezésénél. A javaslat beterjesztésére a kormány egy hónappal későbbi határidőt kapott a parlamenttől, a főbb számokat a korábban szokásos szeptember 30-a helyett október 31-ig kell benyújtania az Országgyűlésnek. Az egészségügyieket leginkább érdeklő fejezeti táblázatokat még ennél is később, november 15-ig kell beterjeszteni. Vagyis még a minisztériumi keret kijelölése is az önkormányzati választások utánra esik, márpedig az új rendszerben ez lesz a megatárca első ütközőpróbája. A „házon belül” kell majd eldönteni, hogy oktatásra, a szegények megsegítésére vagy éppen az egyházi intézmények fenntartására mennyi pénz jusson. A tervek szerint a kormány elé már egy kompromisszumos javaslat kerül. A költségvetés végszavazása december 23-án várható.

Egy évre terveznek

Noha a részletekkel kapcsolatban teljes a hírzárlat, nagy biztonsággal állítható, hogy a parlament nem tér vissza az első Orbán-kormány alatti gyakorlathoz, és nem készít több éves költségvetést. Pedig a nyári szünet előtt még úgy módosították az államháztartási törvényt, hogy a kabinet erre lehetőséget kapjon. Időközben azonban megváltozott a nemzetközi klíma, vagy inkább a kormány „hőérzékelése”. Mint emlékezetes, nyár elején a kormányzat még azt remélte, az unió megértő lesz, és a választások győztesének nem kell tartania az elődje által vállalt idei 3,8 százalékos hiányt. Ezután következett szeptember elején Orbán Viktor kötcsei beszéde, amely már jelezte a fordulatot: a miniszterelnök azt mondta, akár kormánya kétharmados parlamenti többsége is megszűnhet a kemény költségvetési viták során. Az unió vezetői múlt héten Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel már azt is közölték, hogy nem pusztán az idei 3,8 százalékos hiánycélt kell tartani, de jövőre is elvárják a három százalék alatti deficitet. Intő jel volt, hogy ebben a néppárti pénzügyminiszterek sem voltak megértőbbek. (A Fidesz ehhez a frakcióhoz tartozik az Európai Parlamentben.) Az uniós gazdasági vezetők új célja, hogy a válság elmúlta után se enyhüljön a költségvetési szigor, akkor már nem egyszerűen három százalék alatt kell tartani a tagállamok deficitjét, hanem arra kell törekedni, hogy a büdzsé szufficites legyen, vagyis az államok tartalékot képezzenek a nehezebb időkre. Ez magyarázza a magyar kormány gyors elállását a többéves költségvetés készítésétől.

Hiányfarigcsálás jövőre is

Jelenleg 21 uniós állam nem képes megfelelni a háromszázalékos szabálynak, ezért az unió szigorú szankciókra készül. A németek azt ajánlják, hogy szüntessék meg a renitensek szavazati jogát, egy másik variáció szerint a fegyelmezetlenek a strukturális és kohéziós alapokból nem kapnának pénzt, de még az is lehet, hogy a mezőgazdasági támogatástól esne el a túlköltekező ország.

Noha ez egyelőre ránk még nem vonatkozna, tartanunk kell magunkat a három százalékos hiánycélhoz, azaz az idei 3,8 százalékos deficitet jövőre még tovább kell faragni. Egyszázalékos hiány nagyjából 270–280 milliárd forintnak felel meg, egyszázalékos GDP növekedés pedig 50–70 milliárd forintot tesz a kasszába – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Ehhez kell mérni az egészségügy költségigényét; csak a fekvőbeteg-intézmények lejárt tartozásállománya közel 40 milliárd forint. A Világgazdaság kormányzati pénzügyi körökből származó információi szerint a kórházak még ebben az évben hozzájutnának 40 milliárd forint körüli költségvetési támogatáshoz, ha csatlakoznak egy közös beszerzési rendszerhez. Lapunk kérdésére kormányzati körökben megerősítették, valóban terveznek közös beszerzési rendszert, ám a negyvenmilliárd forintos döntésnek egyelőre nincs nyoma.

