ÁSZ: Szabálytalanul gazdálkodott a MESZK
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara esetében az Állami Számvevőszék az ügyészséghez fordult a szükséges intézkedések megtétele, illetve eljárások lefolytatása érdekében.
- Újabb három kórház ellenőrzése zárult le
- Tartsanak rendet a kórházakban!
- Kórházigazgatóknak is javasolja az öntesztet az ÁSZ
- Nem politikai megrendelést teljesít az ÁSZ
- Újabb számvevőszéki jelentés érkezett
- „Vészhelyzeti jelentés” – így látják a sürgészek
- Az államtitkár szerint korrekt az ÁSZ-jelentés (Frissítve!)
„Nem volt átlátható és elszámoltatható a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara gazdálkodása és közpénzfelhasználása a 2015 és 2017 közötti időszakban" – jelentette ki Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke a két köztestület ellenőrzését lezáró sajtótájékoztatón. Az ÁSZ ellenőrzései feltárták, hogy a két szakmai kamara a tagdíjkövetelések beszedésére nem intézkedett, így a törvényben ezzel kapcsolatban előírt feladatát nem látta el. Az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok miatt az ÁSZ mindkét köztestület esetében a hatóságokhoz fordult a szükséges intézkedések megtétele, illetve eljárások lefolytatása érdekében.
A köztestületek közfeladatot látnak el, amelyre fokozott közérdeklődés irányul – nyitotta a sajtótájékoztatót Warvasovszky Tihamér. Az ÁSZ alelnöke kifejtette: társadalmi elvárás a közpénzek értékelvű, rendeltetésszerű felhasználása, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságának megteremtése, amelyhez az Állami Számvevőszék az államháztartásból nyújtott támogatások felhasználását, illetve a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartását értékelő ellenőrzéseivel járul hozzá.
Warvasovszky Tihamér felidézte: a köztestületek 2013-tól kerültek az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek látókörébe. Elsőként gazdasági kamarákat ellenőrzött az ÁSZ, majd 2015-ben a Magyar Orvosi Kamara, 2016-ban a Magyar Szabványügyi Testület és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, 2017-ben pedig a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Állatorvosi Kamara ellenőrzését végeztük el – sorolta az alelnök.
A vonatkozó törvények kötelező kamarai tagságot írnak elő
Az ÁSZ alelnöke rávilágított: a vonatkozó törvény az egészségügyi szakdolgozók és a növényvédő mérnökök, növényorvosok számára – több más hivatáshoz, illetve szakmai területhez hasonlóan – kötelező kamarai tagságot ír elő. Ez azt jelenti, hogy a szakmájukat a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara aktív és nyilvántartott tagjaiként gyakorolhatják. A szakmai kamarák a tagság fejében tagdíjat szednek – aminek rendezettsége az aktív tagság alapvető feltétele –, valamint a vonatkozó szabályozás alapján a kamarák kötelesek nyilvántartást vezetni a tagokról, és ezeket a nyilvántartásokat aktualizálni is kötelesek. Továbbá a szakmai kamarák a működési költségeiket döntő mértékben a tagdíj bevételekből, illetve vállalkozási tevékenységből fedezik – fejtette ki Warvasovszky Tihamér.
Pető Krisztina felügyeleti vezető a sajtótájékoztatón elmondta: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara taglétszáma a 2015-ös 102 ezer főről 2017-re 116 ezerre nőtt, és éves költségvetési támogatása évente mintegy 30 millió forint volt. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara taglétszáma 2015 és 2017 között mintegy 3300 főről 3800 főre változott, és az ellenőrzött három évben összesen 38,5 millió forint támogatást kapott a központi költségvetésből.
