2025. december. 08., hétfő - Mária.
hirdetés
hirdetés

Arany pecsétgyűrűt vehetett át Szél Ágoston leköszönő intézetvezető

Szél Ágoston hisz abban, hogy egy szervezet vagy intézet túlélését az biztosítja, ha a vezetője időről időre változik és új szemléletet hoz.

Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem 2012-18 közötti rektora 2003 óta állt a korábbi Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet élén, 2016 óta pedig ő volt a két, anatómiát oktató intézet összevonása után létrejövő Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója. Búcsúztatóján többek között Merkely Béla rektor, az intézet élén őt követő dr. Alpár Alán igazgató, dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes és Kellermayer Miklós, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) dékánja mondott méltatást.

„Fiatal gyakorlatvezetőként valósággal vonzotta a diákokat, egyetemünk jelen vezetői közül többen is tanítványai voltak, akik lendületes, karizmatikus és szakmailag kiemelkedő anatómusként emlékeznek rá” – fogalmazott beszédében a leköszönő igazgatóról Merkely Béla. A rektor kiemelte: Szél Ágoston 17 évig vezette az intézetet, ebből az utolsó öt évben különleges kihívásként ő vitte végbe a két intézet – az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet és a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet – egyesítését. Anatómusként több jegyzet és tankönyv fűződik a nevéhez, 2003-tól az egyetem Doktori Tanácsának elnöke, a Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola alapító tagja volt, akinek tudományszervezői munkája is kiemelkedőnek számít. „Kevés olyan munkatársa van az intézetnek, akik elsőszerzős közleményt jelentettek meg a Nature-ben. Fiatal kutatóként a retina szerkezetében tett olyan alapvető felfedezéseket, melyek ma már tankönyvi anyagként szerepelnek a graduális oktatásban is” – mutatott rá Merkely Béla, aki köszöntése végén arany pecsétgyűrűt nyújtott át Szél Ágostonnak.

Hermann Péter oktatási rektorhelyettes méltatásában kiemelte Szél Ágoston vezetőként mondott beszédeit, valamint első találkozásuk élményét is, amikor a volt igazgató segítségével tudta befejezni PhD-dolgozatát. Szintén ő volt az, aki rektorként felkérte őt oktatási rektorhelyettesnek. „Megmondom őszintén ambivalens érzéseim voltak, hiszen nem titkolom, szerettem dékán lenni, de azt gondoltam, ha a karnak is ez az érdeke, és ha felkérnek egy ilyen feladatra, az megtiszteltetés – ezért boldogan mondtam igent” – emlékezett vissza Hermann Péter.

Kellermayer Miklós szintén meghatározónak nevezte első találkozását a legköszönő igazgatóval. „A Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetbe igazgatói megbízatásra pályázóként végigjártam a kari tanács tagjait és eljutottam Szél Ágostonhoz is. Szinte az első pillanatban egy hullámhosszra kerültünk, és a 10 percre tervezett látogatásból észrevétlenül egy másfél órás belsőséges beszélgetés lett. A professzor baráti tanácsai és az egyetemi tanárokról adott borotvaéles jellemrajzai ma is rezonálnak bennem” – emlékezett vissza az ÁOK dékánja, aki kiemelte a leköszönő igazgató hűségét az egyetem, a tanítás, a tudomány és hivatása iránt, valamint köszönetet mondott jóindulatáért, segítőkészségéért és barátságáért.

Ajándékát egy festményt is átadtak a leköszönő igazgatónak, amelyet Nemcsics Endre készített. (Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem)
Ajándékát egy festményt is átadtak a leköszönő igazgatónak, amelyet Nemcsics Endre készített. (Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem)

„Megilletődve vagyok itt, mert 17 év után örömmel és a kihívás súlyát érezve veszem át az intézetvezetés feladatát. Nyugodt szívvel ezt úgy lehet megtenni, ha az ember tudja, hogy a nagy dolgok rendben vannak. Márpedig a nagy dolgok az intézetben rendben vannak, mivel kiváló az oktatógárda – ehhez pedig kellett egy jó igazgató, aki empátiával fordult felénk” – fogalmazott méltatásában Alpár Alán nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes, akit 2021. január 1-jétől neveztek ki az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatójává. Több közös élményük közül kiemelte a Niagara-vízeséshez tett útjukat, az ennek során folytatott beszélgetések meghatározták jövője alakítását – mondta el, majd az intézet nevében átadta ajándékát a leköszönő igazgatónak: egy festményt, melyet Nemcsics Endre készített.

„Alig tudom elhinni, de már négy évtizede, hogy egy rokonszenves fiatalember belépett a laborunkba azzal a céllal, hogy az életét az anatómiának, tudományos kutatásnak, oktatásnak szentelje, és igen rövid idő alatt világossá vált: Szél Ágoston személyében mind a labor, mint az intézet értékes, sokat ígérő munkatárssal gyarapodott” – kezdte beszédét Rölich Pál egyetemi tanár, professor emeritus, aki korábban tanította is a most leköszönő igazgatót. Kiemelte Szél Ágoston kiemelkedő kutatómunkáját, és kettejük eredményes együttműködését is – utóbbit az is jelzi, hogy 55 tudományos cikket publikáltak közösen. „Másik szenvedélye az egyetemi oktatás. Tantermi órái népszerűek a hallgatók körében – nem is csoda, mert előadásai logikusan, érthetően felépítettek, lendületesek, érdekesek, gondosan megválogatott képanyaggal, egy-egy gyakorlati jelentőségű vonatkozással” – mutatott rá, külön felhívva a figyelmet a leköszönő igazgató munkabírására és elkötelezettségére.