A parlament őszi ülésszakának nyitónapján Orbán Viktor megismételte miniszterének bejelentését a három százalékos hiánycélról, ami egyben azt is jelenti, hogy szilaj költségvetési ütközetekre lehet majd számítani. Az elmúlt két évtizedben történtekhez képest újdonság lesz, hogy a harc nagy része minisztériumon belül zajlik majd. A humán csúcsminisztérium életre hívásának egyik fontos célja ugyanis éppen az volt, hogy az ütközeteket ne a kormány asztalánál, folyton lemondással fenyegetőző egészségügyi miniszterekkel kelljen megvívni, hanem az ágazatok házon belül ütközzenek. Így az egészségügynek az oktatással, a kultúrával, a nyugdíjjal, a szociális területtel, s sporttal és a vallásüggyel – a megatárca összes területével kell majd dűlőre jutnia. Azon nem érdemes rágódni, hogy az egészségügy fontos-e a kormány számára – nyilván az, hiszen a Fidesz számára a vizitdíjat eltörlő népszavazás hozta meg a politikai fordulatot. Ám nem kevésbé kiemelt terület az oktatás, a vallásügy vagy a londoni olimpia előtt a sport sem.

Egy kis rivalizálás

A „humánerőforrást”, vagyis a tárca vezetésének személyi összetételét tekintve első ránézésre az egészségügy jó pozícióban van, hiszen Réthelyi Miklós miniszter maga is orvos, és Jávor András közigazgatási államtitkár is elsősorban egészségügyi szakértő, ők erősíthetik Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár pozícióját. Az „egészségügyiek” azonban nem képviselnek komoly politikai erőt, az orvosi körökben nagy tekintélynek örvendő Réthelyi Miklóst egyelőre nem tudják a tömegmédia számára is „felépíteni”, emellett nem segíti az ágazat helyzetét, hogy némi rivalizálás is megfigyelhető közte és Szócska Miklós között. Ezzel szemben a kulturális-oktatási vonal mögött erős politikai háttér áll. Halász János államtitkár ugyan nem tartozik a folyton reflektorfényben álló politikusok közé, ám befolyását kár lenne alábecsülni. Halász János évekig volt a Fidesz-frakció szóvivője és a párt legerősebb városának, Debrecennek az alpolgármestere. Sokat elárul, hogy Réthelyi Miklós miniszter kabinetfőnöke is a debreceni önkormányzattól érkezett. Az oktatási vonalat erősíti Hoffmann Rózsa államtitkár, aki az eddigi változtatásokat közérthetően, világos érveléssel közvetítette.

Nem könnyíti meg az egészségügyiek helyzetét az sem, hogy a tárca vezetésének nagyon eltérő költségigényű területek érdekeit kell összehangolni; egy kis falusi iskola féléves intézményi normatívája mindössze egyetlen ampulla rákgyógyszer megvételére elegendő.
Az egészségügy jövő évi sorsa mégis elsősorban a nyugdíjkérdéstől függ. A kormány bízik abban, hogy az unió hozzájárul, hogy a nyugdíjreformra költött 300–400 milliárd forintot ne a kiadások, hanem a megtakarítások között szerepeltessék. Ha ez sikerülne, százmilliárdokkal, százalékban kifejezve mintegy másfél százalékkal nőne a más területekre fordítható összeg. (A vita abból adódik, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok járulékuk egy részét nem a társadalombiztosításnak fizetik, hanem a magánpénztáraknál vezetett saját nyugdíjszámlájukra. Ez az összeg azonban hiányzik a már nyugdíjban lévők ellátásából, mivel az idősek mindig az aktív korúak aktuális befizetéseiből kapják meg a pénzüket. Az ennek pótlására adott állami támogatás a vita tárgya Brüsszellel, nemcsak Magyarország, hanem még nyolc tagállam esetében.) Pénzügyi elemzők szerint azonban vajmi kevés esély van arra, hogy az unió ebbe belemenjen, és enyhítsen a szabályokon.

Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász szerint a kormány számára így a kevés pénzből megvalósítható lépések maradnak, pedig a jelenlegi ellátási szerkezet a mostani keretből nem tartható fenn. Be kell vezetni a háziorvosok érdekeltségi rendszerét, el kell érni, hogy minél több befejezett ellátást nyújtsanak. Fontos lenne, hogy megszervezzék a jelenleg a rendszerben magukat „elveszettnek érző” betegek ellátását. Rékassy Balázs lényegesnek tartaná egy „egészségügyi útvonaltervező” mielőbbi bevezetését, hogy mindenki pontosan tudja, hol kérhet segítséget., Persze ehhez az is szükséges volna, hogy az igényekhez megfelelő kapacitások tartozzanak. A közgazdász szerint tízszázaléknyi megtakarítás várható a kórházak közös beszerzéseiből, ám ez kevés a feneketlen zsákként jellemzett kórházi szektor hiányának pótlására. A gyógyszerkassza egyensúlyban van, a generikus program folytatásából fedezet teremthető új szerek társadalombiztosítási befogadására is – véli Rékassy Balázs. A lépések nagy része inkább sok munkát, mint hatalmas forrásokat igényel, vagyis még egy nehéz évben is megléphetőek. Lapunk úgy tudja, hogy a jövő évi tervekhez illeszkedően kissé átalakul a költségvetés jövő évi szerkezete is. Bár sokan attól tartanak, hogy az egészségügyre egyetlen sor jut majd, a büdzsé megőrzi korábbi szerkezetét, sőt, az egészségügyi rész várhatóan részletesebb lesz az eddigieknél, külön feltüntetik majd például a kórházi szektor gyógyszerigényét is.
A hivatalos nyilatkozatok szerint a hiány lefaragása ellenére nagy megszorításokra nem kell számítani. Matolcsy György arról beszélt, hogy 200 milliárdot remélnek a bankadó jövő évi fenntartásából, és 100–200 milliárd körüli megtakarítást az államreformtól, vagyis attól, hogy központi állami hivatalokat hoznak létre, és az állampolgárok egyablakos rendszerben intézhetik majd az ügyeiket a jelenlegi számtalan hatóság, közhivatal helyett. Mindez leginkább a társadalombiztosítás és a tisztiorvosi szolgálat köztisztviselőit érinti. Körükben létszámleépítés várható, és az is, hogy egy új munkastílusra kell átállniuk.

Matolcsy öt feltétele a három százalék alatti hiánycél megvalósulásához

1. Az idei költségvetési hiány nem haladhatja meg a 3,8 százalékot – vagyis maradnak a fejezeti zárolások
2. Jövőre is 200 milliárd forintot szednek be bankadóként
3. 2011-ben 2,5–3 százalékos gazdasági növekedést terveznek. Az elemzők által optimistának tartott feltétel teljesülése esetén százalékonként 50–70 milliárd forint többletforrás kerülhetne a költségvetésbe
4. A kiadási oldalon „következetesen és keményen, részrehajlás és felpuhulás nélküli” végrehajtást akarnak. 100–200 milliárd körüli megtakarítást remélnek „az olcsóbb állam, olcsóbb közigazgatás” néven említett államreformtól, amely az egészségügyben a köztisztviselőket érinti leginkább
5. Rendbe kell tenni az állami vállalatok gazdálkodását

Mit lehet tudni a jövő évi költségvetésről?

• Nem térnek vissza a korábban alkalmazott kétéves büdzséhez

• A kormány első körben csak a minisztériumra jutó összeget határozza meg, az egészségügynek a tárcán belül kell megvívnia saját küzdelmét az oktatással, a kultúrával, a vallásüggyel és a többi területtel

• A három százalék alatti hiánycél vállalása rontja az ágazat esélyeit, ráadásul több bizonytalan bevétellel (például magas GDP növekedéssel) is számol a kormány – ha ez nem teljesül, később újabb megszorításokat rendelhetnek el

• Az egészségügyi kormányzat a szerény forrásokat a rendszer átalakításának ösztönzésére kívánja fordítani: többletforrásokhoz juthatnak a programokra önként jelentkezők, például a közös beszerzést vállaló intézmények

Menetrend

1. Október 31-ig a parlament elé kell terjeszteni a költségvetés fő számait
2. November 15-ig be kell nyújtani az Országgyűlésnek a részletes, fejezeti összegeket
3. A két időpont között a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül kell egyetértésre jutni a különböző területekre (egészségügy, szociálpolitika, kultúra, oktatás, sport, vallásügy, fogyatékosügy, nyugdíjak stb.) költhető összegekről, és soronként össze kell állítani a költségvetési tervezetet
4. A konszenzusos javaslat kerül a kormány elé, és ha egyetértenek vele, ezt terjesztik be az Országgyűlésnek
5. December 23-án lesz a költségvetés parlamenti végszavazása