Áttörés a mellrákkutatásban
Az emlődaganat kialakulásához vezető, eddig ismeretlen folyamatot fedeztek fel a Debreceni Egyetem kutatói. Az egyedülálló tudományos eredmény alkalmazásával újfajta, akár otthon is elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás fejleszthető ki.
A bélrendszer baktériumflórájának a mellrák kialakulásában játszott szerepét vizsgálja a Debreceni Egyetem MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus kutatócsoportja. Négyéves kutatómunka eredményeként a szakemberek olyan változásokat figyeltek meg emlődaganatos betegek bélflórájában, amelyek jelentős előrelépést jelenthetnek a betegség okának megértésében és a diagnosztizálásban.
– A bélbaktériumok és az emlődaganat-sejtek egymástól elzártan, térben távol vannak, közöttük csak a keringés létesíthet kapcsolatot. Egy olyan vérárammal továbbított bakteriális anyagcsereterméket – litokólsavat – azonosítottunk, amely képes gátolni a daganatsejtek növekedését anélkül, hogy a normális sejtekre bármilyen negatív hatása lenne – ismertette a felfedezést Bay Péter, a MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus kutatócsoport vezetője.
A tudósok megfigyelései szerint a baktériumflóra folyamatosan termeli a litokólsavat. Ennek szintje, valamint a daganatsejtek szaporodását gátló hatása viszont jelentősen csökken az emlődaganat korai szakaszában. Mivel a bélflórában feltárt változások székletből is azonosíthatók, a Debreceni Egyetem kutatóinak felfedezése alkalmas lehet a mellrák korai szűrésére.
– A székletből történő vizsgálathoz a mintavétel egyszerű, így a diagnosztikai vizsgálatot a beteg saját maga, akár otthon is elvégezheti – nyilatkozta az unideb.hu-nak Bay Péter. A kutatócsoport tagjai jelenleg ennek a módszernek kifejlesztésén dolgoznak, a Debreceni Egyetem biobankjában tárolt minták vizsgálata zajlik. A tudósok reményei szerint 5 éven belül sikerülhet egy olyan eljárást kidolgozniuk, amely gyorsabb és kényelmesebb a napjainkban alkalmazott diagnosztikai módszereknél.
Az emlődaganat korai szakaszában jelentősen csökken a bél fajgazdagsága. Ha ezt vissza tudnánk állítani az optimális szintre, akkor ennek valamilyen terápiás hatása is lehet, de még nem találtuk meg az ehhez szükséges optimális körülményeket – mondta a Debreceni Egyetem docense. Hozzátette: nem ismert pontosan, mi okozhatja a baktériumflóra változatosságának a csökkenését, viszont az egyik ok a túlzott antibiotikumfogyasztás lehet, ami a nagy populációkon végzett vizsgálatok alapján úgy tűnik, növeli az emlődaganatos megbetegedések kockázatát.
Bay Péter szerint mindez arra utal, hogy érdemes kerülni a felesleges antibiotikumfogyasztást, illetve minél változatosabban, rostgazdagon táplálkozni, amivel elősegítjük a változatos bélflóra kialakítását és fenntartását.
Az Általános Orvostudományi Kar hét egységének szakembereiből, és a Kenézy Emlőcentrum munkatársaiból álló kutatócsoport felfedezését a nemzetközileg elismert BBA Bioenergetics publikálta.
