Egy lépéssel közelebb jutottak az autizmus kezeléséhez
Kulcsfontosságú kapcsolatot sikerült azonosítani a fehérjeszintézis és az autizmus között, ami új terápiás útvonalakat nyithat - írja kanadai kutatókra hivatkozva az MTI.
A Nature tudományos magazinban ismertetett egérkísérleteikben azt állapították meg a McGill Egyetem és a Montreali Egyetem kutatói, hogy bizonyos idegi fehérjék, az úgynevezett neuroliginek túlzott szintézise az autizmushoz hasonló viselkedést okoz a rágcsálóknál. A kutatás második felében felnőtt egereknél sikerült visszaszorítaniuk az autizmusszerű viselkedés tüneteit olyan vegyületek adagolásával, amelyek szelektíven gátolják e fehérjék egyes típusainak szintézisét.
A fehérjeszintézis folyamatában a sejtek a DNS-ben kódolt információ alapján legyártják az egyes fehérjéket. Mint Nahum Sonenberg kutatásvezető elmondta, laboratóriumuk eredetileg a rák kialakulásában szerepet játszó fehérjék szintézisét vizsgálta olyan egérmodellen, amelyben működésképtelenné tettek egy fehérjeszintézist kontrolláló kulcsgént. Kiderült, hogy ezekben az egerekben megemelkedett a neuroligin fehérjék termelődése, az állatok pedig autizmusszerű viselkedést mutattak.
A neuroligin fehérjék azért fontosak, mert hidat képeznek az idegsejtek szinapszisai között, így teszik lehetővé, hogy az információ eljusson az egyik sejttől a másikig. A neuroligin fehérjék egyik típusa ingerli, a másik gátolja az idegsejteket, egészséges emberben a két típus egyensúlyban van. Az ingerlő és gátló fehérjék termelődésének egyensúlya az autistáknál felborul.
A mostani kutatási eredmény reményt kínál arra, hogy a fehérjeváltozatok termelődését szelektíven befolyásolják. A kutatók rákkezelésekre kifejlesztett vegyületekkel elérték, hogy az egerekben csökkent a neuroligin fehérje egyik típusának termelődése, aminek hatására viselkedésük autisztikus vonásai is visszaszorultak – írja a sciencedaily.com.
