Alternatív megoldások a légúti fertőzések megelőzésére és kezelésére
Néhány vitamin, nyomelem, gyógynövény esetében már bizonyított, hogy azok szerepet kaphatnak a légúti infekciók megelőzésében és/vagy kezelésében.
No. 1. intézkedés a kézmosás
A rendszeres kézmosás, az alkoholalapú kézfertőtlenítő szerek használata, a kesztyűk, a köpeny és a maszk viselése egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenthető legyen a felső légúti kórokozók szóródása, illetve a velük való megfertőződés rizikója. Randomizált elrendezésű klinikai vizsgálatok, retrospektív és prospektív kohorsztanulmányok igazolják, hogy a közegészségügyi óvintézkedések betartása visszaszoríthatja a cseppfertőzéssel terjedő nátha terjedését (1).
A meleg vízben jobban habzik a szappan, és ez segíthet a kézfejen található kórokozóktól megszabadulni. Mégis, a legújabb kutatási eredmények arra mutatnak rá, hogy ha a baktériumok eltávolításáról van szó, a hideg vizes szappanos kézmosással is ugyanolyan hatás érhető el.
Érdekes módon az antibakteriális szappannal (1 százalékos kloroxilenoltartalommal) végzett kézmosás sem hatásosabb az //E. coli// eltávolításában, mint a hagyományos szappan. Ellenben, a kézmosási idő növelése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy minél több, a bőrön található E. coli legyen eltávolítható. Úgy tűnik, hogy már a 10 másodpercig tartó kézmosás is hatásos „tisztítást” biztosít.
Az eredmények szerint a férfiak és a nők kézmosása egyformán hatékonynak bizonyul, ebben a tekintetben nincs nembeli különbség. Megfigyelhetőek azonban jelentős interindividuális különbségek az alkalmazott kézmosási technikától függően. A leginkább meglepő azonban az, hogy a kézmosáshoz használt víz hőmérséklete nincs szignifikáns hatással a baktériumszám csökkentésére − legyen szó akár 38 °C-os, akár 16 °C-os hőmérsékletű vízről. Összefoglalva: lényeges, hogy az emberek olyan hőmérsékletű vízben mossanak kezet, ami számukra komfortérzetet ad. Amennyiben viszont a kézmosás hatékonyságát nézzük, akkor a víz hőmérséklete nem számít (2).
Napi legalább hét óra alvásidő
A túl kevés alvás hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki ne tudja elkerülni a náthát. Akik egy héten át naponta kevesebb mint 6 órát alszanak, 4,2-szer gyakrabban lesznek náthások, mint azok, akik több mint 7 órát töltöttek alvással. Azok, akiknek napi 5 óra éjszakai alvás sem jut, 4,5-szer nagyobb nátharizikónak vannak kitéve, mint a naponta legalább 7 órát alvók. Úgy tűnik, hogy sem az életkor, sem a mindennapi stresszszint, sem az életszínvonal vagy a dohányzás nem befolyásolja olyan jelentős mértékben a náthával szembeni „fogékonyságot”, mint az alváshiány (3).
Immunerősítő nyomelemek
A cink náthaprofilaxisban játszott szerepét elsősorban 5−8 éves gyermekeknél vizsgálták, akik − az óvodai vagy iskolai közösségben töltött idő miatt − évente jellemzően hat-nyolc alkalommal lesznek náthásak. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy napi 10−15 mg cink per os adagolása csökkenti a náthás megbetegedések gyakoriságát. A placebokezeléssel összevetve az 5−7 téli hónapra vetítve mintegy 0,5−1,4 alkalommal kevesebb náthás megbetegedéssel kell kalkulálni, az iskolai hiányzások száma is átlagosan 0,4−0,8 nappal kevesebb, és a szövődmények miatti antibiotikum-felhasználás is kisebb mértékű, ha az 5−8 éves gyermek cinkszupplementációban részesül. Míg a placebokezelést kapó gyermekek 14 százaléka náthás megbetegedés nélkül vészeli át a telet, addig ugyanaz az arány a cinkkel kezelt csoportban 33 százalék (1, 4).
