Meg kellene mutatni az abortuszt videofelvételről a gimnazistáknak? 2. rész
Gulyás Gergely a magánember és az alkotmányjogász véleménye közötti különbségről, a kitörölt szavakról, és arról, hol támadható majd meg egy OEP-határozat. Az interjú első részét itt olvashatja!
- Folyton visszatérő elem, hogy azért kell alkotmányozni, mert kommunista alkotmányunk van. Csakhogy az 1949-ben elfogadott törvény egyetlen sorában sem emlékeztet a mostanira. Így kezdődött például: "A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta népünk előtt a demokratikus fejlődés útját". A miénk egy demokratikus, a rendszerváltás folyamán és azt követően kidolgozott Alkotmány.
- Valóban teljes egészében újraírták, viccesen említeni szokták, hogy az eredetiből csak annyi maradt: fővárosa Budapest. Mégsem a demokratikus Magyarország alkotta meg. Amikor az alaptörvényt 1989-ben újraírták, az illegitim MSZMP és a választások előtt legitimitással még nem rendelkező ellenzéki mozgalmak és szervezetek alkujának eredményeként jött létre. Az elmúlt 20 év éppen azt bizonyítja, hogy az 1989-es módosítások egy működő államszervezetet hoztak létre, ami egyes elemeiben megérett a módosításra.
- Ám amikor a konkrétumokhoz érünk, például ahhoz a felvetéshez, hogy legyen-e kétkamarás parlament, azt látjuk, hogy az ötletek aláhullnak, nincs igazi támogatottságuk. Akkor most alkotmányozni vagy preambulomozni fognak?
- Alkotmányozni, de a miniszterelnöki hatalomra épülő parlamentáris rendszer szempontjából teljes a folytonosság a most készülő és a korábbi Alkotmány között. Ám el kell dönteni, hogy az ombudsmani intézményrendszer a jelenlegi formájában maradjon-e meg, vagy legyen némi módosítás. Ahogy nem vitatott az sem, hogy az Alkotmánybíróság jelenlegi, önálló törvénymegsemmisítő jogosítványa megmaradjon, de hogy milyen hatáskörökkel, azt még el kell dönteni.
- A jelenlegi hatáskör már az önök módosítása.
- Most tekintsünk el ettől…
- Nem lehet, hiszen nagyon sokan éppen azt várják az új Alkotmánytól, hogy visszaálljon az eredeti helyzet.
- Jó reménységük van erre.
- Ha viszont visszaállítják az Alkotmánybíróság jogkörét, akkor a testület határozatot hozhat a magánnyugdíj-pénztárak ügyében, s így veszélybe kerülhet a 2011-es költségvetés.
- A magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó szabályozás lényegi elemei a régi jogkörökkel is kiállják az alkotmányos próbát.
- Nem ütközne a diszkrimináció tilalmának elvébe, hogy az egyik biztosított a 24 százalékos munkáltatói járulékért (új nevén hozzájárulásért) tb-nyugdíjat kap a másik pedig semmit, pusztán azért, mert megmaradt a magánpénztárában?
- Amikor valaki a magánnyugdíj-pénztári tagság mellett döntött, akkor pontosan tudta, hogy ez milyen következményekkel jár. Ettől függetlenül ezen lehet vitatkozni, de ez az ön által említett mérce szerint nem lényegi eleme az új szabályozásnak.
- Minden alkotmányosan aggályos elem lényegi.
- Ám ön a költségvetés szempontjából kérdezett. A volt magánnyugdíj-pénztári tagok három százalékáról, 100 ezer magánpénztári rendszerben maradó ember tb-nyugdíjáról beszélünk, ez nem veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát.
- Maradjunk még a tervbe vett módosításoknál. A bírói karban jelentős riadalmat okozott a bírósági holding létrehozatalának ötlete, ami annyit jelentene, hogy az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke fölé egy új bírói vezető kerülne.
- Nincs ilyen terv. Ám az valószínű, hogy Kúriának fogják hívni a Legfelsőbb Bíróságot, visszatérünk a gyökerekhez.
-2006-ban Sólyom Lászlónak nem volt jogköre arra, hogy feloszlassa az Országgyűlést és új választásokat írjon ki. Szóba került emiatt a köztársasági elnök jogkörének növelése is.
- A koncepcióban szerepel, hogy súlyos bizalomvesztés esetén előállott alkotmányos, politikai válság esetén az államfőnek lehetősége volna az Országgyűlés feloszlatására. Mindig is elleneztem, hogy egy ilyen gumiklauzulával az államfőnek feloszlatási jogot biztosítsanak. Biztos vagyok benne, hogy nem is fog szerepelni az új Alkotmányban.
- Képviselő úr, eddig folyton arról beszélt, mi nem változik. Mik tehát a legfontosabb újdonságok?
- Nagyon fontos elem a közpénzügyi fejezet. Magyarország nem azért került ilyen nehéz helyzetbe, mert a köztársasági elnöknek nem volt jogosítványa a parlament feloszlatására, hanem az államadósság drasztikus növekedése miatt. Az új Alkotmányban korlátozni fogjuk a hiány mértékét. Emellett önálló közigazgatási bíróságokat hozunk létre, de ezek a Legfelsőbb Bíróság alatt, az egységes bírósági szervezetrendszeren belül működnének majd. Az orvosok például itt támadhatják majd meg egy praxis határait kijelölő közigazgatási határozatot vagy az egészségbiztosító döntéseit.
- Ám miközben az Alkotmány váza változatlan marad, az alkotmányozás erős politikai hullámokat vet. Mit kezdenek majd egy kétpárti alaptörvénnyel, hiszen múlt kedden az MSZP után az LMP is kivonult az Alkotmány előkészítéséből?
- Politikai hisztériakeltés zajlik, miközben minden korábbi kormány egyetértett az alkotmányozás szükségességével és a koncepció nagy részével is. Az ellenzéki pártok egyetlen célja, hogy a médiatörvény ügyéhez hasonló nemzetközi hisztériát keltsenek.
- Nem mennénk bele a médiatörvénnyel kapcsolatos vitákba. Ám nem a legjobb üzenet a Jobbikkal alkotmányozni. A politika szabályai szerint gesztust kell gyakorolniuk a többiek felé.
- Megtesszük, lehetőséget nyújtunk arra, hogy az ellenzéki pártok saját alkotmánytervezeteiket is benyújthassák, és a parlamentben megvitassuk azokat. Ennek érdekében a házszabály módosítására is készek vagyunk. Tisztán kell látni: a tartalmi törésvonal az alkotmányozás ügyében valójában a Jobbik és az összes többi párt között húzódik.
