Az egészségügyben tapasztalható munkaerőhiányról vitáztak az EP-ben
A munkakörülmények javításával és megfelelő bérek biztosításával vonzóvá kell tenni az egészségügyi ágazatot az ott jelentkező munkaerőhiány orvoslására, jelentette ki a szociális jogokért és készségekért, valamint a munkahelyekért és felkészültségért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden.
Az Európai Parlament plenáris ülésén az egészségügyi ágazatban tapasztalható munkaerőhiány kezelésének és minőségi munkahelyek biztosításának szükségessége témájában folytatott vitán Roxana Minzatu arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőhiány Európa-szerte rendkívüli kihívás elé állítja az egészségügyet, 1,2 millió orvos, ápoló, szülésznő hiányzik az uniós egészségügyből.
Az egészségügyi ágazat megerősítése érdekében fel kell készülni az esetleges jövőbeli válságokra. A jelenlegi dolgozókat meg kell őrizni, az egészségügyi szakmákat pedig vonzóbbá kell tenni a fiatalok számára - mondta.
Kulcsfontosságúnak nevezte az "alulképviselt csoportok jelenlétének növelését" a munkaerőpiacon, mindenekelőtt a nőkét. Az Európai Bizottság vonatkozó útiterve és az új esélyegyenlőségi stratégiája azt kívánja elősegíteni, hogy több nő jelenjen meg a munkaerőpiacon - mondta. - Ha az egészségügyi ágazatot valóban vonzóvá szeretnénk tenni, a munkakörülményeket is javítani kell, és megfelelő bérekre van szükség - fogalmazott.
Mivel bizonyos tagállamokban akut az orvoshiány, a szakmai képesítések elismerése révén teljes mértékben ki kell használni a munkavállalói mobilitásban rejlő esélyeket, ezáltal is enyhítve a problémát - emelte ki.
Végezetül közölte: az Európai Uniónak vonzania kell a tehetségeket az unión kívüli országokból. Építve a már létező partnerségekre, támogatni kell az unión kívüli képesítések elismerését - tette hozzá beszédében az uniós biztos.
Szekeres Pál, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta: személyes példája is azt mutatja, hogy a rehabilitáció a kulcs az egészséges élethez és a munkához való visszatérésben.
Különösen a nagy ápolású igényű személyek ellátása igényel komoly munkaerő-ráfordítást a gyógytornászok, terapeuták, szakápolók részéről is. Az ő munkájuk könnyítése a támogató technológiák és a robotika használatában rejlik, amelynek az egészségügyi képzésben is hangsúlyosan kell megjelennie - fogalmazott.
A politikus kijelentette: noha az egészségügyi munkaerő hiánya európai szintű probléma, Magyarország a válság ellenére is erőn felül teljesít. Az idei magyar költségvetés 3700 milliárd forintot szentel az egészségügyre, míg a baloldali kormányok idején ennek a harmadát sem fordították rá - hívta fel a figyelmet.
Közölte továbbá: Magyarország az elmúlt időszakban több mint 500 milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre az egészségügyben, az orvosi bérek emelése az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programja volt, ahogy az ápolók bére is jelentősen növekedett.
Megújult 91 vidéki kórház, 54 rendelőintézet és 107 mentőállomás. Létrejött 23 új rendelőintézet és 41 új mentőállomás, a Magyar Falu Program keretében pedig több mint 600 orvosi rendelő épülhetett vagy újulhatott meg - számolt be az EP-képviselő.
A magyar gazdaság már idén visszatér a fenntartható növekedési pályára, ami további lehetőséget teremt az egészségügyi fejlesztéseknek is - tette hozzá felszólalásában Szekeres Pál.
Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője felszólalásában az európai egészségügyi dolgozók hiányára hívta fel a figyelmet, és azt mondta: "katasztrófa felé halad a magyar egészségügy, sürgős beavatkozás szükséges".
Közölte: az ápoló- és orvoshiány súlyosan érinti a közép- és kelet-európai régiót, köztük Magyarországot is, ahol közel ezer háziorvosi praxis betöltetlen, ami miatt - szavai szerint - másfélmillióan nem férnek hozzá a megfelelő és minőségi alapellátáshoz.
Kiemelte, egyre több vidéki egészségügyi intézmény dönt úgy, hogy munkaerő- vagy eszközhiány miatt bezárja egyes részlegeit, ami - véleménye szerint - jelentősen megnehezíti a minőségi orvosi ellátás elérését bizonyos térségekben.
Az egészségügyben dolgozó orvosok, szakápolók, nővérek, betegszállítók és asszisztensek túlterheltek, minden nap erőn felül teljesítenek- fogalmazott Kulja András, majd hozzátette: a várólisták miatt emberi életek kerülnek beszélybe, "a rendszer már csak a működés látszatát tudja fenntartani".
Végezetül azt mondta, az uniós szerződések értelmében a tagállamok felelősek a saját egészségügyi rendszerük irányításáért, beleértve a megfelelő egészségügyi munkaerő biztosítását is, azonban - hívta fel a figyelmet - mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok képtelenek megbirkózni a problémákkal.
Uniós szinten kell cselekednünk, mert ha nem tesszük, az súlyos válsághoz, sőt katasztrófához vezethet - zárta felszólalását Kulja András.