A cink mellett a szelén immunerősítésben játszott szerepe emelhető ki. Egyes vizsgálatok a szelénszupplementációnak az influenza A vírusokkal szembeni ellenálló képesség fokozását igazolták (4).
Immunerősítő vitaminok: C- és D-vitamin
Noha a C-vitamin a legszélesebb körben alkalmazott immunerősítő, úgy tűnik, hogy az aszkorbinsav „csak” szélsőséges körülmények között képes megvédeni a náthától. A szubarktikus körülmények között lévő síelők, futók és katonák esetében a C-vitamin szedése mintegy 50%-kal csökkenti a nátha gyakoriságát, miközben a teljes populációra vonatkozóan ez a hatás nem igazolható.
Mire képes a C-vitamin, ha már kialakul a nátha? A profilaktikusan alkalmazott C-vitamin – a teljes populációra vonatkozóan − képes csökkenteni a náthás időszak hosszát: a felnőtteknél 8%-kal, a gyermekeknél 14%-kal rövidíti le a betegség időtartamát a megelőzési céllal alkalmazott, legalább napi 200 mg dózisú aszkorbinsav. Továbbá, a preventív céllal adagolt C-vitamin a náthás megbetegedés súlyosságát is mérsékli (1, 4, 5).
Klinikai vizsgálatok sora igazolja azt, hogy a D-vitamin erősíti az immunrendszert, így az hatékonyabban fel tudja venni a harcot a légúti kórokozókkal szemben. A D-vitamin adagolását illetően fontos, hogy az alkalmankénti, nagyobb dózisok adásával szemben a folyamatos, rendszeres D-vitamin-adagolás hatásosabb védelmet biztosít a fertőzésekkel szemben (6).
Gyógynövények – komplex hatással
A légúti infekciók megelőzésére és kezelésére számos gyógynövényt használtak és használnak ma is, elsősorban népgyógyászati tapasztalatokon nyugvó módon. Viszonylag kevés gyógynövény esetén végeztek olyan széles körű vizsgálatokat, amik igazolhatták ezeknek a növényi eredetű szereknek a prevencióban vagy a terápiás hatásosságát.
Azok a gyógynövények, amik hatásossága tudományos módszerekkel is alátámasztott, elsősorban polifenol-, szaponin- vagy alkaloidtartalmuk miatt kerülnek alkalmazásra.
A légúti fertőzések, elsősorban a legtöbbet vizsgált influenza megelőzésében és kezelésében kaphatnak szerepet a bogyósok. A bodza, illetve az áfonya esetében is, főként a polifenoltartalomra visszavezethetően, csökkenthető az influenzavírusokkal való megfertőződés esélye, és enyhíthetők a már létrejött fertőzés tünetei (4).
A kasvirággal (Echinacea) kapcsolatos eredmények is biztatónak tekinthetők. A tradicionálisan a nátha és influenza kezelésére használt kasvirágnál in vitro vizsgálatok bizonyítják az influenzavírusok elleni aktivitást. Amennyiben az influenza korai szakaszában megkezdett kezelés hatásosságáról van szó, akkor – egy vizsgálat alapján (n=473) − a kasvirágos kivonatokkal és az oszeltamivirral elérhető hatás megegyezik (4).
A gránátalmában található antioxidáns tulajdonságú polifenolok szintén influenzaellenes hatást mutatnak. A gránátalma-kivonatok oszeltamivirral való kombinációja egy vizsgálat alapján szinergista módon fokozza a szintetikus vegyület hatását. Elektronmikroszkópos felvételek alapján mindez a gránátalma-kivonat virionban okozott szerkezetkárosító hatására vezethető vissza (4).
A japánok influenza kezelésére szolgáló tradicionális gyógynövénykeveréke a maoto, ami 4 gyógynövényből áll; ezek a kínai édesgyökér, a fahéjfa kérge, a kajszibarack magja és a kínai csikófark. A per os adott maoto hatásossága és biztonságossága klinikai és virológiai vizsgálatok alapján a neuraminidáz-gátlókéval összemérhető. Emellett, állatkísérletek alapján a maotonak lázcsillapító hatása is van (4).
