Az álmodás és a sírás hasonlóságáról
Azok, akik jól emlékeznek az álmaikra, nagyobb valószínűséggel tudják felidézni egyéb önéletrajzi emlékeiket is - írja Sander Van Linden a Scientific American eheti számában Az álmodás tudománya: Hogyan és miért emlékszünk az álmainkra? című cikkében.
Az álmok értelmének megfejtése a tudomány számára továbbra is nagy kihívás; a legújabb értelmezési kísérletek közül Sander Van Linden figyelmünkbe ajánlja a Journal of Neuroscience-ben, Luigi De Gennaro és munkatársai által megjelentetett tanulmányt (Recalling and Forgetting Dreams: Theta and Alpha Oscillations during Sleep Predict Subsequent Dream Recall).
A cikk végkövetkeztetése: az epizodikus memória kódolását és előhívását biztosító neurofiziológiai mechanizmusok valószínűleg valamennyi tudatállapotban azonosak.
Egy másik tanulmány szerzői (Matthew P. Walker és munkatársai, A Role for REM Sleep in Recalibrating the Sensitivity of the Human Brain to Specific Emotions; Cerebral Cortex) szerint a REM-alvás mennyiségének csökkenése ahhoz vezet, hogy az illetőnek csökken az a képessége, hogy kezelni tudja a mindennapi élet komplex érzelmeit. Az álmok valószínűleg azáltal segítik az érzelmi kihívások kezelését, hogy emlékké kristályosítják a traumát, kivonják az érzelmeket az élményekből, azaz inaktívvá teszik azokat.
Mint Riddhi Shah, a Huffington Post újságírója felsorolja, a laikus és a szakmai újságok érdekesebbnél érdekesebb cikkei foglalkoznak az álmodás és a kreativitás kapcsolatával, azzal a szereppel, amit az álmok játszanak az élmények tapasztalattá, tudássá formálásában. Mint írja: az álmodás az egyik módja annak, hogy felvegyük a harcot a stressz ellen.
Cikkében Riddhi Shah párhuzamot von az álmok és a sírás között: egyelőre egyikük biológiai szerepével sem vagyunk pontosan tisztában, de valószínűleg mindkettő segít a stressz feldolgozásában, az érzelmek konszolidálásában. Az is közös bennük, hogy a szerepük helyzetfüggő. Idéz egy most megjelent holland kutatást (Jonathan Rottenberga és munkatársai, When and for whom does crying improve mood? A daily diary study of 1004 crying episodes; Journal of Research in Personality), ami szerint a sírás csak az esetek harmadában eredményez enyhülést, hangulatjavulást. Ilyenkor valószínűleg méregtelenítő funkciója is van. Az bizonyos, hogy a könnyek magas koncentrációban tartalmaznak prolaktint, káliumot és mangánt. A stresszel való megküzdést pedig azáltal segítheti a sírás, hogy fokozza az éberséget, a bőr érzékenységét és a légvételek mélységét.