Szél Ágoston beszédében kiemelte: hisz abban, hogy egy szervezet vagy intézet túlélését az biztosítja, ha a vezetője időről időre változik és új szemléletet, frissességet, eltérő gondolatokat hoz, a munka pedig új fókusszal folyik tovább – épp ezért örömét fejezte ki utódja, Alpár Alán kinevezésével kapcsolatban. „Megszoktam, hogy egy életen át egy hegyen fölfelé kúsztam-másztam; ahogy lehetett, mindig a legnagyobb odaadással és a legnagyobb ráhangolódással. Most pedig néhány hete azt vettem észre, hogy erről a hegyről lefelé kúszom” – fogalmazott a leköszönő igazgató, hozzátéve: eddigi munkája egyre inkább emlékké, másoknak szolgáló útravalóvá válik. Szél Ágoston külön köszönetet mondott egykori tanárának, Rölich Pálnak; Oláh Imrének, a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet korábbi igazgatójának; Bodroginé Maróti Anikónak, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet gazdasági vezetőjének, az Anatómiai Tömb igazgatójának; valamint két olyan személynek, akik már nincsenek közöttünk, de nagy hatással voltak a pályájára: Halász Bélának, a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet egykori igazgatójának és Vígh Bélának, az intézet professor emeritusának.

Az esemény lezárásaként Réthelyi Miklós rector emeritus köszöntötte Szél Ágostont, valamint sok sikert kívánt utódjának, Alpár Alánnak, hozzátéve: reméli, az intézet vezetése számára is olyan sok örömet hozó feladat lesz, amilyen elődjének volt.

(forrás: Semmelweis Egyetem)
hirdetés
hirdetés

Könyveink

  • learn more S. O. S. Cukor! – Párbeszéd a diabéteszről

    Hiánypótló kötet betegeknek, hozzátartozóknak és orvosoknak a Magyar Diabetes Társaság ajánlásával  Hogyan fogadja el...

  • learn more A bántalmazott test - A trauma-munka szomato-pszichoterápiás megközelítése

    A könyv arra keresi a választ, hogy miképpen lehet a fizikai bántalmazás okozta...

  • learn more A spiritualitás pszichológiája

    Az elmúlt években a „spiritualitás” fogalma elképesztő karriert futott be mind elterjedését, mind jelentésének bővülését tekintve...

  • learn more A placebo-válasz

    „A placebo-jelenségről sok mindent gondolnak az emberek, még a szakemberek is, ami lehet ugyan igaz is, de nem úgy, nem azért és nem akkor! Ebből a könyvből...

  • learn more Tükröm, tükröm...

    Ha a tükör nem, ez a könyv megmondja, hogy a problémáink elől, önmagunk elől nem tudunk elmenekülni. A Zsigmond Márta-médiadíjas újságíró, költő és...

  • learn more A csodálatos csecsemő - Pszichoanalízis és határterületei

    Pető Katalin gazdag szakmai tapasztalatait összegzi most közreadott tizennyolc tanulmányában...

  • learn more A fogyasztóra hangolva

    A fogyasztók dühösek, nagyon dühösek! A válság zűrzavarában nyugtalanok és rosszkedvűek: úgy érzik, hogy becsapták és magukra hagyták őket....

  • learn more Idézetek, gondolatok az orvostudományról

    Mindnyájunk gondolatvilágának kialakításában jelentõs szerepet játszottak elõdeink, mestereink példái és tanításai, az...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more Szalagsérülések

    A „Traumatológia Témakörök” sorozat 1993-ban indult az akkori Országos Traumatológiai Intézetben. A zsebkönyvek szerzői többnyire traumatológusok, akik a...

  • learn more Vágy és hatalom

    E kötet a hazai pszichoanalitikus-pszichoterápiás szcéna egy olyan kiemelkedő szereplőjével invitálja közös elmélkedésre az olvasót, akinek nem csak...

  • learn more 150 EKG kérdés (javított kiadás)

    Bár a gyakorlat és a tapasztalat semmivel sem helyettesíthető, ez a könyv egy lépéssel közelebb áll a klinikai valósághoz, mint azok a...

  • learn more Bevezetés a tanulás lélektanába

    A két kiváló pszichológus a szomszédos tudományágakból - a neuropszichológiából, az agykutatásból, a kogníciós és a mesterséges...

  • learn more Patikai reklámtárgyak

    A kiadó tovább folytatja az 1999-ben elkezdett, nagy sikert aratott reprezentatív gyógyszerészettörténeti albumsorozatát ezen könyvével. A reklám a...

  • learn more Az emlőrák korszerű sebészete

    A női kebel a nőiesség jelképe és az emberiség fennmaradásának egyik záloga. Megbetegedései emiatt kiemelten fontosak, a gyógyítás...

  • learn more Az egészség, az egészségügy négy éve 2010-2013

    Milyen helyzetben van az egészségügy? Mennyire egészséges a magyar lakosság? Vagy menyire beteg? Mi történt az...

  • learn more Tic-taktika

    „A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...

  • learn more A gyógyító kommunikáció - Praktikus tanácsok háziorvosoknak

    Az orvosi műhibaperek 70-80 százaléka kommunikációs hibákra, illetve az orvos kapcsolatteremtő...

  • learn more Pszichiátriai interjú a klinikai gyakorlatban (3. kiad.)

    A könyv a Magyarországon 2010-ben megjelent kiadvány bővített, aktualizált kiadása, ami Amerikában az...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...