A sokak által kedvelt ginzeng felső légúti fertőzések megelőzésében játszott szerepe megkérdőjelezhető. Míg a Panax quinquefolius, illetve a Panax ginseng speciesekkel végzett vizsgálatok némelyike a náthás vagy influenzás megbetegedések rizikójának csökkenéséről számol be, addig más vizsgálatok alapján csak minimális, laboratóriumilag nem igazolt a preventív hatás (1, 4).
A felsorolt gyógynövényeken túl számos más gyógynövény is alkalmazható a náthával vagy influenzával járó tünetek enyhítésére; így a népgyógyászati vagy tudományos ismeretek alapján köptetőként (pl. kakukkfű), köhögéscsillapítóként (pl. izlandi zuzmó, lándzsás útifű) vagy antiszeptikus hatásúként (pl. bazsalikom, kakukkfű) leírt drogok is bevethetők a légúti fertőzések terápiájában.
Kedvező hatású probiotikumok
Klinikai vizsgálatok (n=14) eredményeinek az összegzéséből úgy tűnik, hogy a probiotikumok szerepet játszhatnak a felső légúti fertőzések megelőzésében. Valószínű, hogy a preventív céllal alkalmazott probiotikumok csökkentik a felső légúti fertőzés valószínűségét, és többek között az influenzavírusokkal szembeni ellenálló képességet is növelik. Ha mégis kialakul a fertőzés, akkor az rövidebb lefolyású lesz, ritkábban válik szükségessé az antibiotikum-szedés, és a gyermekeknél kevesebb az erre az okra visszavezethető iskolai hiányzás (1, 4).
A probiotikus baktériumok közül kiemelendő a Bifidobacterium longum, a Lactobacillus acidophilus és a Lactobacillus brevis adagolása, amelyek esetén a klinikai tünetek enyhülését, a mortalitás csökkenését, csökkent vírustitert, fokozott natural killer- (NK-) aktivitást lehetett igazolni. A probiotikus törzsek kedvező hatása az előzetesen adott influenza elleni vakcina jelenlétében még inkább kifejezettnek bizonyul (4).
Kolosztrum és laktoferrin
A különféle patogénekkel, köztük a baktériumokkal és vírusokkal szemben is hatásosnak bizonyulhat a tejben található laktoferrin adagolása. A laktoferrin különösen nagy mennyiségben van jelen az előtejben vagy kolosztrumban, ahol a koncentrációja körülbelül a 7-szerese a tejben a későbbiekben kimutatható értéknek.
A laktoferrin in vitro antivirális aktvitása igazolt, emellett a laktoferrin az NK-aktivitás fokozásában és a Th1 citokinválaszban is szerepet kap, ilyen módon járulva hozzá a vírusos fertőzésekkel szembeni védelemhez (4).
IRODALOM:
1. Allan GM, Arroll MB. Prevention and treatment of the common cold: making sense of the evidence. CMAJ. 2014;183;190−199.
2. Jensen DA, Macinga DR, Shumaker DJ, Bellino R, Arbogast JW, Schaffner DW. Quantifying the Effects of Water Temperature, Soap Volume, Lather Time, and Antimicrobial Soap as Variables in the Removal of Escherichia coli ATCC 11229 from Hands. J Food Protection. 2017;80:1022−1031.
3. Short Sleepers Are Four Times More Likely to Catch a Cold; https://www.ucsf.edu/news/2015/08/131411/short-sleepers-are-four-times-more-likely-catch-cold; 2019. nov. 5.
4. Mousa HAL. Prevention and teratment of influenza, influenza-like illness, and common cold by herbal, complementary, and natural therapies. J Evid Based Complementary Altern Med. 2017;22:166−174.
5. Hämila H, Chalker E. Vitamin C for preventing and treating the common cold (Review). Cochrane database of systematic reviews 2013; 1, Art. No.:CD000980
6. Bergman P, Lindh ÅU, Björkhem-Bergman L, Lindh JD. Vitamin D and Respiratory Tract Infections: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials (Review) PLoS ONE 2013; 8 Article number e65835