Nem volt átlátható és elszámoltatható a két kamara gazdálkodása 2015-2017 között
Warvasovszky Tihamér a sajtótájékoztatón kiemelte: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara gazdálkodása és közpénzfelhasználása a 2015 és 2017 közötti időszakban nem volt átlátható és elszámoltatható. Hozzátette: az Állami Számvevőszék ellenőrzései feltárták, hogy a két szakmai kamara a tagdíjkövetelések beszedésére nem intézkedett, így a törvényben ezzel kapcsolatban előírt feladatát nem látta el.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara ellenőrzéséről szólva Pető Krisztina elmondta: a kamara Országos Szervezetének belső szabályozási rendszerének kialakítása nem volt szabályszerű, mivel a gazdálkodás belső szabályozása nem volt összhangban a jogszabályi előírásokkal, továbbá számlarendet nem készített. Hozzátette: A tagdíjkövetelések nyilvántartása és beszedése nem volt szabályszerű. A tagdíjköveteléseket az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében nem mutatták ki, melynek következtében a kamara Országos Szervezete egyszerűsített éves beszámolója nem valós adatokat tartalmazott. A nem valós adatokat tartalmazó beszámoló közzétételével a kamara a közvéleményt és a tagságát is megtévesztette – szögezte le Pető Krisztina.
A tagdíjkövetelések beszedésére a kamara Országos Szervezete nem intézkedett. A törvényi kötelezettségének a kamara nem tett eleget, mert a tagdíjjal tartozók előzetes felszólításáról, ezt követően pedig a 6 hónapot meghaladóan lejárt tagdíjhátralék beszedése iránti eljárás megindításáról nem gondoskodott, így a kamarai tagság megszüntetéséről sem intézkedett. Mint mondta: az ÁSZ megállapította, hogy a költségvetési támogatások felhasználásának nyilvántartása nem volt szabályszerű, mivel a kamara Országos Szervezete a nyilvántartási rendszerét a törvényi előírás ellenére – a közpénzek felhasználásának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében – nem részletezte tovább.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara ellenőrzése során tett megállapításokat ismertetve Pető Krisztina elmondta: a kamara a belső szabályait nem a jogszabályban előírtakkal összhangban alakította ki, mert nem határozta meg a kamarai tagdíj összegét az alapszabályában, továbbá nem készített számlarendet, így az átlátható és elszámoltatható gazdálkodás feltételeit nem teremtette meg. A kamara nyolc területi szervezete a beszámoló készítési kötelezettségének nem tett eleget, további hét területi szervezet a mérlegét leltárral nem támasztotta alá. A területi szervezeteknél a tagdíjkövetelések nyilvántartása nem volt szabályszerű, mert a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét logikailag zárt rendszerrel nem biztosították. A területi szervezetek vagyoni helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk nem álltak rendelkezésre, a megbízható és valós összképet nem biztosították – ismertette az ÁSZ felügyeleti vezetője.
Pető Krisztina kifejtette: a közfeladatot ellátó Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szervezetei a tagdíj-követelések beszedése érdekében nem tettek intézkedést. Továbbá a kamara a törvényben előírt feladatát nem látta el, mert a területi szervezetek a tagdíjjal tartozók tagsági viszonyának megszüntetése érdekében nem intézkedtek. Mindezek alapján a növényvédő mérnöki-növényorvosi hivatást gyakorló tagok névjegyzéke - melyet a kamara vezet - nem hiteles. A költségvetési támogatás felhasználásának nyilvántartása, elszámolása nem volt szabályszerű, így nem biztosították az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást.
A kamarák vezetőinek intézkedési tervet kell készíteniük a szabálytalanságok kijavítása érdekében
A két ellenőrzés megállapításai alapján – a feltárt szabálytalanságok megszüntetése érdekében – az Állami Számvevőszék a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökének kettő, míg az Országos Hivatal vezetőjének hét javaslatot tett. Az ÁSZ a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnökének hét, míg a területi szervezetek elnökeinek további, összesen 38 javaslatot fogalmazott meg. Az érintetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. Továbbá a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara esetében az ÁSZ az ügyészséghez, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara esetében pedig az ügyészséghez és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fordult a szükséges intézkedések megtétele, illetve eljárások lefolytatása érdekében.